Eger - hetilap, 1885
1885-09-15 / 38. szám
308 Megemlitendőnek találjuk még azt is, hogy miután keskenyebb vagy ritkább vászonhoz kevesebb fonál és munkaidő kiván- tatván, kisebb értékben árultatik, — sűrű és széles vászonnál több fonal és munkaidő igényeltetvén, nagyobb értékben árusitta- tik úgy, hogy az árak 15-től— 25krig váltakoznak: — számításunk alapjaul a közép-árat vettük. És pedig 32 “ széleségü vászonét 16 számú fonalból készítve. Ezek előrebocsátásával számításunk következő: Egy szövőszék naponta 10 óra alatt a 16 számú fonalból 40 méter 32 “ szélességű vásznat készít. 300 munka-napot véve fel, 100 szövőszék egy nap alatt 3000 métert, 300 nap, azaz egy év alatt 1.200,000 métert, azaz 62 métert számítva egy végbe, 19355 véget állít elő. Egy véghez szükséges 16 font fonal. Mellékelt sürgöny-tudósi tás szerint 1 font 16 számú fonal 41V8 krba kerül, — de nehogy az ár-emelkedés számításunkat megdöntse, a legmagasabb 47 kr. árt veszszük számításunk alapjául, tehát egy vég vászon 47 krral 16 font fonalból kerül 7 fr. 52 krba. Mivel az igy készült 19 355 vég vászonra az összes kiadás, előbbi részletezés szerint, 21 500 frt., 1 méter vászonra esik 1 frt 11 kr. kiadás. A gyárnak magának kerül tehát egy vég vászna 8 frt 63 krba, métere 13.92 krba, tehát nem egész 14 krba. Miután az ily szövetek méterét a helybeli és vidéki festősök- től bekért számlák szerint, tekintettel a mostani alacsony árakra, 17*•/*» 18- 19 krért veszik, veszik pedig a 28” szélességűt, a bizottság a 32” szélességűt 17 krért számítja elárúsithatónak, mely szerint egy vég eladási ára lenne ...........................10 frt 54 kr. m elyből a...................................................................... 8 „ 63 „ g yári értéket levonva, mutatkozik tiszta haszon . 1 „ 91 „ végenként. Naponta megsző a gyár, mint fentebb említve volt, 4000 métert, tehát 64 vég és 32 métert, melyért kap fentebbiek szerint....................... 680 frt — kr ez kerül a gyárnak naponta................................. 556 „ 80 „. na ponta marad tiszta jövedelem................................123 „ 20 „ 3 00 nap, azaz egy év alatt 1.200,000 méter, azaz 19355 végért kap a gyár..................... 204.001 frt 70 kr. ez kerül a gyárnak............................... 167.033 „ 65 „ t iszta haszna mutatkozik egy évre .... 36.968 „ 05 „ Itt még megjegyezzük, hogy minden 1 kr. többlet, mit a gyár a készített vászon méterén nyer, 12 ezer frt tiszta haszonAz „EGER“ tárczája. Remény és Feledés. Versenyre kelt Remény és Feledés, melyik közülök hatalmasabb, ki tesz több jót az emberrel. Remény igy szólt: „Én új életre keltem a kihalt szivet, behegesztem a sajgó sebet, szikrát dobok a vergődő kebelbe.“ „Igazad vau, — viszonzá Feledés — életre kelted, hogy újra megtörhessék, behegeszted, hogy mélyebbre üthessék, szikrát dobsz, hogy eléghessen. Ne kérkedjél hatalmaddal, ha én nem volnék, mire sem mennél. Én forrasztom össze a megtört szivet, tüntetem el nyomát is a sebnek, oltom ki emésztő lángját a kebelnek.“ „Mit ér a szív, ha nincsenek vágyai, kődarab csak, melyre nem hat a fényes napsugár. Érintésed érzéketlenné teszi az embert, az én csókom kelti élvekkel telt életre.“ „És mégis, legtöbbször, csak ott bírsz hatalommal, hol én már bevégeztem feladatomat.“ Haragra robbant e szavakra Remény s indulatosan szólt Feledéshez: „Jöjj hát velem, tudok egy helyet, hol kifejthetjük hatalmunkat, melyikünk segíteni tud, legyen a nyertes, hódoljon neki a gyengébb.“ „Jól van, hát menjünk.“ Felkapja őket a szél, a napsugár, a harmatcsepp, a virágillat. Egy kis kertben ereszkednek alá. Tavaszi pompájában áll minden. Virágzanak a fák, madárdal csattog gallyaik között. A bársonyos gyepen elszórva, ibolyák és arankák virítanak; a nak felel meg, mennél több krajczár többlettel adja el tehát a gyár a készített vásznat, annál több 12 ezer frt haszna van rajta. Végül a gyár megsző naponta 64 vég 32 méter vásznat, melyért kap........................................................... 680 frt. a fonal a gyárnak kerül...................................... 485 frt. 21 kr. kap a gyár eladási fölösleget...........................194 frt. 79 kr. nap onta, mely szerint 109 napig, azaz három hó és 19 napig kell a gyárnak dolgozni, hogy az egész év összes kiadásait, azaz 21,500 frt. fedezhesse. A gyár kiadásai, költségei következők: 1. ügyvezető évi fizetése ............................................ 1.200 frt. 1 . könyvvezető „ 1000 frt. 1. raktárnok „ 600 frt. 1. szövő mester „ 800 frt. 1. faggyúzó azaz simító . ............................................ 700 frt. 1 . nyíró „ 600 frt. 1. szövő felügyelő „ 600 frt. 1. gépész „ 600 frt. 1. fütő „ 400 frt. 1. szolga „ 200 frt. 50 munkás 60 krral...................................................... 9000 frt. kocsis és lótartás........................................................... 800 frt. s zén és fa ......................................................................... 3000 frt. biztosítás.............................................................................. 1000 frt. olaj petroleum stb................................................................. 1000 frt. ö sszesen 21500 frt. Itt ismét megjegyezzük, hogy a tisztviselők részére több lakás természetben kiosztható, és esetleg fizetéseikbe betudható, mit mi felszámításunknál elhagytunk. 3. Mennyi befektetéssel és forgalmi tökével kell bírnia azon 100 szövő-székből álló gyártelepnek, mely a fent kiszámított jövedelmet biztosítja? A gyártelep megvétele...................................... 20.000 frt. eimek átalakítása, a gőzgépek és szövő- . . . székek beállítása mellékelt költségvetés . . szerint........................................................................... 3.000 „ Gő zgép, mellékelt számla szerint 30—50. . lóerőre 7500 frt. szállítással ................................ 10.000 „ 4 0féle minőségű és lOOféle szélességű vásznak szövésére alkalmas 100 szövőszék, a szükséges mellék-gépekkel, mellékelt számla szefelhők mögül előtörő aranyos napsugarak enyelegnek velők, piczi méhek szerelmesen repkedik körül. Egy bokorból pompás rózsa kandikál elő, a szokottnál előbb nyilasztotta ki a hő napsugár, üdítő esőcsepp. Remény testvéreire akad itt, e bokor mögött rejtőzik : Szerelem. Boldogság, Gyönyör, Kéj. Gyönyörű leányka ülegy kis pádon. Szép fejét fáradtan hajtja alá, halvány arczán-könyek peregnek végig. Szenvedélyesen zokogja: „Oh, e viruló, zöldelő természet csak kínnal, gyötrelemmel tölti el lelkemet. Rideg e sugár, ha először őt nem érheti, szúró e rózsa, ha ő nem tépheti le, nem érzem illatát e kis ibolyának, ha együtt nem szívhatjuk. ... Mi az ? — riad fel merengéséből, — ágyudörgést, lódobogást hallok. Kétségbeesett jajkiáltás zug át a légen. Ez az ő hangja volt. Látom; felém tart átlőtt szívvel, szétroncsolt agygyal. . . . Jóságos Istenem, — sikolt a leányka és élettelenül borul a földre. „Menj hát, segíts rajta, — szól Remény Feledéshez, — mutasd meg nagy hatalmadat.“ „Nem negélyzek többet, mint mennyi erőmtől kitelik. Órám még nem érkezett el. Hasztalan közeledném felé; kétségbeesett, feldúlt szive érintésem elől dórén bezárulna. Hagyjuk őt magára, segíteni te sem bírsz rajta.“ „Kicsinyhitű, nem bízol magadban s másban is kétled az erőt. Nézd! én segítek rajta.“ „Vigyázz, ne játszál gyönge szivével; az a játék végzetes lehet.“ Gúnyos mosolyra fakad Remény, s diadalmasan büszke tekintettel közeledik a leányhoz. Reá lehel, csókot hint arczára, mire felébred az elkábult leány. Szeme fénylik, arcza kigyul, szive hevesen feldobog s reszkető ajka ily szavakra nyílik: „Mily balga is vagyok. Oly szép e szinpompás természet, e viruló fa, zöldelő pázsit, illatozó virág mind azt rebegi felém:
