Eger - hetilap, 1884
1884-12-04 / 49. szám
454 ma arra kell szorítkoznunk, hogy csak általában néhány szempontot jelöljünk ki, melyek a monarchia mindkét részének kormányaival folytatandó esetleges tárgyalásokban bennünket vezetni fognak. A főtanács azt hiszi, hogy nagyjában és lényegében a fönnálló bankszabadalom volna a tárgyalások kiindulási pontjául veendő, különösen pedig a banknak az 1878-ik évi alapszabályok által létesített szerves elrendezése volna föntartandó; továbbá hogy a szabadalom eddigi pénzügyi feltételei, — mint a szabadalom megújításáért járó, de további fölemelést nem tűrő — jutalomként volnának tekintendők; végre, hogy a bank üzletágaira és forgalmi eszközeire némi könnyítésekre leszen igyekezet fordítandó. Azonban ez alkalommal kötelességének véli a bank rámutatni a már évek hosszú során át letező kivételes állapotra, melybe a bank az államjegyek kényszerforgalma által jutott, és mely egyedül volt oka annak, hogy a készpénzben fizető jegybankok sorába nem léphetett. A monarchia jegybankja már hivatásánál és állásánál fogva sem mulasztaná el a hosszabb időre történendő szabadalom-megújítás alkalmát a nélkül, hogy a valuta helyreállításának, habár az állami feladatok körébe tartozó kérdését érintse. De az osztrák-magyar banknak erre még egy külön közvetlen oka is van, mert a mostani bankalapszabályokban a készpénzfizetések felfüggesztése egyenest ki van mondva. Ezen előterjesztés folytán a közgyűlés a következőket határozta: „Az osztrák- magyar bank főtanácsa felkatalmaztatik, hogy a jelen szabadalom esetleges megváltoztatásai iránt a monarchia mindkét részének kormányaival a banktársulat érdekeinek megóvása mellett tárgyalásba lépjen." „A főtanács megbizatik, hogy e tárgyalások eredményét idejekorán végelintézésül a közgyűlés elé terjeszsze.“ — A községi jegyzők szigorlata. A hivatalos lap közli a belügyminiszter által kibocsátott ama szabályrendelet, mely a községi és körjegyzők által leteendő szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról s a megyei vizsgáló bizottság szervezetéről szól. Először az 1871-ik évi 18. tvcz. rendelő, hogy a községi és körjegyzőknek alaki képességgel kell a jegyzői hivatal elfogadása előtt bírni, továbbá az alaki képességet egy vármegyei állandó szakbizottság szigorlat alapján adhatja meg s végre, hogy a szigorlat tárgyait és megtartási módját a törvényhatóságok meghallgatásával a belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg. E törvény szerint azok. kik három évi tényleges jegyzői gyakorlattal bírtak, a szigorlat alól fölmentettek. így állott a jegyzők közjogi helyzete máig. Midőn a kormány 1882-ben a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslatot a parlament elé terjesztő: a javaslatban egyszerűen az 1871-iki törvény illető rendelkezéseit akarta fentartani. Azonban a képviselőház közigazgatási bizottsága a jegyzői hivatásnak mindinkább növekvő fontosságára való tekintettel a javaslaton messze túl menő rendelkezéseket állapított meg, melyeket a törvényhozás is elfogadott. Ezek közt a legfontosabbak, hogy a jegyzői jelölt legalább is hat gimnáziumi vagy reáliskolai, vagy polgári és kereskedelmi osztályt vagy végre hat osztálynak megfelelő katonai tanfolyamot végzett; továbbá szigorlat előtt vagy valamely közigazgatási hatóságnál vagy községi jegyző mellett legalább egy évig tényleg szolgált s végre hogy képességi bizonyítványa, ha annak megnyerése után legalább 3 évig mint községi vagy közjegyző vagy segédjegyző kielégitőleg működött, az egész ország területén érvényes. Mindez az 1883. évi 1. tcz. 6. §-ában rendeltetik, a hol egyúttal kimondatik az is, hogy a vizsga tárgyait, továbbá a vizsgáló bizottságok szervezetét, végre a vizsgálatnál követendő eljárást a belügyminiszter állapítja meg. A belügyminiszter mostani rendelete — jó későn épen két év múlva — e törvénynek felel meg. E rendeletben felsoroltatnak először a szigorlat tárgyai. Ezek közé tartoznak az országnak igen sok közjogi s a közigazgatásra vonatkozó összes törvényei mind elméletileg, mind a foganatosítás terén gyakorlati alkalmazásban. A viszgáló-bizottság áll tíz tagból. Ezek: az alispán. a megyei bizottság által választott két tag, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, az adófelügyelő, a tanfelügyelő, a községi és körjegyzők közül két rendes és egy póttag s a megyei számvevő. — A szigorlat előföltétele: legalább 22 éves életkor, magyar állampolgár, 6 gimnáziumi vagy ennek megfelelő osztály végzése, egy évi tényleges szolgálat, a magyar nyelv teljes bírása, előéletének hol és miként lett eltöltőről megfelelő igazolvány. A vizsgálat írásbeli és szóbeli s meglehetősen terjedelmes és hosszas. A ki a vizsgáló bizottság által már két Ízben visszavettetett: az vizsgálattételre többé nem bocsátható másként, hanem csakis a belügyminiszter engedélyével. A ki másodízben is megbukott: annak neve az ország összes vizsgáló bizottságainak tudomására hozandó. — A magyar bortelmelők országos szövetkezete hétfőn tartotta meg a már két Ízben elhalasztott ez évi rendes közgyűlését. Károlyi Tibor gróf elnök konstatálván a közgyűlés határozatképességét, Keglevich István gróf vezérigazgató előterjesztette az 1883. május 1-től 1884. augusztus 31-ig terjedő üzleti évre vonatkozó igazgatósági jelentést és zárszámadásokat. Ezek szerint a szövetkezeti iroda és pinczehelyiségek, továbbá telepek fölszerelésébe fektettetett összesen o. é. 23349-85 frt, borok vásárlására 10246.93 frt, congnac előállítására 9123-41 frt, mely utóbbi két összeg, együttesen 19370-34 frt, képezi a szövetkezet értékesíthető vagyonát, ehhez hozzászámítva az aktiv követeléseket 24646-78 irtot és a pénztári készletet 223-41 frtot az összes vagyon tesz 44240-53 frtot, ebből azonban leszámítva a tartozások összegét 26575-02 frtot, marad, mint rendelkezésre álló vagyon: 17665.51 frt. A szövetkezet üzleti kiadásai voltak és pedig a czimeknek megfelelő bevételek levonása után, tehát tisza veszteségként: személyi járandóságok 16701.67 frt, üzleti költségek 11656.03 frt, kezelési költségek 7553.91 frt, összesen 35911.61 frt, ehhez hozzászámítván a felszerelések értékéből 10% leírást 2594.44 frt, a veszteség tesz 38506.05 frtot, ebből a szövetkezet saját üzleti bevételeit 3321.41 frtot leszámítván, marad mint valóságos veszteség 35184.64 frt, E felette kedvezőtlen üzleti inéi leg magyarázatát egyrészt abban találja, hogy az összes, számos évre kiható felszerelés az első üzleti évnek terhére íratott, másrészt, hogy az érdeklődés és részvét a szövetkezet működése irányában még nem volt meg és igy a kezelésbe átadott anyag csekélységénél fogva, csekélyek maradtak a bevételek is. Az igazgatóság kötelességének tartja egész nyíltsággal figyelmeztetni ama sajnos tényre, hogy a szövetkezet első 16 havi működése vagyonának tetemes részét fölemésztette, és hogy, ha a jelenlegi szervezet fentartatik, már ez év folytában beállhat a kereskedelmi törvény 187. §-ában előirt kötelezettség, hogy a vagyon felének elveszése miatt, egy közgyűlés hivassék egybe, mely hivatva lenne a fölött határozni, vájjon a szövetkezetei föloszlatni akarja-e, vagy nem. Daczára ennek, minthogy az utóbbi hónapokban a részvét, ha nem is a szövetkezeti tagok részéről, de a termelők részéről vidéki telepek irányában nagy- mérvben fokozódott ; minthogy továbbá a congnacgyártás eddig is már, a kezdeményezés nehézségeinek daczára, igen kedvező eredményt tüntet fel, és igy bizton remélhetni, hogy e borászati iparág nemsokára a költségek tetemes részét fedezni fogja; minthogy végre az első 16 havi mérlegben feltüntetett veszteségnek leírása, illetőleg a kereskedelmi törvény 39. §. értelmében! felosztása az üzletrészes tagokat érzékenyen károsítaná, és a szövetkezet irányában ébredező bizalmat csirájában elfojtaná, ennélfogva indítványozza az igazgatóság, hogy a veszteség a következő üzleti évre, vitessék át. A közgyűlés tekintettel a szövetkezet jelenlegi helyzetére, az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vétele, s a mérleg elfogadása és a felmentvény megadása után elhatározta, hogy az elnök lehetőleg rövid idő múlva egy rendkívüli közgyűlést hívjon össze, mely hivatva lesz a szövetkezet feloszlását vagy tovább fenállását elhatározni. — Időjárás. Pénteken déli meleg szél mellett hóolvadás állott be. Vasárnap havazott. Hétfőn kemény hidegre fordult az idő. Tegnap reggel 11 — 12 fok hideg volt, melyből egész napon át alig engedett valamint. — Vasúti menetrend. I. A vonat Egerből indul: 1. Reggel 9 óra 45 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé. 2. Déli 12 órakor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé, és Füzesabony-Budapest felé., 3. Délután 4 óra 40 perczkor: Füzesabony-Budapest felé. 4. Éji 11 óra 31 perczkor : Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé s (Füzesabonyban való 3 órai várakozással) Budapest felé. II. Egerbe érkezik a vonat: 1. Délben 12 órakor: Budapest felől. 2. Délután 4 ói;a 11 perczkor: Kassa-Miskolcz felől. 3. Este 6 óra 56 perczkor Kassa-Miskolcz felől. 4. Reggel 4 óra 17 perczkor: Budapest íelől (Füzesabonyban csaknem 3 óráig való várakozással.) — Gabonapiaczunk. A heti forgalom kissé emelkedett. A piaczra 300 mm. hozatott. Az árak nem változtak. Tiszta búza 6.70.-7.60. Rozs és kétszeres 6.-----6.20. Árpa (uj) 5.80.—7.50. Kukoricza 5.20 — 5.50. Zab 5.80. —6.30. — Arany s ezüst árkelete: cs. kir. arany: 5 frt 77 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 77 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: ZDr. IKZIss
