Eger - hetilap, 1885
1885-06-16 / 25. szám
XXIV. év-folyam. 25. szám. 1885. junius 16-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Vasutügyünk. Egerváros képviselőtestületének múlt- vasárnap, f. hó 14-én tartott ülésén, vasutügyünkben, Szederkényi Nándor, városunk országgyűlési képviselője, a következő, fontos előterjesztést tette: Tisztelt képviselő-testület! Köztudomású, hogy az ország- gyűlés lefolyt időszakának végnapjaiban a kormány egy törvény- javaslatot terjesztett be a mátrai helyi érdekű vasút kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában, mely javaslat Egervárosa érdekeit kiválóan sérti, s azon tervezettel, melyet Egervárosa indítványozott s felkarolt, a karczag-füzesabonyi s eger-nádasdi, másrészről eger-terennyei vasut-vonallal egyenes ellentétben áll, sőt annak kiépítése, ennek jövendő lehetőségét is megsemmisíti. A javaslat f. év május 7-éu lett beadva, s nem késtem városunk érdeklődő közegeit erről értesíteni, hogy mód és alkalom nyíljék, az idő rövidsége daczára, Egervárosa részéről a méltányosság és igazság, úgy az ország általános érdekében is, felszólalását az országgyűlésen érvényesíthetni, a mi, a felküldött kérvény által, valóban meg is történt. Készemről a nem várt, s általános meglepetést keltett javaslat ellen a véleményezésre hivatott közlekedési s pénzügyi bizottságokban, megadtam a kellő felvilágosítást, hogy az. úgy a vidék, mint Egervárosa emporialis érdekeit megsemmisítéssel fenyegeti, s lehetetlenné teszi ama törekvésünknek érvényesítését, hogy az állam érdekében is egyedül üdvös vasúti forgalmi irányt, melyet fentebb érintettem, egykor kiépíttethessük. Köztudomású ezen káros javaslat országgyűlési tárgyalásának menete és sorsa, az a többség által elfogadva lett. A tárgyalás folyamán azonban, nem hiányzott irányunkban azon jóakaró figyelmeztetés, hogy az eger-nádasdi vonal kiépítésére t> gyük meg a szükséges lépéseket. Ennek folytán nem késtünk, az eger-nádasdi vonalra Egervárosa nevében az előmunkálati engedélyt kikérni, egyszersmind pedig egy külön folyamodványban kértük a közmunka-minister urat arra. hogy a felmérés s költségvetés készítésére állami vasúti mérnököket kirendelni méltóztassék. A folyamodványok beadása alkalmával, melyet Tavassy Antal polgármester orral együtt teljesítettünk, a közmunka-minister ur Budapesten nem lévén, — kötelességemnek ismertem, hogy haza érkeztet bevárjam, s a folyamodványok sorsáról előleges tájékozást szerezzek. Junius hó 3-án volt szerencsém a tisztelt minister úrral találkozni. s a dolog természete kívánja, hogy köztudomásra hozzam s bejelentsem a t. képviselőtestületnek, hogy ő excja kegyesen megígérte, hogy az előmunkálati engedélyt megadván, az állami vasúti mérnökök kirendeléséről a felmérés s költségvetés készítésére. intézkedni fog. Felmerült a kérdés, hogy a mérnökök költségeit ki viselje majdan. Én hivatkozva arra, hogy a mátrai vasút traceja szintén állami mérnökök által teljesittetetf, a méltányosság erejénél fogva utaltam, hogy a kormány hasonló kegyességében részeltessen bennünket is. Azon óhajtást fejeztem ki, hogy a felmérés, még e nyár folyamán teljesítessék, hogy az őszszel módunkban legyen, már az épitési engedélyt kikérhetni. A minister ur kegyes volt megígérni, hogy kérelmünknek ez értelemben fog igyekezni eleget tenni. Ezeket kötelességemnek tartottam, a nagyérdekü ügy nyilvántartása végett is, a t. képviselőtestületnek ezennel bejelenteni. Egy műemlékünk érdekében. Az emlékszerü épületek föntartása szintén a hazafiui kötelességek sorába tartozik. Ha, mellünket verve, szeretjük minden lépten-nyomon hazafiságunkat, fennenhangoztatni: soha sem szabad azon kötelességekről megfeledkeznünk, melyeket épen a ha- zafiság szab elénk. Korunk — hála a régészet magas fejlettségének, s az e szakot művelő kiváló tudósainknak, —• felfogta e kötelesség teljesítésének fontosságát, s egész buzgalommal törekszik annak megfelelni. Örömmel tapasztaljuk, s a külföld is nagy elismeréssel veszi tudomásul, hogy hazánkban a monumentális épületeket immár nemcsak gondosan conserváljuk, hanem a históriai vagy architektúrái tekintetben nevezetesebbeket, nagy áldozatokkal, restauráljuk is. Fényes példák: a kassai dóm. Vajda- Hunyad vára, s a budai Mátyás templom, melyek ma már eredeti fénykorszakuk alakjába visszavarázsolva, fennen hidetik régi dicsőségünket, s megdobogtatják az igaz hazafi szivét. Hát bizony Egernek is vannak emlékszerű épületei, s sze" retnők, ha ezek gondozására vonatkozó kötelességeink teljesítésére nézve magunkról is csak jót mondhatnánk. De sajnos, hogy ezúttal csak a kötelességmulasztás vádjával állhatunk elé. Nem szólunk itt ama nagyszerű épületünkről, mely épité- tészeti tekintetben a kontinensen ritkítja párját, a lyceum ról, mely, mint a tudományok és művészetek csarnoka, magas rendeltetésének megfelelőleg, nagynevű alkotója méltó utódainak hazafiui buzgalma folytán, teljes épségben s büszke fényben emelkedik városunk legfőbb díszéül. Régi dicső harezaink romemléke, az egri fellegvár is gondos fentartó s ápoló kezekben van. mióta b. e. Bartakovics érsek bőkezűségéből kitakarozva, a helyben állomásozó m. kir. honvédségnek engedtetett át használatul. De van egy emlékszerű épületünk, melynek, a jó Istenen kívül, más alig viseli gondját. Ez az egri török uralom egyetlen fonállá emléke: a minaret, vagy, mint nálunk nevezik: a csonka mecset. Ott mereszkedik a dísztelen mecset-téren, elhagyatottan, az érdekes karcsú, sötét épület, mint egy nagy — felkiáltó jel. Csak a bádog födél, a félhold felett uralkodó kereszttel, s a Gröber F. és Fridvalszky egri polgárok szives adományaiból készült vas körerkély tanúsítja, hogy néha-néha a kegyelet is megemlékezett róla. De. — nem is említve, hogy rozzant lépcső- zetén a fölhatolás úgy szólván isten-kisértés, — talapzati kövei már erősen kezdenek romladozni, s félő, hogy, ha továbbra is elhanyagoljuk, egyszer csak az egész nevezetes épület összeomlik. Itt az ideje, hogy városunk közönsége a kiváló érdekességül emlék-épületet, minőhöz hasonló alig egy pár van még hazánkban, — ápoló gondjaiba vegye. Mindenkinek, a ki a szép iránt érzéssel bir, föltűnik ama tér rondasága. mely e monumentális épületünket körülveszi. Palócz fuvaros szekerek állandó tanyája ez, rendszerint telve istállószeméttel, melyet időnkint csak a vihar söpör, és a zápor mos el onnét. Könnyű belátni, hogy ez a piszok sem a tér díszét nem emeli, sem magának az épületnek nem használ. A legelső s legsürgősebb teendő tehát az, hogy a mecsettér kitisztittassék, czélszerűen kiegyengettessék, s a mináret kellő megóvása tekintetéből alkalmas korláttal zárassák el. Meg vagyunk győződve, hogy az ekként elzárt tér kellő ápolását, esetleg csinos parkkal való ellátását, a nagytiszt, irgalmas rend, s a kath. legényegylet elöljárósága, hazafiui kegyeletből, szívesen magukra vállalják, annál is inkább, mert mindkettőnek érdekében áll, hogy a tér, mely a nevezett két testület épületei közt fék
