Eger - hetilap, 1884
1884-12-18 / 51. szám
473 — Megsemmisített választás. A képviselöház IV. bíráló bizottsága Ivánka Imre elnöklete alatt tartott ülésében Csatár Zsigmond csongrádi választása ügyében kihirdette az Ítéletet. A bizottság a választást megsemmisítette, indokul azt hozván fel, hogy a választásnál Csatár hívei tettleges erőszakot és erkölcsi kényszert gyakoroltak. Az ítélet következőleg hangzik: „A Csongrádon 1884. év. jun. 14-én megejtett képviselőválasztás meg- semmisittetik; a felek költségei kölcsönösen kiegyenlítetteknek mondatnak ki. A kiküldött vizsgálóbiztosnak költségei 232 frt 67 krban megállapittatnak, ezeknek a letett biztosítéki összegből kiűzetése végett a szükséges intézkedések megtétetnek és Csatár Zsigmond ur köteles 116 frt 33 és fél krt, mint a vizsgálati költségek felét 15 nap alatt kérvényezőknek megfizetni/1 Erődítési munkálatok. A kolozsvári „Ellenzék1 fiija:' Hiteles értesülés alapján jelenthetjük, hogy az erdélyi részekben az erődítési munkálatok legközelebb megkezdetnek. Eddigi rendelkezés szerint Deésen, Marosvásárhelyen és Segesváron fognak erődök építtetni, melyek mindegyike 15.000 ember befogadására van szánva. A helyszinelési felvétel jogi jelentősége. A helyszinelési felvétel magában véve tulajdont nem igazolván, a kir. Curia 1884. szept. 11. 1760. számú Ítéletével kimondotta, hogy ki a helyszínelés alkalmával valamely birtokában nem lévő fekvöség tulajdonosául a nyilvánkönyvbe vezettetett, e bekeblezés jogalapjának kimutatása nélkül nem követelheti az ingatlan tényleges átadását és az elvont hasznok megtérítését; sőt a helyszíneléskor beirt ház- tulajdonossal szemben a tulajdonjog a nyilvánkönyvön kívüli birtokos javára megitéltetik, egyedül az okból, mert ötven éves kort meghaladó tanuk előadása szerint is emlékezetük óta helyszínelés előtt és helyszínelés után szakadatlan ez és jogelődjei voltak birtokban. — A borbélyokra vonatkozólag van a belügyminisztériumnak egy rendelete, — még talán az 1874-ik évből, mely őket a foghúzástól eltiltja. Ezen ügyre nézve jellemző az, hogy miként járnak el a hatóságok annak végrehajtásánál. A nevezett rendelet ugyanis bár még 1874-ben kelt, mindazáltal tudvalevőleg egész a legújabb időig gyakorolták a borbélyok a foghúzást. A rendelet czéltévesztett- sége főleg abban tündöklik, hogy még nagyobb kalamitásokat hoz létre, ha t. i. végre hajtatik, mint a minőt megszüntetni akar. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a borbélyokat foghúzásra leginkább a köznép használja egyedül azért, mert ez sokkal olcsóbb, mint az* okleveles orvos műtété. A ki azt hiszi, hogy a köznép.most már orvoshoz fog menni, nagyon csalódik. Hanem elmegy, és kihúzatja fogát a „mütő“ hírében álló komájához, a kovácshoz vagy a „molnárhoz“. — A magyar földhitelintézet elnökévé a közgyűlés gróf Dessewffy Aurélt 140 szavazattal választotta meg, Szlávy József ellenében, ki 94 szavazatot kapott. — A zalamegyei Búcsú Szent-László és vidéke czimét viselő önk. tűzoltó-egylet sorsjegyeinek húzása visszavonhatlanul 1885. évi január 6-án délután 3 órakor, Nagy-Kanizsán a városház nagytermében, hatósági ellenőrzéssel fog megtartatni. A nyereménytárgyak Berényi József és Milhofer Ödön, nagykanizsai ékszerészeknél szereztettek be, kiknél e fő-nyeremények ki vannak állítva, hogy a nagy érdemű közönség azokat megtekinthesse. A nyeremény tárgyak mind értéksulyára mind divatos kiállítására a bizottság az ékszerészekkel mindent megtett, mely által a nyerők nemcsak értékes, de divatos, Ízléssel készített nyereménytárgyak birtokába fognak jutni. Ugyanezért egész tisztelettel és bizalommal kéretnek a nagyérdemű sorsjegy megtartók, miszerint tekintettel a humánus vállalatra s a nyereménytárgyakba fektetett tetemes pénzösszegre, a kintiévé sorsjegyek árát f. évi deczember hóban minden körülmények között megküldeni kegyeskedjenek! A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. E czim alatt érdekes munka jelent meg ,a m. tud. akadémia kiadásában. Dr. • Kolozsvári Sándor és dr. Óváry Kelemen, a kolozsvári egyetem tanárai, ritka fáradsággal és buzgalommal már hét év óta gyűjtik a hazai törvényhatóságok levéltáraiban adatait az általuk tervbe vett nagy terjedelmű Corpus Statutorum-nak. A most megjelent 638 lapra terjedő vaskos kötet ennek a nagy munkának egy részét teszi. A szerzők nemcsak összegyűjtötték az adatokat, hanem egyúttal felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel is ellátták azokat, miáltal nagy mértékben könnyítik a munka tanulmányozását. Hazánk jog- és művelődéstörténetének adatokban egyik legdusabb kutforrását igyekeznek a szerzők föltárni a statútumok kiadása által s a mennyiben a további tudományos feldolgozást megkönnyitik, igen hasznos szolgálatot tesznek hazai jogirodalmunknak. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok legnagyobb részben az állami közélet terére utalák ; figyelmét inkább az állam-lét. és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a 'különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még feljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — idön- kint a municzipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, eikölcs, jog, műveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is tárgyaivá. Ez alkotásokban — eltekintve az apróbb részletezéstől — a XV— XVIII. évszáz magán, büntető és törvényezési joga ; alkotmányi és rendi viszonyai; a honvédelem és közrendészet; a közgazdaság és adózás; az egyházi és iskolai ügy ; tehát múltúnk egész köz- és magánéletének nyilvánulásai, csaknem minden oldalról vannak felölelve. Ez adataik gazdagságával emelkednek a statútumok koruk minden kútfőinek fölibe. Első helyen áll jogtörténeti becsük, mert. számos olyan jogviszonyt szabályoznak, melyeket sem országos törvényeink, sem jogi szokásaink nem érintenek, és mert úgy a törvények, mint a jogi szokások értékének, jelentőségének kellő megbirálásához fontos segédeszközt adnak kezünkbe. Ez által jogi múltúnk megismerésének nélkülözhetetlen tényezői. A gyűjtemény első kötete, mely most jelent meg, az erdélyi részek törvényhatóságainak statútumait tartalmazza: csoportosítva a székely, magyar és szász nemzet szerint és időrendi beosztást követve minden csoportban. Az egyes statútumok, a melyek még megtalálhatók voltak. mind az eredeti után vannak, még pedig a nyelvezetnek és irmodornak is megtartásával, közölve. Másolatokat csak az eredetiek hiányában s olyanokat használtak, a melyeknek valódiságát megállapíthatták. — Az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában a kereskedelmi miniszter következő rendeletet intézte a közigazgatási bizottságokhoz : „Az 1884: XVII. törvényczikkbe igtatott uj ipartörvény f. é. októberhó 1-én hatályba lépvén, ezen törvény 166. §-a értelmében iparügyeknek harmadfokú ellátása ezentúl hatáskörömbe esik. s ez által az 1S78. évi májushó 14-én 9027. sz. a. hivatalbeli elődöm által kiadott azon rendelet, melynélfogva iparügyeknek harmadfokban való felülvizsgálata a közigazgatási bizottságokra rubáztatott, hatályát vesztette. A bizottság ezen működése tehát említett napon megszűnvén, felülvizsgálati hatáskörét ezúttal azon ügyekre nézve is megszüntetem, melyek a régibb ipartörvény (1872: Vili. t.-cz.) hatálya alatt tétettek folyamatba, és harmadfokú elintézés végett a bizottsághoz lettek felterjesztve. Ezen ügyeknek kezelése iránt a következőket rendelem : 1. Azon ügyek, a melyek az alsóbb fokú hatóság által III-ad fokú elintézés végett már felterjesztve lettek, de a bizottság által jelen rendeletem vétele napjáig elintézést még nem nyertek, illetékes további eljárás végett haladéktalanul hozzám terjeszten- dők fel. 2. Hasonlóan haladéktalanul hozzám felterjesztendők azon ügyek is, a melyek iránt a bizottság esetleg f. évi szeptemberbe 3Ó-ka után érdemileg, vagy egyéb módon határozott ugyan már, de ezen határozat a. felekkel leendő közlés czéljából még ki nem adatott. Ezen határozatok tehát-a felekkel már nem lesznek közölhetők. 3. Azon felfolyamodási kérvények, melyek a felek által közvetlenül nyujtattak vagy nyujtatnának be a bizottságnál, felszerelés végett azonnal az alsóbb fokú iparhatósághoz juttatandók azon utasítás mellett, hogy a felszerelt tárgyiratok a bizottság mellőzésével hozzám terjesztendők fel.“ — Időjárás. A múlt héten a hó egészen elolvadt. Azóta is enyhe idő jár, gyönge reggeli fagyokkal. — Vasúti menetrend. T. A vonat Egerből indul: 1. Reggel 9 óra 45 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé. 2. Déli 12 órakor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé, és Füzesabonv-Budapest felé., 3. Délután 4 óra 40 perczkor: Füzesabony-Budapest félé. 4. Éji 11 óra 31 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé s (Füzesabonyban való 3 órai várakozással) Budapest felé. II. Egerbe érkezik a vonat: 1. Délben 12 órakor: Budapest felől. 2. Délután. 4 óra 11 perczkor: Kassa-Miskolcz felől. 3. Este 6 óra 56 perczkor Kassa-Miskolcz felől. 4. Reggel 4 óra 17 perczkor: Budapest felől (Füzesabonyban csaknem 3 óráig való várakozással.) — Gabonapiaczunk. A heti forgalom kissé csökkent. A piaczra 300 mm. hozatott. Az árak maradtak. Tiszta búza 6.70.— 7.80. Rozs és kétszeres 6.------6.50. Árpa (uj) 6.—.—7.50. Kukoricza 5.20 — 5.50. Zab 6.20. —6.50. — Arany s ezüst árkelete : cs. kir. arany : 5 frt 76 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 77 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: 3Dr_ ISIiss Ist’váxi.
