Eger - hetilap, 1886
1886-03-30 / 13. szám
103 a financziális fogalmak szerint, a tartalék-alap a pénzintézetek hitelképességének, soliditásának, a részvények állandó, sőt folyvást növekedő értékének egyik legfőbb, s elengedhetetlen föltétele; s hogy széles e világon a pénzintézetek közt tartalék - alap nélkül az egri takarékpénztár — csudálatos kivételképen — egyedül áll. A fölügyelő, bizottság működése a folyó évvel lejárván, titkos szavazás utján a fölügyelő bizottság tagjaivá újból egyhangúlag megválasztattak: dr. Végli Jenő, Völgyi Lajos, és Mártont f y László. Ezzel a közgyűlés véget ért. Irodalom és művészet. „Kosuth. és Erdély ügye,“ bevezetéssel ellátta, és az erdélyrészi magyar közművelődési egylet javára közzéteszi Herman Ottó. Ára legalább 20 kr, mely összegnek Sándor József egyl. titkárhoz (Kolozsvár) beküldése után a füzet bérmentve küldetik meg. — A becses füzetkében nagy hazánkfia az erdélyrészi eloláhosodás okait beható alapossággal fejtegeti, s megakadályozására igen érdekes és fontos tanácsokat ád, Herman Ottóhoz intézett két levélben. A becses tartalmú s remek irályú füzeikét, a nemes czél iránti tekintetből is, melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. „Vas Gereben összes müvei“ 11 — 14 füzet. Gyulai L. rajzaival. Bpest. Méhner Vilmos kiadása. Egy füzet ára 25 kr. — Kiváló népies Írónk becses munkáinak e páratlanul olcsó kiadása méltán megérdemli a tömeges pártolást. ,.A sors játékai.“ Beszélyek és rajzok; irta/ Acs Géza. — Kormányos Róza kiadása (Bpest. Stáczi-óutcza 31) Ára 1 frt. — Apró elbeszélések s életképek eleven tollal Írva. „Léghajó“ gyorspolka zongorára szerzé Menner János, 12. mű. Kiadja Menner Sándor, Szegeden. Ára 60 kr. — Fiatal, tehetséges földinknek egyik siikerültebb tánczdarabja. Különfélék. — Heti naptár. — Mart. 30. Kedd. Rk. Quirin. — Pr. Guidó. — G.-o. (mart. 18) Cirill püsp. — Napkel. 6 ó. 47 p. Napny. 6 ó. 23 p. Márcz. 31. Szerda. Rk. Amosz. — Pr. Amosz. — G.-o. (mart. 19) Ohrisostom. 1572 szept. 22.) már ott látjuk János urat a többi lojális főur sorában. Ott volt Bálint is vele. Istvánfi, az egykorú történetíró, a koronázás ünnepén adott főúri tánczmulatságot leírván, érdemesnek tartja följegyezni, hogy „a Balassa János fia, Bálint (ki ekkor 21 éves volt), olyan juhásztánczot járt. hogy azt az összegyűlt vendégfejedelmek gyönyörködve nézték.“ Nem teszi hozzá a jámbor krónikás, hogy a fejedelmi hölgyek szive is megdobbant a szép magyar ifjúért, csak azt mondja: pálmám obtinuit. . . Nem sokkal ezután már Egerben volt a költő. S itt ösmer- te meg az ő „véghetetlen szerelmét“, kit dalaiban megörökít. Ki volt e hölgy? vitás dolog még, mely, félő, hogy az adatok hiányossága miatt soha sem derül ki egészen. Három hölgyről van szó, de csak az bizonyos, hogy a három közül kettő a költőt forrón szerette. Ungnád Kristóf egri parancsnok leánya. Anna Mária, a temesvári hősnek, Losonczi Istvánnnak unokája az egyik; a másik Nogarolli Ferdinánd gróf szép ifjú neje, Harrach Anna. A két Anna közül az első volt — a legtöbb valószínűség szerint — a választott, kit Balassa a fiusitott anya neve után Losonczi Annának nevez. Ennek ismeretsége volt legnagyobb hatással szivére, s egész élete végéig viselte ez „első, utolsó, egyszeri“ szerelem sebét. Mert, jóllehet a daliás szép lovag és lánglelkű költő nem egy hódítást tett ezután is szép hölgyek körében, s mint ő maga mondja, sok „szegfüszép virág ajkáról szedte az édes mézet“, s bizonyos, hogy szive sebesen műló lángra nem egyszer gyúladt. — de mégis mindig visszatért az első eszményképhez, csak őt szerette mélyen, igazán, egyre megujhodó szerelemmel. Balassa költeményeiben annyi őszinteség nyilatkozik, hogy bátran lehet azokat az ő élet- és jellemrajza ránk maradt töredékeinek tekintenünk. S ezekből bizonyos, hogy e viszony boldog volt, de nem lett tartós. Anna fiatal szivének egész hevével rajongott a költőért, de csakhamar viszály támadt közöttük a bájos April. 1. Csütörtök. Rk. Hugó. — Pr. Tivadarka. — G.-o. (mart. 20.) Szab. vért. April. 2. Péntek. Rk. P. Ferencz. — Pr. Amália. — G.-o. (mart. 21) Jakab ifj. April. 3. Szombat. Rk. Rikárd. — Pr. Dárius. — G.-o. (mart. 22) Vazul vt. April. 4. Vasárnap. Rk. Izidor. — Pr. Laetare. — G.-o. (mart. 23) Nikon. — U j h o 1 d 3 ó. 46 p. délut. April. 5. Hétfő. Rk. Vincze. — Pr. Vincze. — G.-o. (mart. 24.) Zakariás. Napkel. 5. ó. 33 p. Napnyiig. 6 ó. 34 p. Időjárás Herschel szerint: apr. 4-eig változó hűs idő. — Az orsz. időjelző állomás szerint : többnyire derült, csöndes, enyhe időt várhatni. — Kanonoki beigtatás. — Szmrecsányi Pál kanonok úr ő nsga, az egri mélt. főkáptalan legújabb tagjának, kanonoki székébe való hivatalos és ünnepélyes beigtatása, az egri székesfő- egyház szentélyében, a testületileg résztvett mélt. fökáptalan tagjainak. az uj kanonok úr messze földről ide érkezett, számos, kiváló állású rokonainak, s úgy egyházmegyénk, mint társas életünk köreiből ez alkalomra egybesereglett. nagy számú barátai s tisztelőinek jelenlétében, múlt szombaton, f. hó 27-én ment végbe. A beigtatás szokásos szertartását, mely a főpásztori leirat, s a kir. adománylevél felolvasásával vette kezdetét, — Szele Gábor, apát-kanonok, főkápt. kisprépost úr ő nsga teljesítette. Beigtató beszédében ő nsga élénk vonásokban ecsetelvén néh. b. e. Tárkányi B. József apát-kanonok magas érdemeit, — előadja, hogy az egri mélt. főkáptalan e jeles tagjának elhunyta folytán a föntiszt. testület kebelében immár előzetesen végbement előléptetések folytán megürült legifjabb mesterkanonoki szék betöltésénél a fejedelmi s főpásztori kegy az egri egyházmegye azon férfiút érte, „kit e kiváló állásramindnyájan óhajtottunk. vártunk és reméltünk“; — majd ama keresetlen szavakban, melyek hangjából az igazság szólt, emlékezvén meg az uj kanonok úr kiváló tehetségeiről, magas műveltségéről, példás szorgalma- s munkásságáról, s hivatásának magas felfogásáról, melyek mindjárt pályája kezdetén eliiljáróinak figyelmét annyira felkölték iránta, hogy rövid időközökben mindegyre fontosabb egyházi állásokra lön kiszemelve, s ezek kapcsán utóbb a czimz. kanonoksággal is kitüntetve; midőn — úgymond, — ez úttal a valóságos kanonoki jelvénynyel földisziti, szívből kivánja, hogy ezt tartós szellemi s testi erőben, az egri főkáptalan díszére hosszabb vagy rövidebb ideig viselje, mindaddig, mig a Gondviselés magasabb egyházi tiszt betöltésére fogja meghívni. Prépost úr ő nsga beszédét az uj kanonok úr éltetésével fejezte be, mely a jelenvoltak ajkairól felharsanó lelkes visszhangra talált; mire * S 6 leányka féltékenysége miatt, amit Balassa „ok nélkül való gya- nuságnak“ nevez. De ha végignézzük a költő verseit, melyeket annyi szép hölgy „nevére szerzett“ (Bebek Judit, Morghai Kata és mások) méltányolnunk kell a választott rózsa keservét a sok „szegfüszép virág“ miatt, akik üde ajkáról költőnk — úgy látszik — nagyon is szorgalmasan szedte az „édes mézet“. Egerben akkor első lányága virult amaz anyáknak, kiknek Eger hősi védelmében oly nagy része volt. De a vitéz anyák bájos utódai ellen a költő sokszor vivta meg győztesen a szerelem csatáit. Hogy ez az „egyetlennek" fájt, könnyen képzelhető. Egerben vig volt az élet akkor. Az egri vitézek is szívesek és pohár mellett könnyen barátkozók. Bizonyára jól érezte magát körükben a költő, kinek — mint maga mondja -Vitézek közt ülvén Kedvem ellen nincsen Jó borral teli pohár. S akadt idő arra is, hogy „jó lova mellett, fűben hever- tében“ a boldog szerelem dalait megírja a szép Losonczi Anna nevére. Nagy kedve telt a vitézi próbákban, játékokban, h^rezok- ban, melyeket többször s igen szépen meg is énekelt. 0 maga kitűnő bajvívó volt, amit meg is énekelt II. Balassa Bá- 1 i n t, szintén tehetséges költő, ki a család sok benső viszálko- dása mellett is büszke lehetett költő nagybátyjára. „Tizenegy bajt egy nap vitt nehéz fegyverben, Annyiszor részesült az gyözedelniekben.“ íme a lovagok mintája ! S a csodált vitéz, a boldog szerelmes, az asszonyok bálványa, e mellett a szerelem pillangója volt. De mégis, versei közül nemcsak legszebbek, de legbensőbbek azok, melyeket a szép Losonczi Annához irt, kinek 6 tekintetűién villamlik szereiéin, Kivel néha megöl, néha éleszt engem. *
