Eger - hetilap, 1885
1885-02-17 / 8. szám
A 297 tanító köz 1 250-nek van lakása, 47 lakbért kapott. Faiskola van 157, melyeknek azonban egy része nem mi- veltetett; iskola- és tanítói kert vau 110. Tornatér 71 volt, mely összegbe azonban a falusi iskolák udvara is beszámíttatott. Az iskolák felszerelésének számbavételénél találtatott 299 fekete irótábla, 29 szemléleti képgyűjtemény. 176 példány fali olvasótábla (egy példányban 24 darabjával) 172 számológép. 193 Magyarország, 35 Osztrák-magyar monarchia, 125 Európa, 3 drb Ázsia, 2 Afrika 1 Amerika. 35 drb földötrésze fali térképek, továbbá 1 általános földrajzi térkép, 1 drb tellurium 147 drb földgömb, ezenkívül 292 drb kézi térkép, 156 példány természet- rajzi és 166 természettani fali tábla, 18 példány rajz és szépirási minta, 71 tanítói és iskolai könyvtár 3494 kötettel. Test gyakorló eszközökkel 6 iskola bírt. Az iskolák fentartására összesen 161433 fit fordittatott. még pedig 85327 írt készpénzben, 76106 frt pedig terményekben. Ezen összeg származott a 661800 frt értékű ingatlan 39207 frt jövedelméből, 21540 frt tőke 1267 frt kamatjaiból, továbbá 16010 frt tandíj, 2098 frt állami, 46674 frt községi. 40256 frt egyházi segélyekből és 15921 frt egyéb vegyes jövedelmekből. A rendes tanítók fizetése 122774 frtot tett ki. a segédeké pedig 6718-at, tehát átlag egy rendes tanító fizetése 481 frt 17 kr, egy segédé pedig 159 frt 95 kr. Iskolai takarékpénztár 3 iskolánál volt összesen 339 betevővel, kik a tanév alatt 2261 frt 53 kit takarítottak meg. Kisdedóvóda 4 volt. melyekben 3 okleveles, és egy nem képesített óvó, illetőleg óvónő felügyelete alatt 174 fiú és 194 leány gyermek neveltetett. Ezen óvódák közül volt 1 zárdái, 1 rk. alapítványi és 2 magán jellegű. Női ipartanműhely csupán Gyöngyösön volt. melyben a leány gyermekek női kézimunka-oktatásban részesültek egy képesített tanítónő által. Arvaház volt 3, jótékony nőegylet által fentartva; ezen árvaházakkal kapcsolatos iskolák nincsenek ugyan, de az árvák a nyilvános iskolákban nyertek oktatást. Az iparostanulók iskolája Egerben és Gyöngyösön szerveztetek s a tanítás ezen iskolákban jó sikerrel gyakoroltatott. Ti- sza-Fiireden is részesültek oktatásban az iparostanulók, de csak vasárnapokon ; ezen iskolának rendszeres szervezése iránt a legközelebb fog intézkedés tétetni. A zugiskolák megszüntetése iránt a Tekintetes Közigazgaölelte őt keblére, hogy a fiatal tudóst az igaz barátság elsza- kaszthatlan lánczaival kösse magához. E baráti vonzalomnak egyik legeclatánsabb jele volt, hogy Szemere Pál, ki a budapesti körök és lapok szakadatlan sürgetéseinek, hogy arczképét bírhassák, ingathatlan makacssággal szegült ellen: Szvorényinak örömest megengedte, hogy számára, arczképét Kovács Mihály, megyénk fia. akkor épen Egerben időző hírneves festőművészünk. lefesthesse. Ez alkalommal, 1853-ban, készült Szemere Pálnak első és egyetlen arczképe, mely a jeles irodalmi férfiút és hazafit a m e gsz óla 1 á si g híven tükrözi elénk. E festmény után készítették a Szemere Pál kőnyomatú arczképét. mely. mint már említők, a „Divatcsarnok“ 1853-iki évfolyamában jelent meg. E kép mindez ideig Szvorényi József, jelenleg egri fógyiun. igazgató birtokában, egyikét képezte ama számos és nagybecsű festészeti remekeknek, melyek Egerben, derék művészetpártolóink termeit ékesítik; mely azonban, épen Szvorényi József hazafiui. kegyeletes áldozatkészsége folytán, e napokban, újabb, díszes keretbe foglalva, a fővárosba vándorolt, hogy a holnaputáni ünnepély magasztosságát emelje, s azontúl, a Kisfaludy-társaság akadémia-palotai termében elhelyezve, annak egyik kiváló díszéül szolgáljon. Szvorényi e nemeslelkü áldozata által egy ritka műkincstől fosztotta meg Egert, hogy vele egy megbecsülhetetlen szolgálatot tegyen a magyar irodalomnak. — a hazának ! Mi, kik az ünnepélyen nem vehetünk részt, kegyeletes megemlékezésünknek az ünnepelt irodalmi férfin iránt. — életéből vett egy pár kedélyes epizód elbeszélése által kivárniuk e helyütt kifejezést adni. I. Gr. Széchenyi István, a „legnagyobb magyar,“ minden demokratikus elvei s eszméi mellett is, egyénileg rendkívül nagy — aristocrata volt, S jellemének e vonását gyakran tási Bizottság intézkedvén, azok következő községekben zárattak be: Mikófalu, Füzes-Abony, Nagy-Fügéd, Recsk, Dormánd, Bes- senyő, Mező-Tárkány, Kömlő, Tisza-Nána, Tisza-Füred. Az 1883—84 tanévben az előző tanévhez képest az iskolák száma szaporodott négygyei, még pedig Domoszlón a rk. vegyes iskola fiú- és leányiskolává szerveztetett, Füzes-Abonyban egy izr. felekezeti iskola létesült, mely azonban egészségtelen helyiségénél fogva időközben bezáratott. Hatvanban egy magán elemi leányiskola nyittatott meg, mely iskola minden tekintetben megfelel czéljának s a hatvani tanügyre jótékony hatással van; végre Tisza-Füreden egy magánjellegű leányiskola létesült. Ezeken kívül folyamatban van egy községi iskola szervezése Egerben, 2 községi osztály felállítása Gyöngyösön, 1 községi iskola szervezése Zsadányban és a felekezeti iskola bővítése Kápolnán. A tantermek száma ezen tanévben szaporodott 11-gyei, a tanítóké pedig 6-tal. A tankötelesek száma emelkedett 651-gyel, az iskolába já- rók-é 256-tal; a szorgalomidőt megtartók száma azonban 612-vel apadt, mely a gyakori járványos betegségeknek tulajdonítható. A tanév lefolyása alatt az iskolák több helyen időszakon- kint a járványos betegségek folytán be voltak zárva, s különösen Hevesen hosszabb ideig kellett a tanításnak szünetelni. Az igazolatlan mulasztási esetek tetemesen csökkentek, a mi a községi elöljárók lelkiismeretesebb, de különösen az egyes járási szolgabirák buzgó eljárásának köszönhető. E helyen elmulaszthatlan kötelességem felemlíteni, hogy az egri járás szolgabirája részéről a legelőzékenyebb támogatásban részesülvén, ezen járásban a mulasztási esetek legcsekélyebb számban történtek. Az iskolákra fordított fentartási összeg 8000 írttal emelkedett, a tanítói fizetéseknél pedig 11600 frt emelkedés észlelhető. Ezen utóbbi tételnek ily nagymérvű javulása részben onnan ered, mert ez alkalommal a lakbér egyenérték is számításba vétetett. A népoktatási törvény életbe lépte óta 33 egészen uj iskola szerveztetett és épült, továbbá a régi épületek mellé 11 uj terem állíttatott és 70 tanítói állomás szerveztetett. Végre van szerencsém a tanfelügyelői hivatal ügyforgalmáról jelenteni, miszerint ezen évben beérkezett 2303 ügydarab, melyek közül elintéztetett 2258 drb, expeditio alatt volt 7 drb, elintézetlen maradt 38 drb, ezen utóbbiak közül azonban 14 drb törzskönyvi beterjesztés van. melyek feldolgozása több időt igényelvén, elintézhető nem volt. Az ügydarabok közül közigazg. bizottsági 54 drb volt, melyek mind elintéztettek. azokkal szemben is kimutatta, kikkel bizalmasabb viszonyban állott. Ezek közé tartozott Szem ere Pál is, kit, mint akkor már irodalmi tekintélyt, mint a fiatal magyar tud. akadémia egyik legbuzgóbb, munkás tagját, s egyenes jellemű, nyílt szivű embert, a gróf igen kedvelt. Azon időben, melyből krónikánkat veszszük, egy uj meteor, egy kiváló fiatal tehetség tűnt fel történetirodalmunk terén : — S z a 1 a y László. Nagyon szerény anyagi körülmények közt, a zajosabb társadalmi életet, mint azokban egészen szokatlan és járatlan, kerülve, egyszerű, kisded szobájában megvonulva élt, teljesen zár- kozottan a derék tudós, csupán könyveiben s buvárlataiban találva minden gyönyörűséget. Szemere Pál. ki Szalayt nagyrabecsülte, ki akarta őt vonni e túlhajtott remete-életből, bevezetni a társas életbe, az irodalmi körökbe, hogy ott elfoglalja az őt méltán megillető helyet, s ezzel kapcsolatban az is czélja volt, hogy Szalay anyagi sorsán is lendítve, számára gondtalanabb s kényelmesebb existentiát biztosítson. A legelső kedvező alkalommal tehát Szemere Pál gr. Széchenyinek, ki akkor az akadémia elnöke volt, valami épen üresedésben levő kisebb akadémiai hivatalra igen melegen ajánlotta Szalayt. — Jól van. öreg ur - mondá a gróf. mert igy hitta bizalmas társalgás közben. Szemerét, — hát csak vezesse hozzám pro- tégéját mennél elébb. Szemere nem is késett a kedvező körülményt felhasználni. Nem mondjuk, hogy csekély fáradságába került, de mégis si'ikp- rült Szalayt meggyőznie, hogy gr. Széchenyi meghívását, az illendőség megsértése nélkül, nem szabad elutasítania, — s másnap a két- férfiú útban volt a gróf lakása felé. Szemere röviden bemutatta Szalayt Széchenyinek, s azzal az előszobába vonult.
