Eger - hetilap, 1884

1884-12-04 / 49. szám

453

kévé nevezem ki. Kelt Budapesten, 1884. évi nov. hó 27-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k.

— Görgey igazolása érdekében többek részéről nyilatkozat adatott át a nyilvánosságnak. Az ügyben Ítéletet mondani nem feladatunk, e feladat a történetíróé. így csak azt említjük fel, hogy az igazoló nyilatkozatot 207 név irta alá; köztük 2 tábornok, 12 ezredes, 11 alezredes, számos törzstiszt, hadbíró, tábori lelkész, és segédtiszt. Ezen nyilatkozattal szemben Teleki Sándor volt honvédezredes a lapokban oda nyilatkozik, hogy ő, — miként előbb és újabban is sokan — Görgeyt hazaárulónak tartja.

A magyar királyi belügyminiszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: A Délfrancziaországban, Spanyol- és Olaszhonban ez évben uralgott kolera alatt azon tapasztalati tény újabb megerősítést nyert, hogy a járvány leginkább ott szedi áldozatait, hol a járványcsira kifejlődésére és igy a kór elterjedésére kedvező talaj létezik. Ily alkalmas talajnak tekintendő : a felhalmozott szenny, tisztátlanság; felhalmozott piszkos rongy, és csontmennyiségek; trágya s ürüléktömegek, mocsárok, pangó vizek ; zsúfolt lakások, nem kellőleg szellőzhető lakhelyiségek, rósz viz, stb. szóval mindaz, a mi a talajnak s a légnek fertőzését idézheti elő. A kórcsira, minél tisztább és egészségesebb talajba jut, vagyis minél jobbak az illető helynek közegészségi viszonyai, annál kevésbbé juthat kifejlődésre s igy annál kevésbbé bir ártalmakat, betegüléseket előidézni. Elkerülhetetlenül szükséges tehát, hogy minden igyekezet s a legnagyobb erély arra fordittassék, hogy mindaz, a mi az egyes helyek egészségi viszonyainak előmozdítására, emelésére szolgálhat, tekintettel arra, hogy a kolera legújabban Párisban kiütött, szigorú pontossággal s lelkiismerettel eszközöltessék. Minélfogva szoros kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy a köztisztaság fenntartása s emelése tárgyában folyó évi 37061, az ivóvíznek megjavítása iránt folyó évi 40182, a fertőtlenítés eszközlésére nézve folyó évi 42389. szám alatt kibocsátott körrendeleteimet, valamint a folyó évi 44382. szám alatt kelt átalános járvány-utasításban foglaltakat annál is inkább a legnagyobb szigorral és pontossággal hajtassa végre s azok foganatosítását kellően ellenőrizze, mivel esetleg az intézkedések miképen történt foganatositása iránt, nyerendő személyes meggyőződés szempontjából külön megbízott felügyelő fog a törvényhatóság területén e helyről kiküldetni. Az ügynek rendkívüli fontosságánál fogva elvárom, hogy a törvényhatóság, felelősségének érzetében a kellő intézkedéseket ezután is a lehető legnagyobb erélylyel megteendi. Budapesten, 1884. évi november hó

17-én. Tisza s. k.

— Egy képviselő öngyilkossága. Gyengö László a halmii kerület országgyűlési képviselője szombaton Budapesten golyóval vetett véget életének. Alapjában megrendült anyagi viszonyai az utóbbi időben sok kellemetlenséget okoztak a képviselőnek.

— A prágai Czesky-klubban Rieger előadást tartott Magyar- ország politikai helyzetéről és a cseheknek a magyarokhoz való viszonyáról. A bevezetésben fölemeliti a szónok, hogy voltak idők, mikor a magyarok ellenséges lábon álltak a csehekkel. A csehek panaszlavizmusáról téves nézetek voltak elterjedve, melyeket azonban a cseheknek a reichsrathba való újólagos beléptével eloszlattak. A cseh képviselők ugyanis kimutatták, hogy nem akarnak politikai panaszlavizmust űzni és hogy még a Moszkvában tartott 1867-iki beszédekből sem tűnik ki olyasmi, a mi a csehek politikai panszlavizmusa mellett bizonyítana. A mi az irodalmi panaszlavizmust illeti, senkit sem lehet eltiltani; ez minden szlávnak közös ügyét képezi (?) Egyébiránt érvényben van az az elv, hogy a csehek nem avatkoznak bele a magyarok ügyeibe, a mint hogy ezek sem igyekeznek befolyni a lajtántuliak ügyeibe. A mi a tótokat illeti, tény az, hogy nem várnak a csehek segítségére; maguknak a cseheknek is csak ártalmukra volna az ily beavatkozás. A tótok elszakadtak a csehektől, külön irodalmat alkottak maguknak, sőt midőn Rieger egy Ízben beszédet mondott érdekükben a reichsrathban, a bécsi tót tanulók levelet intéztek hozzá, kijelentve, hogy ők nem azonosak a csehekkel és semmi közösséget nem vállalnak velük. — Ez alkalommal szemrehányásokat tesz a szónok a katholikus tót papoknak, kik nem törekszenek fajrokonaik nemzeti kiképzésére, hanem azoknak minden áron való magyarosítását tüzék ki czéljokul; mig az evangélikus lelkészek nagy buzgalmat fejtenek ki a tótók nemzeti érdemeinek előmozdításában. Igaztalan az a gyanúsítás, hogy a csehek a német-osztrák szövetség ellen vannak, hiszen épen ők követelik ezt, mert különben az ő hátukon vívnák ki Ausztria fönállásáért a harczot. Oly kis nemzetek, mint a cseh és a magyar, csak úgy találhatják üdvüket, ha együtt tartanak. A magyarok jól tudják, hogy a czent- ralisták sohasem voltak barárjaik és épen ők akarták Magyarországot központosítani és önállóságától megfosztani. A csehek az osztrák-német szövetség teljes elismerése mellett sohasem fognak beleegyezni Ausztriának Németországgal való államjogi egybekapcsolásába, mit a németnemzeti párt sürget, mert ez egyértelmű volna a cseh királyság önállóságának elvesztésével.

— Kodolányi Antal 25 éves írói működésének jubileuma fog

rendeztetni deczember hó 7-én. A programra részletei a következők : 1) Diszülés az országos magyar gazdasági egyesület ismeretterjesztő szakosztályában Korizmics László, mint diszelnök elnöklete alatt. 2) Dr. síppi Rodiczky Jenő úr, a kassai kir. gazdasági tanintézet igazgatójának felolvasása: „Futó pillantások mező- gazdasági irodalmunk fejlődésének történetére.“ 3) Az ünnepelt férfiúnak adandó diszajándék átnyujtása, esetleg egy nevére teendő gazdasági irodalmi alapítvány megörökítése. Az ünnepélyes diszülés az országos gazdasági egyesület Köztelkén (üllői ut 25. sz.) első emeleti tanácsteremben fog tartatni. Ülés kezdete délután 4 órakor. Este órakor diszbankett a Hungária szálló első

emeleti termében. (Egy teríték ára — bort bele nem értve

— 2 frt.)

— A Vaskapu szabályozását illetőleg a magyar kormánynak

— mint a „Búd. Corr.“ értesül — szándéka 9—9V2 millió forintnál többre nem menő költségeket külön kölcsön által fedezni, melynek kamatoztatására a beszedendő péage-illetékek elégségesek lesznek, habár ez illetékek a közlekedésügyi miniszter szándéka szerint lehető legalacsonyabban lesznek megállapítva, hogy a kereskedelem és forgalom ne terheltessék. A szabályozást a magyar kormány mindenesetre maga fogja keresztülvinni Ausztria mellőzésével és fenn fogja magának tartani az illetékek beszedését. A szabályozás az összes akadályok elhárítására fog kiterjedni és magánál a Vaskapunál mélyen menő vitorlás hajók által is járható csatorna fog épülni.

— „Virágillatok“ czim alatt könyvalaku finom angolvászonból készült „album“ jelent meg, melynek benseje 6 üveg illatszert tartalmaz. Ezen curiosus „album“ kapható Hirháger Károly könyv- kötészetében, Budapesten, V. kér. Árpád utcza 14. sz. alatt, 3 ftjával.

— „Vörösmarty összes müvei“-nek 15 és 16 füzete most jele nt meg Budapesten, Méhner Vilmos könyvkiadónál.

— A borsod-miskolczi gőzmalom leégése folytán eredett kár az érdekelt biztositó társulatok által már véglegesen megállapit- tatott. A felszámított megtérítendő kárösszeg 346 ezer írtban lett megállapítva, a kárösszeg azonban ennél jóval nagyobb, de a társulatoknak az avulást is tekintetbe kellett venni, minél fogva a szenvedett kár soha sem szokott egészben megtéríttetni. — A gőzmalom igazgatósága ezek után a mérleg elkészitését vette munkába, melynek megtörténtével közgyűlés fog összehivatni, s akkor lesz majd eldöntve azon fontos kérdés: hogy felépül-e a malom vagy nem.

— Az osztrák magyar bank novemberi közgyűléséről. A közgyűlésen az osztrák kormány részéről Niebauer miniszteri tanácsos, a magyar kormány részéről Köfíinger államtitkár volt a kormánybiztos. Moser bankkormányzó a következőket olvasta föl: „A közgyűlés mai rendkívüli ülése azon czélból hivatott össze, hogy a bank-alapszabályok egyik rendeletének meg legyen felelve, a mint már a közgyűlésnek 1884-ik évi február 5-én tartott évi ülésében kiemeltetett. Az osztrák-magyar bank közgyűlése, a bankalapszabályok 105. czikke szerint a szabadalom lejárta előtt három évvel tartozik a fölött tanácskozni és határozni: vájjon kérje-e és esetleg mily módosításokkal a szabadalom megújítását. Az osztrák-magyar bank jelen szabadalmának tartama 1887. évi deczember 31-dikével ér véget, ennél fogva, ámbár az osztrákmagyar bank 1878-ik évi junius 27-iki szabadalmának megadása óta alig folyt le hetedfél év, már most bekövetkezett az az időpont, melyben a közgyűlés alapszabályszerűen intézetünk fönma- radásának kérdésével foglalkozni tartozik. E kérdés messzeható jelentőséggel bir, nemcsak a banktársulat érdekére, bane m a monarchia ama nagy forgalmi körének közgazdasági érdekeire is, a melyben a bank működését kifejteni hivatva van. Mindazonáltal a közgyűlés feladata ma csak abból állhat, hogy elvben a fölött nyilvánítsa nézetét, vájjon beleegyezik-e a banktársulatnak lényegben az eddigi alapon való fenmaradásába, vagy nem akarja-e inkább a jelen szabadalom lejárta után a banktársulat feloszlását kimondani. Csak ha formaszerii akaratnyilvánítás fog létezni a társulat fónmaradása mellett, csak azután lesz a főtanács abban a helyzetben, hogy a fonállá megállapodás és az alapszabályok azon megváltoztatásainak vizsgálatába bocsátkozzék, melyek az osztrák-magyar bank fönállása óta nyert tapasztalatok szerint netalán szükségeseknek vagy czélszeriieknek mutatkoznak. Azért