Eger - hetilap, 1884

1884-11-06 / 45. szám

412

képét tanácstermében elhelyezte; aki végül meggondolja, hogy a fővárosban és sok vidéki városban is számos útcza és tér viseli élő embernek a nevét: az teljesen egyet fog érteni velünk abban, hogy Csiky Sándor 80. évi jubilaeumát ily maradandó emlékkel kell városunknak egybekötnie.

Dr. Alföldi Dávid.

Jegyzőkönyv

a Hevesmegyei Tanítótestület 1884. év augusztus havának 25. és 26. napjain Gyöngyösön tartott évi nagy-gyüléséröl.

Jelenvoltak Derszib Rudolf elnöklete alatt: R. Kövér Gyula, Hevesmegye kir. tanfelügyelője; Fejér Béla, Bánhidy Gyula, Dienes József, Csepreghy Gyula, Izsépi Béla, Horváth Lajos egri; Nagy György visontai; Klein Lipót, Koliut Lázár, Kovách Ferencz, Seftsik László, Lerner Vilmos, Taposy János, Szűcs Zsigmond, Némethy Elemérné szül. Selyem Philoména, Rosner Luiza, San- kovits Fanni gyöngyösi tanítók, illetőleg tanítónők; toyábbá, Friedmann Adolf izr. hitközségi, Gál Izidor vasuttelepi tanítók és Deine Károly leánynevelő-intézeti igazgató-tulajdonos Hatvanból.

Első nap.

T. Derszib Rudolf elnök üdvözli az egybegyült tagokat és hivatkozva a tanítótestület nemes feladatára, a jövőre nézve is szorgalomra, kitartásra kérvén fel őket, a gyűlést megnyitja.

II. Derszib Rudolf elnök megemlékezett néhai dr. M. Albert Ferencz volt kir. tanfelügyelő- és a Hevesmegyei Tanítótestület tiszteletbeli elnökének működéséről, mely alkalommal ezen szép és nagy hatást keltő beszédet mondotta:

„Tisztelt Nagy-gyűlés! Mielőtt napirendünk egyes tárgyaira átmennének, engedje meg nekem a t. Nagy-gyűlés, hogy a kegyelet és hálás megemlékezés adóját leróvjam.

Tanitótestületünket a múlt évben nagy csapás érte. Szeretve tisztelt volt kir. tanfelügyelőnket, tanítótestületünk volt tiszteletbeli elnökét, dr. Albert Ferenczet, ki a legutóbb tartott nagygyűlésünkön oly tevékeny részt vett, mindnyájunk nagy fájdalmára a halál körünkből kiragadta.

Tisztelt Nagy-gyűlés! Meghatva gondolok a nemes férfiú áldásos működésére és szomorú végére. Meghatva gondolok arra az időre, midőn hazánk legjobbjai, köztük Albert Ferenczczel, akkor még csak az uj-életre ébredt Népnevelési Egyletek tervezete által létesítették azon alkotásokat, melyek népoktatási fejlődésünk újabb korszakának alapját vetették meg.

Nem czélom ez alkalommal az ő áldásos működését behatóan körvonalozni, de kötelességem e helyen röviden mégis felemlíteni, hogy a boldogultnak fényes érdemekben gazdag múltja áll előttünk, sok jó emléket idézve fel lelkünk mélyében. És inig nagyrészt a kultúra mai vívmányai bizonyítják, hogy a legnemesebb úttörők példás odaadó működése és tevékenysége nem volt hiába való, hogy az elvetett mag kikelt és gyümölcsözött; másrészt a tanítók működésére okvetlenül lelkesítő hatással leend a boldogultnak nemes buzdító példája.

A midőn tehát a kegyelet adóját leróvjuk nemes úttörőnk iránt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy ha szigorú és a sikerrel kevésbbé kecsegtető viszonyok között oly nagy és áldásos munkát lehetett végézni, ma, midőn a munkának szabad a keze, a tehetséget mi sem korlátozza: kétszeresen kötelességünk a tanítói pályán helyünket megállni és a népnevelés emelése által hazánk javát erőnkhöz képest előmozdítani. Adja Isten, hogy Albert Ferencz emléke köztünk sokáig éljen!“

Ezen tanulságos és szivreható beszéd után a nagy-gyűlés egyhangúlag elhatározta: hogy dr. Albert Ferencz elhunyta feletti fájdalmas részvétének mély sajnálattal jegyzőkönyvileg ad kifejezést és erről Albert Adél űrbőlgy ő Nagyságát, dr. Francz Alajos hevesmegyei főorvos nejét, szinte jegyzőkönyvileg értesíteni fogja.

III. Derszib Rudolf elnök bemutatja R. Kövér Gyula, hevesmegyei kir. tanfelügyelőt s érdemeit élénk színekkel ecsetelvén, őt a tanítótestület tiszteletbeli elnökévé, Gönczy Pál miniszteri tanácsost pedig, szintén a népnevelés terén szerzett hervadhatlan érdemeinél fogva, disztagjává leendő megválasztásra ajánlja.

A tanítótestület R. Kövér Gyula Hevesmegye kir. tanfelügyelőjévé történt kineveztetését a legbensőbb örömmel veszi tudomásul s őt, érdemei némi elismeréséül, szerelete, bizalma és ragaszkodása jeléül, tiszteletbeli elnökévé, Gönczy Pál miniszteri tanácsost pedig, szintén érdemei elismeréséül, dísztagjává egy szivvel-lélekkel megválasztja. Miről nevezettek elnöki levél kíséretében jegyzőkönyvi kivonat által értesitendők.

IV. Az 1883. évi nagy-gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván észrevétel nélkül hitelesíttetik.

V. Előterjesztés folytán a múlt tanévről tagsági díjjal hátralékban levők felhivatnak, hogy ebbeli tartozásukat f. évi novemberhó 1-ig fizessék be az egyesület pénztárába; különben Fejér Béla pénztárnok felhatalmaztatik tőlök ezen díjnak rövid, bírói utón eszközlendő behajtására, miről nevezett pénztárnok végzéssel értesítendő.

VI. Az Eger-járási Tanitókörnek az 1883—84. tanévben kifejtett működéseiről szóló jelentés felolvastatott.

Ezen jelentésből kitűnik, hogy az Eger-járási Tanítókor az elmúlt tanévben 3 rendes és egy rendkívüli, továbbá 6 igazgatói ülést tartott s azokban a tanügyet érdeklőleg buzgó tevékenységet fejtett ki, miértis ezen jelentés elismeréssel vétetik tudomásul és •/. alatt a jkönyvhöz mellékelteim rendeltetik.

VII. A tanitótestületi pénztár megvizsgálására Derszib Rudolf elnöklete alatt Klein Lipót. és Seftsik László küldetnek ki, jelentősök a holnapi ülésre el váratván.

VIII. Inditvány folytán az egri és gyöngyösi kör részére a Paedagogiai Szemle és Népnevelők Lapja egy-egy, a Néptanoda pedig két-két példányban rendeltetik meg, miről 'pénztárnok jegyzőkönyvi kivonat által értesítendő.

IX. Elnök az Eötvös-alap és az országos tanítói árvaház ügyében kéri a tagokat közreműködésre.

A tagok kijelentik, hogy az Eotvos^alapnak mindannyian tagjaivá lesznek s annak szent oltárára — kiki tehetségéhez képest — áldozataikat a jövőben is a legszívesebb készséggel fogják lerakni. Az orsz. tanítói árvaház javára pedig azonnal gyűjtés rendeztetvén, begyűlt 15 frt a következő adakozóktól: R. Kövér Gyula 5 frt, Derszib Rudolf 1 frt, Tapossy János 1 frt, Seftsik László 1 frt, Izsépi Béla 1 frt, Kovách Ferencz 1 frt, Fejér Béla 50 kr. Csepreghy Gyula 50 kr. Friedmann Adolf 50 kr. Horváth Lajos 50 kr. Deme Károly 50 kr. Gál Izidor 50 kr. Dienes József 50 kr. Koliut Lázár 50 kr. Klein Lipót 50 kr. Bánhidy Gyula 50 kr. Továbbá a tanítótestület saját pénztárából az orsz. tanítói árvaházra 50 frt alapítványt tett.

Úgy az egyesek által adakozott 15 frt, valamint a tanítótestület által fölajánlott 50 frt elküldésével Derszib Rudolf elnök bizatik meg s erről jegyzőkönyvi kivonat által érte- síttetik.

(Folyt, köv.)

Elvi határozatok iparügyekben.

A földmv.-, ipar- és kereskedelmi minisztérium újabban a következő elvi határozatokat hozta :

I. Egyes iparok, melyek nem foglaltatnak a képesítéshez kötött iparok jegyzékében, de az ott felsoroltak fogalma alá illenek, besorozhatók-e ezen jegyzékbe ? A kassai kereskedelmi- és iparkamara ezt a kérdést felvetvén, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter kimondotta, hogy egyes iparosnak a képesített iparok közé sorozása a dolog természeténél fogva önkényt értetik még akkor is, ha az illető ipar névszerint a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 38,266. sz. rendeletében felsorolva nincsen, de természeténél az ott felsoroltak fogalma alá illik; föltéve természetesen mindig azt, hogy az illető ipar oly mesterség, mely kézmives természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás utján sajátítható el és föltéve, hogy az illető iparág tényleg iparszerben és nem pusztán mint háziipar űzetik.

II. A rendezett tanácsú város kéményseprői munkakerületéhez tartozhatnak-e más községek is? A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter e tekintetben következőleg határozott: A kéményseprők munkakerületére nézve rendezett tanácsú városokban az ipartörvény 11. §-a folytán a városnak miniszterileg jóváhagyott szabályrendelete az irányadó. Ha azonban a megye törvényhatósága munkakerületeket állapitana meg a megye számára is, ez esetben nincsen kizárva annak lehetősége, hogy egyik vagy másik kerületre nézve a rendezett tanácsú város határos munkakerületével egységes kerületet állapítson meg. Ez által meg van adva a mód arra, hogy megfelelő nagyságú, munkakerületek kéményseprője elegendő munkát, illetve jövedelmet nyer-