Eger - hetilap, 1884

1884-11-27 / 48. szám

XXIII. év-folyam. 48. szám. 1884. november 27-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szára 12 EGER. Hirdetésekért mindeu 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyCeumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Szegény gyermekeket ruházó egylet. II. Hétfőn, november 24-én. a fent czimzett czélú egylet alakí­tása tárgyában. — az egyhéttel azelőtt tartott első értekezlet ha­tározata folytán, — újabb értekezlet tartatott, melyre a meghí­vottak ezúttal meglehetős számmal jelentek meg. Fülöp József elnök előterjesztette, hogy itt a czél: oly egy­letet alakítani, melynek tagjai arra köteleznék magukat, hogy időről-időre ócska ruhákat s lábbelieket ajándékoznának, vagy ilyenek helyett tetszés szerinti összeget fizetnének be; az egylet pedig az ajándékokból gyermek-ruhákat s lábbelieket készíttetne, melyek az iskolakötelezett szegény gyerniekek közt kiosztatná­nak. hogy ezek a téli időben ruha s egyéb szükségesek hiánya miatt el ne maradjanak az iskolától. Hosszas!) érdekes vita után — melyben nsgos és fut. Lu- dányi Antal kanonok ur is részt vett. — határozatba ment. hogy az említett czél előmozdítására a jelenlevő éríekezleti tagok a kész aláírási iveket Ívják alá, illetőleg saját körükben aláírókat gyűjtsenek, mely taggyüjfés folytán az aláírók két hét múlva — vagyis decz. hó 8-án alakuló gyűlést tartsanak. Egyúttal, ezen alakuló gyűlés elé terjesztendő alapszabály-tervezet elkészítésére bizottság küldetett ki. melynek tagjai a következők: Fülöp József. Ludányi Antal kanonok. Vavrik Béla törvényszéki elnök, Tavasy Antal polgármester. Kövér Lajos kir. tanfelügyelő. Zalár József megyei főjegyző, C'siky Sándor, dr. Kiss István. Szabó Ignácz és Kiirthy Fer'encz. Egy szölömüves iskola felállítása iránt: az egri szölöszeti s borászati egylet által Egerváros képviselő-testületéhez intézett fölterjesztés. Köztudomású dolog, hogy Egervárosának határa úgy fekvé­sénél. mint talajviszonyainál fogva, leginkább csak szőlőművelés­re alkalmas, mely mellett azonban a gyümölcstenyésztés és kony­hakertészet is haszonnal űzhető. Bortermelésünk képezi azon gazdászati foglalkozást, mely a lakosság vagyoni állásának alapját veti meg, s mely városunknak mai képét adva, nemcsak annak a jelenlegi színvonalon való fenn­állását biztosítja, hanem a közművelődés minden irányában való haladásra a nélkülözlietlen anyagi föltételeket is nyújtja. Nem szenved kétséget, hogy ha ezen. csaknem kizárólagos jövedelmi forrásunk jelentékenyen megcsökkenne, vagy épen megsemmisül­ne : ezzel együtt városunk mai alakja és élete is szomorú átala­kulást szenvedne; mert lakossága számban leapadva és elszegé­nyedve, meg volna fosztva úgy a műipar és kereskedelem, vala­mint a nyers termelés terén is a gyarapodás feltételeitől. Szóval, a. ma virágzó és elóretörekvó megyei központ egy jelentéktelen, kihalt városkává törpülne, mely mint rendezett tanácsú város sem volna képes magát feutartani, hanem a nagy községek sorába banyatlanék. Pedig lehetetlen immár be nem látni ama nagy veszélyt, mely ezt a legfőbb jövedelmi és kereseti forrásunkat a phylloxe- ra-rovar pusztítása által fenyegeti. S mégis, szemben ezzel a fenyegető veszélylyel azt tapasz­taljuk, hogy termelőink egy tetemes része nemcsak hogy a kellő akaratot és törekvést nem tanúsítja, a bajnak leküzdésére: ha­nem hogy annak még valódi tudatával sem bir, mintha csak ab­ban a bitben élne, hogy azt magunktól távol tarthatjuk, ha előt­te szemet hunyunk. De mi nem várhatjuk be sem azt, hogy minden egyes em­ber egyenlő mértékben fogja felismerni a helyzet komolyságát, és annak követelményeit; sem pedig mig a pusztulás rést törve, be­fészkeli magát virágzó telepeink közé; hanem a rendelkezésünk­re álló és az önmagunk által megteremtendő minden eszközzel és bármi áldozatok árán oda kell hatnunk, bogy a bajt megelőzzük, vagy ha ez többé el nem távolítható, tehát káros hatását mér­sékeljük. A létért való küzdelem a maga legridegebb valóságában az, mely bennünket tettre unszol s arra utal, hogy megragadjuk mind­azon módokat és eszközöket, a melyek a fenyegető veszélylyel szemben számunkra védelmi és menekülési tért nyitnak. Módot és alkalmat kell tehát nyújtani szőlőműveléssel fog­lalkozó polgártársainknak, hogy ők a phylloxera-vész terjedése folytán nélkülözlietlen átalakítások, és szükségeseknek mutatkozó földművelési rendszerek elsajátítására és okszerű felhasználására s fejlesztésére oktattassanak. Munkásságunknak, hogy az sikeres legyen, a mai kornak szerzett ismeretein és tapasztalatain kell alapulnia. Ezernyi szel­lemi munkás kitartó fáradozásainak gyümölcse az, mely rendelke­zésünkre áll, hogy azt a gyakorlat terén felhasználjuk és tartó- .o*n javunkra fordítsuk. A szőlőművelésnek újabb, az eddigitől sokban és lényegesen eltérő irányban kell haladnia az amerikai fajok meghonosítása ál­tal; a jelenlegi szőlőmüvelési rendszer helyébe egy uj lép, mely­nek életbeléptetése alapos szakismeretet, szívós kitartást, és nem csekély anyagi áldozatokat követel. A mi hivatásunk az, hogy úttörő előmunkásai legyünk egy biztosabb alapokra fektetett szebb jövőnek, s hogy az általunk kijelölt ösvényen a jövő nemzedék czéltudatosan és sikeresen ha­ladhasson ; különben méltán fog az felettünk, tétlenségünk és nyo­morba döntő közönyünk miatt, kárhoztató Ítéletet mondani. •A most megjelölt czélok azonban csak alapos és rendszeres szaktanitás által érhetők el; — vagyis egy állandó szőlőmü- ves iskola felállítása által, — a melyben a fiatal munkás nemze­dék s részben a felnőttek is úgy elméleti, mint gyakorlati téren a szőlőművelés minden ágában alapos oktatást nyerjenek, a jó­nak és hasznosaknak mutatkozó művelési módokkal megismerked­jenek s magukat azokban teljesen kiképezhessék. A szőlőműveléssel kapcsolatosan s párhuzamban oktatás adatnék a gyümölcstenyésztésben is, mely okszerűen, — tehát, kellő gonddal és szakértelemmel. — kezelve szép sikert ígérne, s azért lakosságunknak szintén egyik nem megvetendő mellékkeresetét képezhetné. Hasonlóképen ily kapcsolatos szaktanitás utján tökéletesít­hető volna konyhakertészetünk is. Egerváros közönsége minden évben ezreket áldoz iskolai czélókra. De arra az iskolára, a melyben a lakosság'az ő kenyér- keresetét képező foglalkozásában nyerne gondos és rendszeres ok­tatást. mind a mai napig figyelem nem fordittatott; pedig bár­mennyi iskolát emeljünk is, ha népünk elszegényedik, üresen fog­nak azok állani. Az egri szőlészeti és borászati egylet tehát belátván egy szölömüves iskolának szükségét, annak városunkban való felállí­tását. a város tisztelt képviselő-testületének a legmelegebben ajánlja. Nem vinczellér-képezde az, a mit mi óhajtunk, melynek költségét mig egyrészt alig volnánk képesek elviselni, másrészt mégsem volna az oly általános üdvös hatású, mint egy szölömü­ves iskola, melyben az elemi iskolákat bevégzett 12—16 éves ifjak rendszeres elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnének,

Next

/
Thumbnails
Contents