Eger - hetilap, 1885

1885-11-24 / 48. szám

XXIV. év-folyam. 48. szám. 1885. november 24-én. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyiittérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi báz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr Félévre . . 2 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 Egyes szám — 12 EGER. Uralmi alkat Európa államaiban. #) A) Monarchiák. Az európai monarchiák, kivétel nélkül, örökle ti monar­chiák. a mennyiben az államfők öröklés útján jönnek a főhata­lom birtokába; mely öröklés a v érség (leszármazás) v. rokonság jogán nyugszik. Minden államnak megvan a maga uralkodóháza, dynasztiája, melynek tagjai az alap-törvények által meghatáro­zott sorrendben öröklik a trónt. A trónutódlás rendszerint a le- származók elsőszülöttségén alapszik, olyformán azonban, hogy a testvérek között a fiuk. ha utóbbszülöttek is, megelőzik a leányo­kat. Törökországban az idősbség (senioratus) elve alapján, a trón- öröklés joga az uralkodóház legidősb fitagját illeti. *) Európa államai a trónutódlás elve szempontjából 3 osztály­ba sorozhatok. Ugyanis a trónörökösödés vagy kizárólag csak a fi nemű eket illeti, (successio agnaticasáliai öröklés); ennél tehát a leányok és a leányágon leszármazók a trónutódlásból ki vannak zárva, mint ezt Olaszországban, Svéd-Norvégiában, Dá­niában, Belgiumban. Szász-Weimárban s a többi szász herczegsé- gekben. Mecklenburg-, Oldenburg-, Anhaltban, Reuss és Lippe fejedelemségekben. Romania-, Szerbia és Montenegróban. Török és Bolgárországban láthatni. — vagy a két nem egyforma joggal bir a trónutódlásra (succ. cognatica) olyformán, hogy a legközelebbi ág leányai, megelőzik a távolabbi ágak fitag- íait. ugyanazon ágban azonban, az utóbbszülött fiuk. megelőzik az előbb-született leányokat. Ily rend Nagybritannia és Irland, Spanyolország és Portugálban létezik. — Végül a vegyes ág­örökösödésnél (succ. mixta) a nőnem s a nőágon leszárma­zók csak akkor örökösödhetnek, ba valamennyi jogosított ág fér­fiúi kihaltak. E rendszer az osztr. magyar birodalomban, Porosz- országban. Bajorországban. Szászországban, Württembergben, Badenben. Hessenben. Schwarzburg-, Sondershausen-, Schaumburg­*) Mutatvány dr. Szolcsányi Hugó „Alkotmányi és Kormányzati Szervezet Európa államaiban“ ez. alatt sajtó alá rendezett müvéből. *) Európa dyuastiái: Az osztrúk-magy birodalomban a cs. és kir. habsburg- lotharingiai, Poroszországban a es. és kir. liohezollerni, egy mellékággal Romániá­ban. — A vvelf v. braunschweig- lüneburgi dynasztiának idősb ága Braunschweig- ban, ifj. ága Nagybrit. és Maiidban. A holsteini dynasztiának Holstein-Gottorp (Got- torp-Romanow) ága Oroszországban és Oldenburgban, a Sohleswig-Hollstein-Son- derburg-Gliicksburg ága pedig Dán- és Görögországban. A savoyai kir. dynaszt. Olaszországban; a Wittelsbaeh kir. dyn. Bajorországban. A wettini v. szász dy- nasztia az idősb v. erneszti, az ifjabb v. albertini ággal, az utóbbi Szászországban uralkodik, az előbbi ismét két ágra szakad: 1) a weimári ág Szász-Weimarban, 2) a gothai Szász-Meiningen-, Szász-Altenburg- Szász-Ooburg-Gotba- és Belgiumban. A Württemberg! dynasztia Würtembergbeu; a nassau-oraniai dynasztia Német-Al­föld és Luxembourgban, a Bourbon dyn. Spanyolországban, a liraganza d. Por­tugálban, a Bernadotte d. Svéd-Norvégiában, az Obrenovits d. Szerbiában, a Hes­sen nagyhercz. d. Hessenben, a Zahriugen uagyherez. d. Badenban, a Mecklen­burg nagyhercz. d. a két Mecklenburgban; a Schwarzburg, Reuss, Lippe, Waldeck és Lieehstensteiu dvnasztiák a nevezett államokban, a Grimaldi d. Monácóban, a Petrovics-Nyegos d. Montenegróban, az Ozmán d. Törökországban, végre Batten­berg dyn. Bulgáriában. — (V. ö. dr. Brachelli i. m. 331. s k. 1.) Lippe, Waldeck német államokban, továbbá Oroszországban, Né­met-Alföldön, Görögországban és Monacóban van elfogadva. Az uralkodóházak trónörökösödésre jogositottainak kihalása esetére, belzavarok és megrázkódtatások kikerülése czéljából, s a trón újbóli betöltése végett, úgyszólván minden államban, állami intézkedések vannak létesítve, melyek azonban az államok szerint, igen különbözők. Némely államok között u. i. kölcsönös öröklési szerződések léteznek, mint Porosz-, Szászország és Hesseu-, Mecklenburg és a reussi ágak-, Lippe és Schaumburg-Lippe között. A mecklenburgi braun- schweigi, anhalti és schwarzburgi dynasztiák kihalása esetén pedig, az azok által uralt tartományok Poroszország uralkodóházára fognak szállani, — szintúgy a waldecki ural­kodóház kihalása esetén Pyrmont fejedelemség, ellenben a tu- lajdonképeni Waldeck fejedelemségre, ez esetben Hessen bir igényekkel. Szász-Coburg-Gotha herczegségekben, ha a most uralkodó herczeg trónutód nélkül halna e 1, akkor a trón az elhunyt Albert herczeg (Victoria angol királyné volt férje) utódait fogja illetni. Hazánkban az uralkodóháznak trónutódlási joggal biró ágainak kihalása esetére, az uj uralkodóház meghívására az or­szággyűlés leszen illetékes; mig Ausztriában e tekintet­ben az utolsó trónbirtokos intézkedik. Romániában, Szer­biában, Bolgár és Spanyolországban uralkodót a kép­viselet hiv meg, megjegyeztetvén még itt, hogy a bolgár fejedelem választása a török szultán és a nagyhatalmak megerősítésétől van függővé téve. Svéd-Norvégiában, Belgiumban és Gö­rögországban az utolsó uralkodó ez esetre az országgyűlés megegyezésével intézkedik, mit ha nem tett volna meg, a képvi­selet választja az uj dynasztiát. Montenegróban pedig a nép hívja meg az uj uralkodót. *) (Folyt, köv.) Ki lesz a városi fizikus? (Causerie brnmarbarisme.) Czikkem — már mint a dr. Hyppokratesé — ahogy városszerte hallom, szörnyű nagy förmedvényt idézett elő bizo­nyos „hangadó“ körökben. Tisztelt kollégám, dr. Paracelsus, (s ha diplomáinkat előkérnék, azt hiszem, mindaketten nagy „embarassé“-ba jönnénk), pláné: hyppokritának nevezett el, (mutatta a szerkesztő; én kértem: hagyja a czikkben, de ő a ke­gyetlen szivű. veresplajbászszal kitörülte. Lelke rajta!) A doktor urak közt — állítólag — nagy volt az apprehensio azon állításom miatt, hogy a dr. Danilovics helye, a városi főor­vosi széken aligha lesz betölthető. Hát én, ismerve a mi derék orvosi karunk számos tagját, teljesen megvagyok győződve, hogy ez az állítólagos apprehensio sok oldalról nem felelt meg a való­ságnak. Sőt positive merem állítani, hogy t. kollegám és barátom dr. S ...........D . . . . nemes önérzetében, elmosolyogta magát á llításomon, s nem látott egyebet benne, — ami való is, — mint ') V. ö. dr. Brachelli i. in. 333. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents