Eger - hetilap, 1885
1885-12-29 / 53. szám
429 A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet f. é. deez. hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlése következőleg folyt le: Dr. Danilovics Pál egyleti alelnök a szép számmal megjelent egyleti tagokat meleg szavakkal üdvözli; e mai rendkívüli gyűlés egybehivását azon fontos körülménynyel indokolja, hogy a mai tárgysorozatban feltüntetett ügyek sürgősségüknél fogva kell, hogy a rendes, csak jövő évi jan. hóban tartandó havi gyűlés élőit eliiitéztessenek. A jegyzőkönyv vezetésére Dr. Schwarcz I). kéretik fel. 1) Dr. Danilovics megyei főorvos Hevesmegye körorvosi intézményének javítására czélzó javaslatot mutat be, s kéri a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egyletet, mielőtt ezt a legközelebbi alkalommal a megye törvényhatóságának beterjesztené, tárgyalásul kitűzni, hogy igy e testület által már megvitatva kerüljön az illetékes helyre. — A javaslat felolvastatik. — A terjedelmes (16 nyomott lapon) rendkívüli gonddal szerkesztett, statistikai alapra fektetett, és minden irányban a viszonyok alapos ismeretét tanúsító javaslat ép oly élénk képét nyújtja a körorvosok jelen intézményének, mint amily élénk sziliekkel azt ecsetelni csak az képes, ki oly meleg érdeklődéssel viseltetik e fontos ügy iránt, mint a javaslattevő. Meg van a javaslatban világítva az intézménynek czélszerü oldala, de egyszersmind ostorozva fonák része, ésf a törvénynek valóban felületes, fejetlen és a közegészség-ügyet mélyen károsító intézkedése, s midőn a felolvasott munka, mint olyan, az egyleti tagok részéről általános elismerésben részesül, a gyűlés határozatilag kimondja: hogy a beterjesztett javaslat egész terjedelmében elfogadtatok s a körorvosok intézményének javítását a benfoglalt értelemben keresztülvinni, a tagok minden erkölcsi befolyásukkal és támogatásukkal igyekezni fognak. A részletes tárgyalásnál a javaslatban előfordult azon pas- sus elleti. hogy a körorvosok fizetéseiket havonkint. vagy évne- gyedenkint mindenkorra meghatározandó községi pénztárnál vehessék fel : Dr. Schwarcz azon elleninditványa. hogy a fizetések a megyei pénztárból, mint a többi megyei tisztviselők részére, tétessenek folyóvá. elfogadtatott, annyival is inkább, mivel ilynemű határozat ez idén az országos körorvosok egyesületének ülésén alapos indokolás mellett hozatott és e testület ezen határozat foganatosítása végett a belügyminisztériumhoz folyamodott. 2) Olvastatott a helybeli gyógyszertárakban eddig tartott és egyesek kívánságára kiszolgáltatott titkos összetételű u. n. specialitása szerek jegyzéke ; ezek közül mindazokat, melyek vegyi összetételei ismeretlenek, s azokat, melyek tudva az egészségre káros hatással bírnak, eladásuk semmiféle rendelet által engedéigaz. hogy a bársonynak hire sincs rajta, az arany vágást pedig megette a penész. — de azért nagyszerű munka volt az. Belenézek. Elejéről hiányzik vagy 15 lap. Nézem hátúi. Az utolsó lap utolsó szava azt mondta, hogy „é s . Egy nevelt ember következteti ebből az első rátekintésre, hogy itt vége nem lehet. De hát épen azért, mert egy könyvnek hiányzik az eleje, meg a vége. az a könyv egy müveit ember előtt minden értékét szükségképen elveszítené ?! A világért sem! Ilyen hiányos könyvnél tűnik ki az olvasó műveltsége . . . Hátha az az idegen ur épen kisérteni akart ? Hátha ez a csorba könyv nem egyéb, mint próbája az én tudományomnak ? Elkezdem lapozni. Nagyszerű história ! gyönyörű történet! Egy bizonyos Csicsóka herczegen akad meg szemem először is. Borzasztó ! A Csicsóka herczeget neje megcsalja (Hála neked te pocsaji harangozó, hátha én is igy jártam volna a vaskos Rózsival!) — a megcsalt herczeg a Dorottya feleség hátából szijjat vág, a gyerekeket pedig kútgémre akasztja, a kút-gémet beásatja a tengerpartra, és a vergődő gyerekeket a vizbe eresztgetve. íogdossa velünk a krokodilusokat. Kisül azonban, hogy a Dorottya asszony nem is volt olyan nagy bűnös — és . . . Ttt van vége a könyvnek, amennyiben a többi lap hiányzik. lyezve nincs, kiküszöböltetni, darusításukat a jövőre, mint az általános egészségi állapotra veszélyeseket, szigorú ellenőrzés mellett betiltani határoztatik. Egyszersmind a gyógyszertárak tulajdonosainak tudomásvétel és mihez alkalmazkodás végett e tiltott szerek jegyzékének egy-egy példánya beküldetik. Dr. Schwarcz D. A nők jogainak történetéhez. A türelmesség és igazság azon fokához, mely a női jogviszonyok tekintetében a mai törvényhozásokat áthatja, csak igen lassan jutottak el. Az ó világ nagyon csekély mértékben gyakorolta azt. Keleten a kényúr akarata, vagy a vallásalkotó parancsa uralta az élet minden viszonyát. Az egyén jogáról szó se lehetett ; a megadás volt egyedüli joga. Görögországban minden jog a nyilvános életben való részvéten alapúit; az ember az államban olvadt fel. Csak a szabad polgár birt jogokkal, a többiek mind meghódítottak és jogtalanok voltak. így történt, hogy a nő, ki a nyilvános életből ki volt zárva, női hajlékának csendjéből nem lépett ki a piacz nyilvánosságára. A családi viszonyok inkább a szokások, mintsem törvények által szabályoztalak. A római birodalomban emelkedett elsőbben az állam, mint legfelsőbb akarat, a társadalom fölé. — Az egyesek külön czél- jai különválnak az állam közczéljaitól. és ezen czélokhoz képest megkülönböztettek magán vagy polgári jogot, mely az egyesek vagyoni és családi viszonyait, — és közjogot, mely azösz- szes egész javát szabályozza. Csak most tűnik fel a nő. mint egyenjogú jogi lény a magánjog láthatárán. Itt veszi első kezdetét a nő joga. A római jog szabványai sokféle tekintetben döntő befolyással voltak majd minden ujabbkori törvényhozásra. Róma ős idejében a nők folytonos gyámság alatt áltak az atya vagy félj, vagy pedig ezek hiányában külön családgyám felügyelete alatt. — De az ekkép lenyügözöttek azon varázserővel, mely minden időben a nő rendelkezésére állott, csakhamar át tudták változtatni az elmélet tulszigorát igen enyhe gyakorlattá. Elsőbben keresztülvitték, hogy megengedtetett nekik, miszerint ők maguk választhatták gyámjukat. Majd pedig változtatták zsarnokaikat, mig egy igen szelíd természetű és engedékeny gyámra akadtak; — vagy ha makacsnak mutatkozott, úgy elkeserítették életét, hogy örülhetett, ha kedves gyámoltjától békében maradhatott. Végül pedig az álházasságban találtak eszközt, melynek segélyével a gyámság alól végkép kivonták magukat. E végre valami öreg urat fogadtak házasság kötés czéljából, miáltal a gyúrni hatalom alól a . . Ezt a könyvet érdemes tanulmányozni! Igen, tanulmányozni fogom, s általa és vele. és miatta fogom megszégyeníteni mindazokat, kik ellenem fellázadtak, kik ellenem törtek, kik tudományomat megcsúfolták ! Ismét savómat kóstolta az idegen ur! Lopva figyelmesebben tekinték müveit arczára, és meglepetve szemléltem benne egy vörnyeges képű, ragyás, vörös hajú. zöld szenni szép férfit, hajlott nyakkal, bozontos szakállal. Szóval szép vala az alak, épen olyan, minőknek eddigelé Stilfridet, Szikfridet, Brunczvikot. vagy Argyilus királyfit képzeltem. — Olvasta-e már Csicsóka herczeg történetét, Kutianovics barátom ? (Oh. mily édes a „barátom“ szó egy müveit ember ajkairól !) — Kezdtem lapozgatni, de amint láttam, annak valódi felfogásához tanulmány szükségeltetik. — Igaza van jó barátom, ezt tanulmányozni kell! . . Sokat tanúihat belőle, mert az igazi történet . . . ismertem én magam is a benne szereplőkhöz hasonló sorsú embereket Amerikában a Niagara mellett. . Ezzel megkóstolta a savót, nevelten köszönt, és müveit lépésekkel haladt országos munkájára. Útközben ismét elővettem a drága könyvet. „Dorottya hűtlenségén annyira felindult a derék Csicsóka herczeg, hogy bicskát fogva, szijjat hasított a feleség hátából. „Jenő és Kálmus kis herezegekkel saját fenséges kezeivel kútgémre kötve, — a kutgémet. a tengerpartra ásatva, — a vergődő gyerekeknek csalétek gyanánt szolgáló testével fogdosta a krokodilusokat.“ *
