Eger - hetilap, 1885

1885-02-24 / 9. szám

Y,

ander, ki láttál messze tájakat És nyomta vállad' a küzdés keresztje,

Szúró tövis vérezte lábadat,

S te mentél, mentél csak egy czélt keresve. Szélben, viharban, — pihenést se’ kértél S nem kérdeződ, hogy mi veszélyek érnek ? — Vándor, tekints szét! nagy dűlőhöz értél, Pihenj meg dűlőjén a nyolezvan évnek.

Egy nagyratermett század volt az út.

Azon indúltál. Vészes volt a pálya.

Ti éreztétek a nehéz borút,

Mely ráfeküdt az egész szemhatárra,

Ti láttatok egy szolgasereget —

S hogy élő nemzet válhassék belőle :

A bornlatban, tűzoszlop helyett,

Egy fényes csillag vezetett előre.

Egy fényes csillag, egy zászló, egy szentség, Egy név — a századok egymásnak adják, Hogy egybeforrva majd együtt jelentsék : „Egyenlőség, testvériség, szabadság.“

Ettől szakadt fel az idők homálya És nyílt előre diadalmas nt !

Egy név hozott fényt a vak éjszakára,

Egy név, egy eszme, egy zászló : Kossuth !