Eger - hetilap, 1884

1884-11-06 / 45. szám

413

hét. Természetes azonban, hogy ily esetekben az illető kéményseprő a különben egységesnek feltűnő munkakerület megyei részére az illető szolgabiró, városi részére pedig az illető városi tanács, mint első fokú iparhatóság illetősége alá tartozik.

III. Mellőzhető-e a munkakerületre jogosult kéményseprő? Az a kérdés tétetvén, vájjon munkakerületek felállítása esetén egyesek pl. uradalmak, alkalmazhatnak-e a kerületre jogosult kéményseprő mellőzésével más kéményseprőt, kimondatott, hogy a kerületre jogosult kéményseprő felelős levéli a kerületben levő valamennyi kémény rendszeres tisztításáért, a jogosult kéményseprő nem mellőzhető, az illető uradalom azonban e mellett esetleg más kéményseprőt is tarthat.

IV. Az ipartörvény 50. §-ának az az intézkedése, hogy heti vásárokon háziiparczikkeken kívül más iparkészitményeket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni, kiterjed-e a nem helyben lakó kereskedőkre is? Az 1884: XVII. t.-cz. 1. §-a értelmében az ipar gyakorlásának fogalma alá a kereskedés is tartozik. Ebből kifolyólag tehát kétség egyátalában nem foroghat fenn arra nézve, hogy az idézett törvény 50. §-ának intézkedése a kereskedőkre is kiterjed.

V. Ipartestületek mikor kezdhetik meg hatósági működésűket és hatáskörük kiterjed-e az iparhatóság egész területére ? Az ipartestület a hatósági teendőket csupán azon város vagy község területére és azt is csak hozzá tartozó iparosokra és segédszemélyzetére nézve (1884: XVII. t.-cz. 127. §.) végzi, a hol székhelye van, tehát a szolgabiró a többi iparosokra és a kereskedőkre nézve még ott is, a hol ipartestület létezik, teljesiten- di a törvény által rája szabott teendőket. Ha a szolgaiméi járás területén több oly város vagy község vau, a hol az ipartestületek létesítésére az 18§4. évi XVII. törvényczikk 122. §-a által megállapított feltételek megvannak, ez esetben mi sem áll útjában annak, hogy mindezen helyeken ipartestületek létesittessenek. Mindaddig, mig az ipartestület érvényesen meg nem alakult, az a hatósági teendőket nem végezheti. E teendők elintézését a törvény hatályba léptével az iparhatóság megkezdi és a mint az ipartestület, alapszabályai jóváhagyattak és a testület ez alapon működni kezd, megbízza az iparhatóság a testületet a már általa megkezdett teendőknek az ipartestűlethez tartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve leendő szabályszerű folytatásával. A szükséges nyomtatványokról a testület maga gondoskodik.

VI. Iparhatósági biztossá ki választható? Iparhatósági biztos lehet maga a szolgabiró is, vagy helyettese, avagy más tisztviselő, esetleg oly független állású más polgár, a ki az ipartestületnek nem tagja.

VII. Az ipartestület alakításában mely iparosok, továbbá nők és kiskorúak miként vehetnek részt? Az ipartestület alakításában az ipartörvény 124. §-a értelmében részt vehetnek mindazon iparosok, kik az illető város vagy község területén állandóan laknak, képesítéshez kötött mesterséget tíznek és vagy iparigazol- ványnyal bírnak vagy kimutatni képesek, hogy a mesterséget már az 1872: VIII. t.-cz. életbeléptetése előtt önállóan űzték, tekintet nélkül arra, vájjon előfordulnak-e az illető kereskedelmi és iparkamara jegyzékében. A képesítéshez kötött mesterséget űző özvegyek személyesen vehetnek részt az ipartestület alakitár sában, a kiskorúak pedig törvényes képviselőjük által.

VIII. Pálinkát nem helyben lakó iparosok (kereskedők) áru- sithatnak-e heti vásáron ? A pálinka sem élelmi szernek, sem kerti vágj" mezei terménynek nem tekinthető, miért is annak heti vásárokon való áruba bocsátására az 1884: XVII. t.-cz. 50. §-a értelmében csak a helyben lakó iparos van jogosítva.

A főrendiháznak, mint felsöháznak szervezéséről szóló törvényjavaslat.

I. Rész. A felsőház tagjairól.

1. §. A felsőház tagjai azok, kik:

a) örökösödés utján;

b) az általuk viselt méltóság vagy hivatal folytán;

c) ő felsége a király által élethossziglan lett kineveztetésük folytán ;

d) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által az 1881-ik évi

XV. t.-cz. értelmében eszközölt választás következtében bírnak a felsőházban ülési és szavazati joggal.

2. §. Örökösödés utján tagjai a felsőháznak:

a) a felséges uralkodóház teljes korú főherczegei;

b) a főrendiházban eddig joggal birt családok mindazon 24-ik évüket betöltött férfitagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is oda számítva, a magyar állam területén oly földbirtokot bírnak, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek egyenes állami földadója, a rajta levő gazdasági'épületek házosztályadójával együtt, az 1885. évre az uj földadó-kataszter alapján eszközölt adókivetés szerint legalább 8000 frtot tesz osztrák értékben.

Ezen intézkedés áll a volt erdélyi nagyfejedelemségben élő magyar bárói és grófi családokra is, tekintet nélkül arra, hogy birtokuk a magyar szent korona birodalmának melyik részében fekszik.

Azon magyar indigenátussal bíró főrendi családokra nézve, meljTeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon egyszersmind a monarchia másik állama urakházában is bírhattak üléssel és szavazattal: megállapittatik, hogy a mennyiben a 2-ik §. b) pontjában említett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar felsőházban jogukat azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot kizárólag a magyar felsőházban akarják gyakorolni, a 24. évet meghaladottak az 1885-ik évi julius 1-ig, a fiatalabbak pedig 24-ik évök betöltése után 6 hónap alatt a magy. kir. miniszterelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek.

Ezen nyilatkozatot a miniszterelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közli.

c) Azok, és egyenes leszármazás utján törvényes utódaik, kiknek a megfelelő cziraen (herczeg, gróf, báró) kívül ő felsége a király — a minisztertanács ajánlatára — az örökös felsőházi tagság jogát is külön adományozza.

A minisztertanács e végett csak oly érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított vagjmni képesítéssel bir.

3. §. Ha a 2. §. b) és c) pontja által érintett családok vala- meljfike, vagy egyes családtagok nem bírnak a megállapított vagyoni képesítéssel, avagy ha későbben vesztik azt el, azon időtől fogva reájuk nézve a jog szünetel; de feléled ismét, ha ezen képesítést későbben megnyerik.

4. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal folytán és annak tartama alatt tagjai a felsőháznak :

A) a) az ország zászlósai, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi kúria elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélő tábla elnöke.

B) Ugyancsak hivataluknál fogva egyházi tisztük tartama alatt tagjai a felsöháznak: a) a római katholikus latin és görög szertartásu egyháznak egyháznagj’jai: a prímás, a többi érsekek és a megyés püspökök, a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az auraniai perjel; b) a görögkeleti egj'háznak következő egy- háznagyjai: a szerb patriárkha, a román metropolita és a megyés püspökök; c). az evangelikus-református és az ágostai hitvallású egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke, illetőleg szuperintendense, továbbá az evangelikus-református egjdiáznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg, annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai egyháznak egyetemes felügyelője és hivatalában legidősebb két felügyelője; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősebb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka; d) egy izraelita hitfőnök, kit ö felsége,, a minisztertanács ajánlatára nevez ki.

5. §. 0 felsége a király által lett kineveztetésük folytán élethossziglan tagjai a felsőháznak, kiket a közélet bármely ágában érdemeket szerzett állampolgárok közül ő felsége a király, a minisztertanács felterjesztésére ilyenekül kinevez.

Az ilyen tagok száma a felsőház első alakulásakor a ház összes tagjainak egy negyedét meg nem haladhatja, egy harmadánál többre pedig újabb kinevezés utján azontúl sem emelheti).

(Folyt, köv.)

politikai heti szemle.

London, nov. 1. Az alsóházban a válaszfelirat folytatólagos tárgyalása közben Mach Iver indítványt terjesztett elő, melyben sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy a trónbeszéd nem emlékezik meg az országban uralkodó ínségről és ama válságos helyzetről, melybe a fóldmivelés jutott. Mundella miniszter beismerte az ínség létét, megjegjTzé azonban, hogy ez idő szerint egész Európa sinlődik alatta. Az élelmiszerek olcsó ára Angolországot abba

*