Eger - hetilap, 1885
1885-06-16 / 25. szám
204 szik, kellő csínnal bírjon. Az elkeritkezés után fog következni aztán a minaret alapzatának gondos ki t atarozása. A közelebbi napokban megyénk egyik legelőkelőbb, s kiváló műveltségéről is széles körben ismert nagybirtokosát, városunk szülöttét, útja a mecset-téren vitte át, s méltó megbotránkozással szemlélte a fönebb elmondottakat. Azonnal megfogamzott elméjében a miná rét illő elkerítésének múlhatatlan szüksége, s megkeresvén bennünket, hogy a szép terv kivitele czéljából, lapunkban, Eger minden jóért lelkes müveit közönségét adakozásra hívjuk fel : e czélra, azonnal tiz forintot tett le kezünkhöz. Városunk e derék szülötte, a szép eszme indítványozója, s e czélra első adományozó: Beökönyi Viktor ő nsga, detki nagybirtokos. Az egri minaret, ez egyik legérdekesebb monumentális épületünk megóvása tekintetéből, a mecsettérnek csinos vaskorláttal való elkerítése eszközölhetésére ezennel közadakozásra hívjuk fel városunk müveit közönségét. Az adományokat lapunkban nyugtázzuk, a begyült össszegeket a takarékpénztárba helyezzük, s ha a szükséges összeg együtt lesz, azt, a tervezettel együtt, további eljárás és intézkedés végett városunk szépészeti bizottságának fogjuk át szolgáltatni. A mecsettér körülkerítésére eddig begyült adományok: Beökönyi Viktor ...............................................................10 frt. A z „Eger“ szerk.................................................................1 frt. Összeg : 11 frt. Városi ügyek. Eger város képv. testületének 1885. június 14-én tartott ülésében a következő fontosabb ügyek tárgyaltattak : Az Erdély-részi magyar közművelődési egyesületbe 100 forinttal Eger városa alapitó tagúi belépett. A közegészségügyi szakosztálynál megüresedett helyre Lip- csey Péter választatott meg. Cigler Soma a legtöbb adót fizetők névsorába felvétetett. A fertálymesterek választásának szabályozására vonatkozólag benyújtott szabályrendeleti tervezet módosítás végett egy szőkébb körű küldöttségnek adatott ki. Az Eger-nádasdi vasút ügyében eddig követett eljárásra vonatkozó elnöki előterjesztés tudomáséi vétetett. Plank Kálmán városi pénztárnok részére 14 napi szabadsági idő engedélyeztetett. A hatvani külvárosban újólag felállitatni rendelt alelemi iskolára vonatkozólag a községi iskolaszék felhivatott, hogy a költségvetést, melynek alapján az államsegély kikérendő lesz, — oly Az „EGER“ tárczája. Vasúti kaland. Hackländer beszélye. A vonat az útra készen áll; elhangzik az első jeladás, és az illető vonat-vezető felszólítja az Ulm, Augsburg, München, Salzburg, Bécs felé utazókat, foglalják el helyeiket, mire az utasok sietve hagyják el a várótermeket, podgvászaikat a bérszolgák- és hordáinktól átveszik, utólszor megölelik rokonaikat, vagy jó barátaikat, itt egy ismerősnek intenek, ott utazó társaikon örülnek, vagy boszonkodnak, amott nyugtalanul keresnek valakit, kire az utolsó pillanatig hiában vártak, — és mindez összevéve oly zavartan eleven képet nyújt, mint a hangyafészek, melynek lakóit valamely véletlen eset felijeszté. Hála ez égnek, a vonat nyitott ajtói, az idő rövidségének segélye mellett, gyorsan elnyelik az utasok hullámzó árját. Itt- ott beszállásközben fordulnak még elő egyes rangsúrlódások, egyes eltévesztése a második és harmadik helynek, talán á la Mac Donaldféle jelenetek is, de itt aztán csillapítva, figyelmeztetve, parancsolva lép közbe a vonat-vezető, és az egész nyáj akaratoskodóit és félénkéit szerencsésen együvé zsúfolja. Végre bezárúlnak az ajtók. Az utolsó jeladásra éles fütytyel felel a mozdony, — kész! — és a vonat megindúl. Itt-ott az utasok némelyike félénken dugja ki fejét az ablaidőben készítse meg, hogy az folyó julius 15-éig a megye bizottságához felterjeszthető legyen. Ügyészi vélemény folytán Morvay István, és Kontcz Lipót- féle követelések, mint bevehetetlenek a további kezelés alól lehagyattak. A házi pénztárnok, és ellenőre az 1883-ik évi házi pénztári számadásra nézve a szokott óvások fentartása mellett a számadási kötelezettség alól felmentettek. Az 1884-ik évről vezetett puszta-gazdasági számadások, a számvevői vizsgálat folytán helyeseknek találtatván, számadók a számadási kötelezettség alól szintén felmentettek. Különfélék. — Albrecht főherczeg, ő cs. és kir. fensége, f. hó 8-án estve érkezett Egerbe, s már másnap kora reggel lóháton tilt, hogy az itteni helyőrség fölött szemlét tartson. A 60 sz. Appel-, (volt Wasa), s a Lajos-Viktor fhg. nevét viselő gyalogsorezred itt levő csapatai, három zászlóaljba tömörítve, teljes hadi fölszereléssel, az izr. temető körüli térségen valának felállítva, s a szemle, valamint az elléptetés után, kezdetét vette a hadgyakorlat, mely az Eger és Kerecsend közötti halmokon, egész a kerecsendi erdőig tartó felvonulással, kánikulai hőségben, s élénk menetekben, déli 11 óra után ért véget. A legénység pompásan viselte magát. Főherczeg ő fensége a csapatok magatartása, kitartása, a gyakorlatok kifogástalan pontossága, valamint a vezénylet szabatossága fölött, úgy a tisztikarnak, mint a napi parancsban az ösz- szes legénységnek teljes megelégedését fejezte ki. Mint mondják, különösen fölkeltette ő fensége figyelmét Z. őrnagy korrekt vezénylete annyira, hogy az őrnagy nevét megkérdezte környezetétől. — A hadgyakorlatnak városunk polgárai köréből is többen voltak szemlélői. Délben, főherczeg ő fensége tiszteletére, érsek ő exja, a házi gazda vendégszerető asztalánál, mintegy 30 teritékü diszebéd volt, melyre ő felsége kisérete, a helybeli törzstisztikar, a mélt. főkáptalan több tagja, valamint a polgári hatóságok, s intézetek főbb tisztviselői valának hivatalosak. Ebéd után az érseki palota kertjében szolgálták fel a fekete kávét, mi közben ő fensége cerclet tartott, ritka élénkséggel, otthoniassággal, megnyerő nyájassággal társalgóit, s a vendégek közöl csaknem mindenikkel váltott néhány barátságos szót. Minden szava, minden mozdulata elárulta, hogy a vendégszerető úri háznál, a szeretetne méltó egyháznagy házi gazda ö exja, s az egriek körében igen jól érzi magát, any- nyira, hogy csaknem megfeledkezni látszék az indulás órájának közeledtéről. kon, hogy valaki után nézzen, ki talán lélekszakadva épen akkor jelenik meg az állomás bejártánál. A pinczér hasztalan kísérleteket tesz valamely fizetetlen számla behajtására, amiben igen nagy buzgalmat tanúsít; vagy pénzt ad vissza, mit sokkal több nyugalommal és kényelemmel igyekszik végrehajtani. Végül egy-egy fehér zsebkendő tűnik fel az ablakok mögött, előre megállapított jelül, hogy az illetőre még ekkor is gondoltak, és azután csendes lesz a pályaudvar, mig talán egy óra múlva ugyanezen jelenet ismétlődik. A hivatalnokok eltűnnek, a várótermek bezáratnak, a kapus a szögletbe teszi ezüstös botját, és a kisérő barátok elhagyják a pályaudvart, százféle változatban ismételve ama szel- lemdus megjegyzést: „no, ez is elutazott, — csakhogy ennek is vége van!“ A fiatal ember, kiről e kis kalandban szó lesz, nem tartozik a hátramaradtak közé, — ő nem kisért senkit és nem kísértetett senki által, hanem, mint idegen helyen levő, azon kellemes és nemleges helyzetben van, hogy mindent a legnagyobb lélek- nyugalommal szemlélhet, nem zavartatva gyengéd kézszoritások és titkos könyektől. Még csak helyéről sem kell gondoskodnia, mert távolabbról jővén, megtartja további helyét, és pedig pompás helyét, egy hátra néző fél-coupénak szögletében, hol pompásan van elhelyezkedve. Könnyű nyári felöltő van rajta, jobbra a kocsi-zsebben egy pár könyv, melyekből néha olvas, és előtte hatalmas szivar-táska, a hozzá szükséges tűzkészlettel. Kis szállását, bár csak ma reggeli öt órától tartja elfoglalva, egészen megszerette, és egyátalán oly jó útikedvben van, hogy utazási czéljának Münchenben leendő elérése helyett, szívesen utaznék az éjen át is.
