Eger - hetilap, 1885

1885-01-22 / 4. szám

Orvos-rendőri beavatkozás történt Fiizes-Abonyban, a hol az izraelita iskola, túltömöttsége miatt, a forró napok tartamára bezáratott. Bodonyban a kanyaró; Fiizes-Abonyban egyes gyanús dyphteritis miatt az iskola néhány napra szinte bezáratott. He­vesen a roncsoló toroklob miatt szünetelt az iskola, azonban .a betegség színibben lévén, még novemberhóban megnyithatott. Ezen ragályos betegségekre nézve körrendeletileg az egész megyében úgy intézkedtem, hogy a járás-orvosok az iskolák be­záratását csak akkor tanácsolják, ha az iskolába járó gyermekek nagyobb része esnék valamely ragályos betegségbe, különben a ragályos betegségben szenvedő gyermekekkel együtt lakó gyerme­keket ne engedjék addig iskolába menni, mig az illető hatósági orvos a ragály-mentességet bizonyitványilag nem igazolja. Intézkedtem arra nézve is, hogy a kolera elleni óvintézke­dések szigorúan végrehajtassanak; a tél folytán a trágyadom­bok — csont- és rongy-raktárak kitakarittassanak; a mocsárok lecsapoltassanak. a jó ivóvizek kijelöltessenek, és az inficziáltak megjelöltessenek; — szóval minden olyan körülmény eltávolittas- sék, a mely a miniszteri rendeletek szerint, de köztudomásúlag is a koleia góczát képezhetné. A kolera ugyan Franczia- és Olaszországban megszűnt, és a zárlat feloldatott, de azért nem vagyunk biztosak arra nézve, hogy nem fog-e ismét fellépni? az óvakod ásni tehát még mindig szükség van, erre vonatkozólag az orvosokat meg is sürgettem. A járvány-házak, valamint a hullaházak is kijelöltettek, és azon esetre, ha a kolera mutatkoznék, rögtön felszereltetnek. A letertőző szerek kellő mennyiségben beszereztettek, és a közhelyek, különösen a melegebb napokban lefertőztettek. Járváuy-orvosúl három egyén jelentkezett, a kiknek neveik felterjesztettek. A kolera vagy más betegség elleni ápolói curzusra eddig senki sem jelentkezett. Gyöngyösön 100 kilo romlott hal. 2 kilo romlott hús. egy fél kilo mérges gomba és 0 puttony romlott gyümölcs foglaltatott le és koboztatott el. Pétervásárán Sulcz Gyula és Füzes-Abonyban Snyiszcsák Ferencz gyógyszertára biróilag lefoglaltatott, hanem a gyógysze­rek kiszolgáltatása akadályba nem ütközött. Sulcz Gyula pétervásári gyógyszertára a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter ur által szinte személyes joggal Bede- kovits Gézára Hibáztatott. Rimay Mihály hullája Egerből a kellő orvos-rendőri fel­ügyelet mellett Ujhelybe szállíttatott. A cséplés alkalmából több szerencsétlenség fordulván elő; a netaláni hanyagság kinyomozására az alispáni hivatal a közigaz­gatási bizottság utján felhivatott. Orvos-rendőri szemle eszközöltetett Gyöngyösön Krakovszky Ignácz 44 éves csizmadián, és Sírokban egy 72 éves egyénen, a kiket a guta ütött meg. Nádujfalun 5 egyén gomba-mérgezésbe esett, egy meghalt. Deménden Kasza József a villám által sujtat- ván, az egri irgalmasok kórházába hozatott s ott halt meg. Fü­zesabonyban Morvái István vasúti őr revolverrel főbelőtte ma­gát. Ugyanott Rocsi János 1 3 hónapos gyermek egy dézsa víz­be tűit. Orvos-rendőri bonczolás eszközöltetett: Ecséden Kovács Já­nos, 60 éves csikós kolera nostras gyanúja miatt bonczoltatott. A bonczolat kiderítette, hogy gyomorrákban halt meg. Sólymoson Puskás Pál 23 éves agyonlőtte magát. Egerben Melczer András ács, és Béres Antal napszámos felakasztotta magát. Recsken Gál Lajos bányászt a guta ütötte meg. Bodonyban Fehér (Göndör) Pál felakasztotta magát. Diplomáját bemutatta: dr. Gráf Fülöp és dr. Bezsó Tivadar, mindketten letelepedtek Hatvanban. Dr. Agues W. József irgalmas rendi szerzetes Egerbe he­lyeztetett át. Vadászi Gizella Halmai Gusztávné letelepedett mint szü­lésznő Egerben. Eger. 1885. deczember 31. Dr. Frantz Alajos. politikai heti szemle. Róma, jau. 17. A Propaganda tide a katholikus világ püs­pökeihez körlevelet intézett, melyben ismételvén az ingatlan va­gyonának jogtalan elkobzása ellen emelt tiltakozását, emlékeztet arra, hogy most neki inkább mint valaha gondoskodnia kell a távoli világrészekben működő hittérítők szükségleteiről, különösen ma, midőn az európai államok gyarmatositási politikája a műkö­désnek egy uj terét nyitotta meg a hittérítőknek. A körlevél saj­nálkozását fejezi ki a fölött, hogy Olaszországban az állam föl- oszlattatja az egyházi rendeket és katonai szolgálatra kényszeríti a papnövendékeket, mely eljáiás a „propagandáit arra kénysze­ríti, hogy az olasz hittérítői társulatoknál külföldi hittérítőket alkalmazzon. A körlevél végül a katholikusok figyelmébe ajánlja a „propaganda fide“ működését és felkéri őket, hogy a külföldön létesített fiókjait támogatásban részesítsék. Berlin, jan. 15. A birodalmi gyűlés mai ülésén elhatározta, hogy a több socziáldemokrata képviselő ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettessék. Ezután folytatólag tárgyaltatott Hertlingnek a munkások védelméről szóló törvényre vonatkozó indítványa, mely végül ismét a holnapi ülésre halasztatott, A tár­gyalás folyamán Bismarck herczeg birodalmi kanczellár kijelen­tette, hogy a gabnavámok felemelésének kérdésénél a szövetséges kormányok épen a mezőgazdasági munkások iránt való gondosko­dástól vannak vezéreltetve, amaz elv szerint: „ha a parasztnak van pénze, akkor mindenkinek van.“ Normális munkanap behoza­tala teljes lehetetlenség. Hogyan fogják a munkásokat az első munkaidőért kárpótolni ? A munkaadó nem teheti, mert kárral nem dolgozhatik. Továbbá a normális munkanapot nem lehet a munkadij csökkentése nélkül behozni és ha lehetne is, khinai fa­lat kellene Németország körül vonni, hogy a behozatalt meggá­tolják. A szövetséges kormányok nem tehetnek oly Ígéreteket, melyeket nem képesek teljesíteni. A porosz trón beszéd, melylyel Vilmos német császár és porosz király Berlinben a porosz országgyűlést megnyitotta, kiválókig, sőt majdnem kizálólag gazdasági és pénzügyi kérdé­sekkel foglalkozik. A beliigy annyi és annyiféle kérdései, admi- nisztráczió és igazságszolgáltatás, a népnevelés és kultúra igényei, a külügyi állapotok, amennyiben közvetve Poroszországot is ille­tik. mind nem foglalkoztatják a kormányt csak egy perczig is; annak egész figyelme, egész igyekezete a pénzügyeket és gazda­sági állapotokat illeti. ' Berlin, január 17. Mint a National Zeitung Írja. a biro­dalmi kormány Brindisit választotta kiindulási kikötőül ama gőzösök számára, melyek a német kormány által szubvenczióban részesítve, a Középtengeren fognak közlekedni. Brindisi kijelölése a szállítás gyorsaságára való tekintetből történt. Berlin, jan. 17. A Nazional Zeitungnak Brindizire vonat­kozó közleménye oda egészítendő ki, hogy a birodalmi kormány Brindizit mindenesetre a megnyitandó középtengeri hajózási vonal állomásául akarja : akár Triesztet, akár Genuát választja is a bi­rodalmi gyűlés főállomásnak; minélfogva a választás annálinkább Triesztre fog esni, mivel Genuából csak kerülő utón érhető el Bríndizi. Berlin, jan. 17. A lengyel nyelvnek az ország lengyel részeiben törvénykezési nyelvül való használása végett benyújtott javaslatot az illető bizottság, melyhez utasittatott, elvetette. Az egyiptömi kérdés a hatalmak közt s nevezetesen Anglia és Francziaország közt közel van végre egy határozó fá­zishoz, mely azonban korántsem jelenti még az elintézést. A konferencziának Párisban tartása ellenzésre fog találni s oly vá­rost szeretnének, mely a semlegesség színezetével bírna. Az uj konferenczia eszméje mellett párhuzamosan halad az egyiptomi enquéte-bizottság eszméje. Ez a bizottság, mely akkor jönne létre, ha a konferenczia eszméje teljesen elejtetnék. az államadóssági bizottság összes tagjaiból állana — ide számítva a kinevezendő német és orosz képviselőket is — s feladata az lenne, hogy az adókivetés megállapítása szempontjából tüzetes vizsgálat alá ven­né Egyiptom pénzügyi állapotát. A porta szerepet kezd játszani az egyiptomi kérdésben. Hasszán Féhmi pasának, a szultán külön követjének európai útja Bécsen. Berlinen és Párison át Londonba arra mutat, hogy a por­ta Angliával akar egyezségre jutni, s arról is tudomást akar sze­rezni. hogy az európai kabinetek mennyire hajlandók támogatni a porta álláspontját és a szultán fennhatóságát Anglia esetleges ön- kényii eljárása ellen. A szultán, jelenti Konstantinápolyból a Ti­mes levelezője, nem gondol arra, hogy az angol kormánytól Egyip­tom rögtöni kiürítését követelje, vagy akár meg nem tartható ígé­reteket kívánjon ; ha megbízható Ígéretet kap, olyat, a mely meg­győzheti őt arról, hogy Angliának nincs ellenséges czélja s az ő' kalifái és suzerainei tekintélyét és jogait csorbítani nem szándé­kozik. a.szultán ezzel be fogja érni; ö csak azt kívánja, hogy a szerződések tartassanak meg. Helsingfors, jan. 19. A finn országgyűlés nemességi és pol­gársági kamarái svéd nyelven, a papság és pórosztály kamarái pedig finn nyelven fogják tárgyalásaikat folytatni. *

Next

/
Thumbnails
Contents