Eger - hetilap, 1885

1885-09-15 / 38. szám

XXIV. év-folyam.

38. szám.

1885. szeptember 16-án.

Előfizetési díj:

Egész évre .

5 irt

— kr

félévre . .

2 „

50 „

Negyed évre.

1 „

30 „

Egy hónapra

—

45 „

Egyes szám

—

12 ,.

EGER.

Hirdetésekért

minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, uyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alaüitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. ■— A hirdetési dij előre fizetendő.

Az egri szövőgyár ügye.

(II. közlemény.)

Az alakulásban levő egri szövőgyár részvényesei által kiküldött 15 tagú bizottságnak öt tagú albizottsága a szövőgyár fölállítására vonatkozó adatok beszerzésével s egybeállításával elkészülvén, megbízatásához képest, eljárásáról a 15-ös bizottságnak. f. hó 12-én tartott ülésében egy terjedelmes okiratban részletes jelentést tett, melyet a 15-ös bizottság egész terjedelmében elfogadott, s magáévá lón. A jelentés melyet t. olvasóink kellő tájékozása czéljából. ezennel egész terjedelmében közlünk, igy hangzik :

Tisztelt értekezlet! Midőn a t. értekezlet f. é. augusztus hó 31-én tartott üléséből alulirtakat: az Egerben létesítendő pamut-, vászon-szövő gyár költségvetéséhez szükséges positiv adatok gyűjtésére, számlák, árjegyzékek beszerzésére, költségelőirányzatok megtételére, magának a költségvetésnek elkészítésére, a szövő gyárnak Egerben fel- vagy fel nem állithatása javaslatba hozatalára kiküldeni méltóztatott; — a körülmények, a gyár felállítása czélszerüségét, — különösen a laikusok szemei előtt, — első pillanatra, jobban látszottak indokolni, mint jelenben.

Ugyanis kiküldetésünk óta az új-pesti fonó és szövő-gyár liquidálását az ottani igazgató-tanács kimondotta. Ezen körülmény a rövidlátó és tapasztalatlan közönségben az itteni szövőgyár felállítása iránti bizalmat megingatta, és tájékozatlanságuk a bizottság munkáit megnehezítette, és ezek folytán az aláírások folytatólagos gyűjtését bizonyos időre talán hátráltatja is.

Mielőtt tehát küldetésünk megfejtéséhez fognánk, kénytelenek vagyunk, a közönség és részvényesek megnyugtatására, az új-pesti fonó-gyár líquidálásának okaival foglalkozni.

Az új-pesti fonó- és szövő-gyár 5 év előtt 600 ezer frt. tőke-befektetéssel kezdte meg működését, — de maga csak a gyár és munkástelep került 643.458. frt. 48 krba, — tehát 43 ezer írttal többe, mint a mennyit a befektetett tőke, azaz a részvényesek által kibocsátott részvények értéke képviselt.

Már, ha csak az építkezés, a részvények értékéhez arányitva, 43 ezer frt deficittel kezdődött, — hol van még az oly nagy építkezési befektetéssel arányos forgalmi tőke ? A hitelben ?

A mely vállalat már kezdetben hitellel dolgozik, vagy a mi ennél is több: az összes forgalmi tőkén felül a befektetés egy részét is hitellel fedezi, az csirájában hordja veszedelmét, vagy a legjobb igazgatás mellett, és a körülmények .egkedvezőbb összetalálkozása segélyével is csak idő kérdése, hogy mikor bukjék.

Ha a liquidáló fonó és szövő-gyár reális alapokon, kellő pénzbefektetéssel, és nem pénzzavarral kezdte volna meg működését, — mindazáltal, hogy inkább fonó, mint szövő iparággal foglalkozott, — lehetetlen lett volna azon körülmények közé jutnia, a hol ma áll.

Éppen ezért bukását más részről azon körülmény is előse- gitette, hogy leginkább fonal-készitéssel foglalkozván, fonalát, miután Magyarországon kevés a szövő-gyár, — itthon eladni képes nem lévén, külföldre szállította, és a külföld piaczán bocsátotta áruba.

Hogy ez mind oly abnormis körülmény, mely egy elhibázott alapon megkezdett intézménynek nyakát töri, bővebben — úgy hiszszük — fejtegetni nem kell.

Ezek fontolóra vétele után, alulírott bizottság elhatározta, hogy habár pillanatnyi kételyt és habozást szül is a szakavatatlan és sceptikus kedélyű és lelkületű közönségre, — a kiküldetésünktől mai napig az egri szövő-gyár felállítása ellen szóló körülmények ily fordulata, — mégis, miután oly gyárról van szó, melynek minden legcsekélyebb bevételeit és kiadásait positiv adatokkal igazolhatja, azaz melynek jövőjét és gyümölcsöztethetősé- gét, — mint alább kimutatandjuk, — számokkal bizonyíthatja, — a körülményektől befolyásoltatni magukat nem engedvén, ennek tárgyal ásába bocsátkozni, és ezt a tisztelt bizottság elé pártoló- lag előterjeszteni szükségesnek tartja.

Alulirt bizottság tanácskozmánya menetét három részre osztja:

1- ör. Előnyös-e városunkban szövő-gyárat felállítani ?

Ezen kérdésre a bizottság véleménye ez :

Miután városunkban a Czettnerféle gyártelep 20 ezer forintért megkapható, — miután ezen telep 100 szövő székkel ellátott szövő gyárr á leendő átalakítása Káldy Gyula bizottsági tag, mérnök úr költségvetése szerint csak 3000 írtba, tehát az összes telep, épületekkel csak 23 ezer írtba kerül, miután más, ugyanannyi szövőszék számára épült szövő gyáraknak, a telek, új épületekkel legalább 40—45 ezer írtba kerül; — az egri szövő gyár már felállitási költségek czimén 20 -25 ezer frtot megtakarít.

De a munka-erő is előnyösen szerezhető városunkban.

Mert habár, mint alább látni fogjuk, a bizottság 60 krral számította is fel a munkás napszámot, — eltekintve attól, hogy most még csak szó van egy szövőgyár felállításáról, már is tömegesen jelentkeznek leánykák 40 krért átlag télen és nyáron egyiránt napszámba dolgozni; — egy más fontos körülmény adja kezünkbe az olcsó napszámost.

Ugyanis nálunk sok iparos nagy családdal, sok gyermekkel majdnem éhséggel küzd, különösen a téli hónapokban. Mennyire előnyös lesz tehát ezen, máskülönben igen becsületes, de a kere- setlenség miatt az élet terheit majd nem elviselhetlenné tevő családoknak, — ha leánykáikat 30, 35 krért tisztességes és még sem fárasztó munkába küldhetik, és ez által a megélhetést maguk számára is könyebbé és biztosabbá tehetik, leánykáikat pedig a szegénységből kifolyó mindenféle rósz következményektől megóvhatják.

Ezen körülmény a felállitandó szövőgyárra annyira fontos, hogy mig 50 napszámos 60 kral naponta — 300 munkanapot véve, — évenkint 9000 fta kerül: addig 50 napszámos 30 krral 300 munka-nap alatt csak 4500 ftba fog kerülni, tehát ez által az alább következő számításnak javára ezen úton is 4500 ftot takaríthatunk meg.

2- or. 100 szövő-székkel felállitandó pamutvászon szövő-gyár milyen jövedelmet hozhat?

Ezen kérdésnél abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy positiv számol hatunk, — és mig más gyáraknál, pd. vas-gyárak, vagy gőzmalmoknál, majdnem lehetetlen a jövedelmet, csak hozzávetőleg is előre kiszámítani, a szövő gyáraknál majdnem egész biztossággal előre megmondhatjuk az eredményt. Mert ki számíthatná ki, csak hozzávetőleg is, egy gőzmalom jövedelmét, a hol a búza ára rohamosan emelkedéseknek és esélyeknek van kitéve, a liszt ára pedig csak lomhán megy feljebb vagy leljebb? — vagy egy vasgyárnak ki számíthatná ki csak megközelítőleg is jövedelmét, a hol egyik mázsa vasból egy pár db. vasrudat, a másikból pedig egy nagy értékű gyárszerkezetet készítenek ?

A szövő-gyár jövedelmének kiszámításánál a t. bizottság tájékozásáért előrebocsátjuk, hogy a bevásárlások- és kiadásoknál a legmagasabb árakat, az eladások- és bevételeknél pedig a leg- legkisebb árfolyamot vettük zsinórmértékül, nehogy a kedvező számítás a mérlegnél üssön ki kedvezőtlenül.