Eger - hetilap, 1884

1884-12-18 / 51. szám

472

liaim Imréné 1 ft. Sajóssy Alajosné 50 kr. N. N. 20 kr. Budai Károly 50 kr. Kolossyné 50 kr. Okolicsányi Józsefné 1 ft. Danilo- vicsné 1 ft. Tavasyné 50 kr. Szentkirályiné 50 kr. dr. Brünauer Ambró 50 kr. Gebhard F. 50 kr. Polonkayné 50 kr. Kovács Mi- liályné 40 kr. özv. Mossóczyné 50 kr. Zsendovics Endréné 1 ft. Beniczky Etel 50 kr. özv. Schuttág .Táuosné 50 kr. Turcsányiné 50 kr. Tóth Istvánná 1 ft. özv. Timon Bertalanná 50 kr. özv. Bayer Józsefné 50 kr. Kubik Endre 1 ft. Simáczius Gusztáváé 1 ft. Mózer Antalné 50 kr. Bóta Szilárdné 50 kr. N. N. 20 kr. N.

N. 20 kr. Lőrinczfiné 30 kr. Martinovichné 1 ft. Mártonffyné 3o kr. összesen 88 ft, 40 kr. Fogadják a kegyes szivii adakozók adományaikért a nőegylet nevében hálás köszönetemet. Eger,

1884. deczember 15. Imre Miklósné, elnök.

— Az egri izr. kórház megnyitása folyó hó 14-én délelőtt 11 órakor történt meg, igen szép számú közönség jelenlétében. Ivá- nitz Lipót ur, mint az egri izr. kórház elnöke, az ünnepélyt megnyitván, szép beszédében üdvözölte a közönséget és előadta e nemes s humánus intézmény czélját; mely beszéd után következett ezen alkalomhoz megfelelő ima. Ezt követve dr. Schwartz Dávid ur szólott, előadva a kórház keletkezését s alakulását, végül kijelentette, hogy ő és neje 500 forinttal belépnek az alapítók sorába. Az egri izr. nőegylet, szép számmal jelent meg az ünnepélyhez, élén szeretetre méltó elnöknője, Lázár-Sugár Julia úrnővel, ki kedves beszédében adott kifejezést örömének a kórház megnyitása fölött. Különösen megemlítésre méltó, hogy e kórház létesítése közül a nőegylet igen buzgólkodott és a berendezéshez is hozzájárult. Végül az elnök megköszönte a közönség szives megjelenését, különösen köszönetét mondott dr. Schwartz Dávid urnák, s az egri izr. kórházat a közönség részére megnyitottnak nyilvánította.

— Néhai Follmann Alajos könyvei közt több igen becses és ritka mü van; ezekre felhívjuk az érdekeltek figyelmét. A könyvek hétfőn délután 3 órakor a boldogultnak lyceumi volt lakásán fognak eladatni.

— Lenkey Károly 1848—49-iki honvédezredes földi maradványainak uj sirba áthelyezése tegnapelőtt nagy részvét közt ment végbe.

— A rendőri kapitányság egy furcsa consortiumnak jutott nyomára; olyannak, mely családi titkok után kutat s aztán az érdekeltektől fenyegetőzésekkel pénzt csikar. A kapitányság erélyesen puhatolja a zsarolókat, s nem fogja büntetlenül hagyni az említett üzelmeket.

— Az utczai lámpák helyes kezeltetésére is figyelmet kellene fordítania a hatóságnak, mert különben tűzveszélytől tarthatni. A vásártéren, a Zsasskovszky-féle háznál levő utczai lámpában a petróleum csütörtökön este 7 órakor explodált,; a szétfolyt égő petroleum a házat felgyújtotta volna, ha a bajt az arra menő P. ur észre nem veszi; igy azonban a házbeliek a veszélyre figyelmeztetve lévén, nagyobb bajnak elejét vették.

— XIII. Leo pápa, legközelebb Ferencz József ő apostoli kir. felségéhez sajátkezüleg irt levelet intézett, melyben felkérte, hogy a berlini conferenczián Ausztria-Magyarország képviselője által a katholikus missjók hathatós védelmére grancziákat követeljen. Ő felsége sajátszerüleg irt levélben megígérte a támogatást.

— Az adóvégrehajtások megszorítása. A pénzügyminiszter belátta, hogy az adóvégrehajtások rendszere az idei szomorú gazdasági viszonyok közt tovább nem folytatható s azért rendeletet adott ki, hogy a végrehajtás csak addig szorgalmaztassék, mig az egyenes adókból egy évi illetmény be nem fizettetik, továbbá, hogy az örökösödési illetékek részletenkinti befizetése is megengedtessék s végre, hogy a gazdának lábas jószága csak akkor árvereztessék el, ha remélhető, hogy folyó áron elkel.

Gyászjelentés. Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik a szerető jó anya, felejthetetlen jó anyós és gyöngéd nagyanya Bába Józsefné született Dusárdy Teréziának folyó 1884. évi deczemberhó 14-én reggeli 5l/# órakor, életének 73-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei f. 1884. évi deczemberhó 15-én a fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben tétettek örök nyugalomra. Béke és áldás lengjen porai felett! Egerben, 1884. deczember 15-én. Bába Mária férjezett Madarassy Ferenczné, férje gojzesti és mezőmadarasi Mada- rassy Ferencz és gyermekeik Madarassy Ferencz és Madarassy Béla. Bába Julianna, Bába Ferdinand és leánya Bába Mária.

— Seiier Károly, az esztergomi székesegyház karnagya, kiváló egyházi zeneköltő, életének 70-ig évében, deczember 10-én, Esztergomban, hosszasb szenvedés után elhunyt. A megboldogult a zenei világ egyik kiváló egyénisége volt. Nagy tehetségét, gazdag invenczióját s szinte mesés termékenységü szorgalmát tisztán

az egyházi zeneköltészetre fordította. Műveinek száma százakra megy, melyek közül csak a fele látott napvilágot. Azok, a melyek megjelentek, biztosították számára nemcsak a hazai zenészvilág, hanem a müveit Németország nagyrabecsülését. A számos kisebb, férfikar, női és vegyes karra irt miséin kívül harmincznégy nagy- misét, szerzett, melyek nagyobb része az egyházi zeneköltészet remek példányait képezi.

Megjelent: „Európa államainak Statisztikája, kiváló tekintettel Magyarországra.“ Újabb adatok és kútforrások után készítette dr. Szolcsányi Hugó, képesített egyetemi magántanár, az egri érseki joglyceumon a magyar közigazgatás és statisztika ny. r. tanára, Hevesmegye statisztikai bizottságának tagja. Eger, érs. lyc. nyomda 1884. Nagy 8-adrét, 419. lap. Ára 3 frt. 50. kr. Szerző tulajdona. E mü az előszó szerint szerzőnek, az egri érseki joglyceumon, a statisztikából tartott előadásainak vázlatát foglalja magában, s a bevezetésen kívül, melyben némely átalános ismertetéseket találunk, 2 főrészre oszlik: az első a földterület, és népesség (ez utóbbinak népesedési és néprajzi) viszonyait öleli fél, a második pedig az államok anyagi és szellemi működésével foglalkozik, következő fejezetekre osztva: I. Őstermelés (u. m. mezőgazdaság, állattenyésztés, erdészet, bányászat.) II. Ipar. III. Kereskedelem. IV. Egyház és iskola. V. Állami had- és pénzügy. Újabb statisztikai irodalmunk hasonló tárgyú müvet nélkülözvén, ezen egyetemes statisztika, hézagot van hivatva pótolni, s ha szerzőnek a bevezetésben körvonalozott czélját elérnie sikerült, a közönségnek főleg pedig a jogtanuló ifjúságnak lehet nagy hasznára. — Maga a mű csínnal és Ízléssel van kiállítva.

— Budapestről, a Pol. Corr.-nek megbízható forrásból jelentik, hogy a főrendiház reformját illető törvényjavaslat vagy semmi, csak lényegtelen módosításokkal fog törvénynyé válni, mert a kormány el van határozva, hogy sem választható tagokat el nem fogad, sem a czimzetes püspököknek helyet nem enged a felső- házban. (?)

— A budapesti egyetemen, — a mint a közoktatás állapotáról az országgyűlés elé terjesztett miniszteri jelentésből kitűnik- a különben óriási számú egyetemi hallgatók a nem-kötelezett tantárgyak választása körül annyira megoszlottak, hogy sok tantárgyra csak egy-egy hallgató iratkozott be ; különösen a bölcsészeti karnál a múlt tanévben 16 tantárgynak volt csak egy-egy hallgatója.

— Bányaszerencsétlenség. Csütörtökön délután, nagy veszedelem történt az osztrák-magyar államvasut-társaság aninai kő- szénbányájában. Egy tárna-járatban mintegy 45 bányász dolgozott, midőn egyszerre hatalmas robbanás hallatszott, mely borzasztó szerencsétlenséget idézett elő. Eddigelé negyvenöt bányamunkás hiánya van konstatálva, kik közül már tizenöt halottat kihúztak az aknából. A bányászok közül valószínűleg egy sem menekült meg élve. Ott, a hol a bányászok dolgoztak, a kőszén nem volt olynemü, hogy robbanó gázok fejlődésétől lehetett volna tartani; azért nem Davis-fajta, hanem nyitott lángu lámpával dolgoztak. A szomszédos Kieber-aknábau azonban hosszabb idő óta kifejlődött nagy mennyiségű robbanó gáz, a melyet valószínűleg a légvonat átömlesztett a munkások közé és ott aztán a nyitott lámpák lángján meggyuladt. Az igazgatóság azonnal megtette a kellő intézkedéseket, de csekély eredménynyel, mert a kifejlődő gázok nagyon megnehezítik az aknába való hatolást. A szerencsétlenek részint a környékre, részint a felső-magyarországi bányavidékekre valók. A lakosság között leírhatatlan kétségbeesés uralkodik. Mind a negyvenöt, munkás családos ember volt; némelyiknek halálát fiz árva siratja.

— A gözmozdony (locomobi!) és gözcséplőgépek kezelői számára rendezett tanfolyam a budapesti állami közép-ipartanodánál (VIII, kerület, Bodzafa-utcza 28. sz.) jövő 1885 évi januárhó 5-dik napján fog megnyittatni s áprilhó 15-dik napjáig tart. E tanfolyamon a gőzmozdony (locomobil) és a különböző cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 20-dik életévöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá cséplőgéptulajdonosok; a- zok, a kik már locomobil és gőzcséplőgépek mellett, foglalkoztak, előnyben részesülnek. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kivánta- tik s tudniok kell Írni, olvasni. A beiratások az intézet helyiségében f. évi deczemberhó 15-dik napján kezdődnek s jövő évi ja- nuárhó 5-dik napjáig köznapokon este 6 órától 7-ig, vasárnap és ünnepnapokon pedig d. e. 9 órától 12-ig tartatnak. Vidékiek okmányaik beküldése mellett levélben is jelentkezhetnek, a tanfolyam megnyitásán azonban személyesen meg kell jelenniök.

Az állami középipartanoda igazgatóságától.