Eger - hetilap, 1885

1885-05-26 / 22. szám

181 Nagyon szép példányokat állítottak ki az electoral neg- rettiek közt Brunszvik, Czilliertné, Festetich Tasziló, Károlyi Alajos, Hunyady Imre grófok. A nemes vérű m e r i n ó juhok leg­fényesebben képviselvék a Metternich, Lobkovicz berczegek, Ká­rolyi László, Zichy János grófok tenyészeteiben. A szövet­gyapjasok csoportjában oly electoral-negrettik származékai vannak, a melyekben franczia eredetű apák használtattak. Leg­kiválóbbak itt Steiger Ottó, Richter, gr. Pálltfy, Aponyi gr. és Miske br. juhai, a hazai fésűsök csoportjában kiváló példá­nyok találhatók Jaross, Losonczy, Fesztetich Tasziló juhászataiból. Az angol húsjuhok osztálya a legmeglepőbb. Olyan hí­zott sertéseket, mint a minőkre itt ráfogják, hogy juhok volná­nak, Kőbányán se találhatsz. Gyönyörű pdnyok vannak itt a walesi herczeg saudringhami uradalmából. Különben az ő shro- pshiredown-jainak méltó párjai az Earl of Camperdown cots- wold-jai. Nálunk a juhászaira az utolsó évtizedben vészes idők jár­tak, különösen a raczka félék pusztultak rohamosan, a leggyen­gébben is vannak képviselve az egész kiállításon. 1870-ben meri­nos és ilyen jellegű volt ............................................. 4.503,419. r aczka és ilyen jellegű volt ..... 9.785,711. Összesen: 14.289,130. Mig 1880-ban már merinos és ilyen jellegű volt. 6.033,764. raczka csak .... 3,218,359. Összesen: 9.252,123. A merinosfélék tehát szaporodtak ugyan 1.530,345-tel, de a raczkák száma 6.567,322 darabbal megapadt. Szükséges tehát, hogy e nagy jelentőségű gazdasági ág újabb felvirágoztatására úgy a kormány, mint a magánosok vállvetve törekedjenek. Erdélyi Béla. Megyei élet. A Hevesvármegyének f. é. apr. hó 29-én folytatólag tartott rendes évnegyedes bizotts. közgyűlésén elintézést nyert ügyek fontosabbjait, az előzőkkel kapcsolatban, imitt közöljük: Az alispáni jelentésnek az 1885. évi sorozás végrehajtására vonatkozó pontja alapján tett indítvány folytán határoztatok : Tekintettel arra, hogy a f. évi fősorozás eredménye oly ked­vezőtlen volt, hogy a kivetett 809 főnyi had- és póttartaléki ju­talékra 323 hátralék maradt, holott eddigelé nemcsak hogy e ju­talék fedeztetett, de még a honvédségbe is soroztattak védköte- lesek, péld. az 1883-iki sorozás alkalmával 313, az 1884. évi fő­sorozásnál 412 honvéd lett a hadjutalék teljes fódözése után be­sorozva, s ekként a kedvezőtlen arány nem fokozatosan, hanem minden átmenet nélkül egyszerre állott elő; tekintettel arra, hogy a sorozásoknak ily kedvezőtlen eredménye mig egyrészt a nem­zet harczképzettségébe vetett hitet s bizalmat megingatni, s eként káros véleményt előidézni képes; másrészt azon, minden tekintetben káros következményt eredményezi, hogy a hadkötele­zettség idejének meghosszabbításával a negyedik korosztálynak behívását előidézi, mi által az illető hadkötelesek tetemes hát­rányt szenvednek, mert nemcsak hogy egy egész évvel meghosz- szabbittutik azon idő, mely alatt a sorozásnál megjelenni tartoz­nak, és oly időben s korban történik besoroztatásuk, a midőn már családosok s önállók; de midőn a törvény rendelete szerint az állampolgár hadkötelezettségének a 20—32 életévekben tarto­zik eleget tenni, ezen kötelezettség ekként a 35-ik életévig meg- hosszabbittatik; és tekintettel arra, hogy a fősorozás alkalmával 468 egyén rendeltetett felülvizsgálatra, tehát ily tekintélyes szám­ban találtattak hadkötelesek, akik a sorozó bizottság tagjainak egy része által hadi szolgálatra alkalmatlanoknak véleményeztet­tek, s akiknek ez által is megnehezittetik ebbeli kötelességök, mert ismételten kell a sorozó bizottság előtt, saját hibájokon kí­vül megjelenniük; mindezeket tekintetbe véve, a legnagyobb ér­deke a közönségnek kívánván azt, hogy a negyedik korosztály behívásának állandósítása szükségtelenné tétessék: utasittatnak a megyei szolgabirák és polgármesterek, hogy azon okokat, ame­lyek az 1885. évi ujonczozás ily eredménytelenségét szülhették, és amely okok a minden átmenet nélküli ily hanyatlást eredmé­nyezték, kinyomoztatván, azokról tegyenek kimerítő jelentést, mely jelentések az állandó választmánynak, azokra vonatkozó vé­leményével a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendők. Az 1885. év. I. negyedének ügyforgalma a következő volt : Beérkezett közigazg. ügydb. 18369, árvaszéki 11,900. Elintéztetett „ „ 17972 ,, 11,000. Hátralék „ „ 397 „ 900. A megyénkbeli közs. s körjegyzők nyugdijintézeti alap jöve­delmei s kiadásairól vezetett 1884-iki számadás szerint a bevétel volt 45706 írt 14 kr. kiadás 1928 frt 99. kr kamatozó tőke 43,777 frt. 15 kr. — Mivel pedig a hátralék még mindig tetemes és olynemű, hogy az intézet könnyen kárt szenvedhetne, a me­gyei szbiráknak meghagyatik. hogy a hátralékos jegyzők hivata­los járandóságait, hátralékaik teljes kiegyenlitéseig, felelősség terhe alatt zár alá vegyék. Minthogy pedig a nyugdíjintézet, bár tőkéi gyarapodnak, annál fogva, mert azok a takarékpénztárban csak 472%-ot jöve­delmeznek, rövid idő múlva előreláthatólag képtelen lesz felada­tának megfelelni, — a közgyűlés az alapszabályok illető §-ának megváltoztatásával oda intézkedik, hogy a tőkék ezentúl vagy az állami adóhivatalhoz adassanak letétbe, hol 5%-ot jövedelmeznek; vagy hasonló, vagy magasabb %-ot hajtó magyar állampapírok­ba, magy. földhitelint. záloglevelekbe stb. fektettessenek. Ebn Daher azt kívánta: adjanak neki annyi buzaszemet, amennyi a sakktábla 64 koczkáján összesen kijő, ha az első kocz- kára 1, a másodikra 2, a harmadikra 4 szemet tesznek, s igy tovább minden következő koczkán megkettőzik a megelőző kocz- ka buzaszemeinek számát. Shehram király megfontolatlanul mo­solygott a szerinte együgyű kívánságon, s megparancsolta, hogy azonnal elégítsék ki a feltaláló bramint. De midőn a kiszámítás­ra került a dolog, csak akkor győződtek meg, hogy a kívánság teljesíthetetlen, mert oly iszonyú búzamennyiséget alkalmasint az egész föld kereksége sem terem. Akik az algebrával foglalkoznak, tudják, hogy ez összeg kiszámítása a mértani haladvány összegének képlete (* a qn—a q—f­1.2s*—1 2-1 ­szerint történik. Mi ennek a fejte­getésével nem untatjuk az olvasót, hanem közöljük az eredményt, melynél fogva, ha minden következő koczkán megkétszerezzük az előbbi koczka buzaszemeinek számát, az utolsó, vagyis a 64-ik koczkára esik: 9223372036854780928 buzaszem. A 64 koczkára eső buzaszemek összege pedig teszen: 18.446.744.073.709.551.615 buzaszemet. Szóval: tizennyolcz trillió, négyszáznegyvenhatezer hétszáz negyvennégy billió, het- venháromezer hétszázkilencz millió ötszáz ötvenegyezer hatszáz- tizenöt buzaszem. Hogy a t. olvasónak némi képzete legyen ez összeg iszo­nyatosságáról, némi tájékozódásul a következő számításokat közöljük : A leggyorsabb beszédű s számláló képességű ember egy perez alatt nem képes többet, egyenkint 150 buzaszemnél fenhangon megszámlálni. Tehát egy óra alatt: 9000, — egy nap (24 óra) alatt: 216,000, — és egy év (365 nap) alatt: 88.840,000 szemet. Hogy tehát egy ember, éjjel-nappal folytonosan számlálva, a fónebbi összeget megolvashassa: 207,266 millió 783,637 esztendeig kellene élnie. — Minthogy pedig a kalendá- riom-csináló astronomusok állítása szerint a világ (helyesebben: az ember) teremtése óta, jelenleg a 7756-ik esztendőt éljük, az ember teremtése óta 26 millió, 723,425 embernek kell vala éjjel­nappal folyvást számlálnia, hogy a fónebbi összeget megolvashassa. Mekkora területet foglal el ez a 18 trillió stb. buzaszem: arra nézve nyújtson némi fogalmat egy angol számtudós követ­kező számítása: Az 1302. évben I. Edwárd király uralkodása alatt az angol parlament törvényileg megállapította, hogy egy font sterlingnek (a mi pénzünk szerint körülbelül 10 frt) aranyban oly sulylyal kell bírnia, mint 32 jól kiszáradt buzaszemnek. Miután 20 ster­ling 1 unczia; 12 unczia 1 font (Troy-suly) 25 V* po­rosz lat: e szerint egy porosz fontra 9629 buzaszem esik. Mint­hogy egy porosz mérő száraz tiszta búza 85 V* fontot nyom, te­hát egy mérőben 823,280 szem vagyon. A fónebbi 18 trillió stb. buzaszem tehát 22406403743209 mérőt teszen. Ha már ez ösz- szeggel a fóldfelűlet összes száraz területét befödjük, e buzasze­mek mennyisége a száraz földet 4V2 vonalnyi (mintegy 3/l0 hu- velyknyi) vastag réteggel fogja beborítani. — Quod erat de­monstrandum. Aki nem hiszi, legyen szives utánunk számitani. Arnóthi. *

Next

/
Thumbnails
Contents