Eger - hetilap, 1884

1884-09-04 / 36. szám

334 sék utasítani: miszerint akkor, a midőn valamely polgár ellen „adó­hátralék“ czimén föllépnek, szíveskedjenek egyúttal a törvény alapján a meghagyásban világosan kitenni, hogy miféle nemű s czimű adót követelnek; mert máskülönb en az illetéktelen adókiro­vás ellen a polgár nem védheti magát s nem tudhatja, ki helyett fizette ő az adót s kitől kérheti legalább a pénz megtérítését. politikai heti szemle. • Francziaország meg akarja fenyiteni Khinát; ezt a hi­vatalos magyarázatot adják legújabban franczia részről azokhoz az eseményekhez, melyek a távol keleten végbe mennek. E ma­gyarázat szerint az, a mi ott folyik, korántsem háború. Sőt még van a remény, hogy- a háború el lesz kerülhető. Khina kormá­nya meg fogja gondolni a dolgot, minekelőtte rászánná magát a végzetes lépésre, melynek következményei kiszámíthatatlanok. A felfogás, melyet e tekintetben a franczia kormányférfiak tanú­sítanak, igen megkapó módon nyilvánul azokban a kijelentések­ben, melyeket Ferry miniszterelnök a Times egyik levelezője előtt tett. Nem lehet tagadni, hogy Khina sok ideig a legnagyobb per- fidiával járt el Francziaországgal szemben. A legnagyobb előzé­kenység köpenye alatt a lehető legbosszantóbb kellemetlensége­ket okozni Francziaországnak, a mellett huzni-halasztani a dol­got, Európa valamennyi udvaránál bekopogtatni segítségért, s gya­nút kelteni a franczia terjeszkedés iránt, egyszersmind felhasz­nálni a franczia kamarák idegességét, melyek bizonyos fokig ir­tóztak minden háborútól és minden kiadástól : ebben kulminált a khinai kormánynak keleti ravaszsággal kiészlelt politikája. Skangai, aug. 30. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a khinai parancsnokok utasítást kaptak, hogy a khinai szabad ki­kötőkbe érkező és onnan elinduló franczia hadi és kereskedelmi hajókat támadják meg. A franczia kereskedelmi hajók, melyek jelenleg a szabad kikötőkben vannak, felszólittattak, hogy a ki­kötőkből haladéktalanul távozzanak. Pár is, aug. 30. Courbet tengernagy Picaiguból f. hó 29-én kell táviratában köszönetét fejezi ki az elismerő nyilatkozatért, melyben a tengerészkatonák részesítettek, kiket nem lehet eléggé dicsérni. A hadműveletek teljes sikerrel befejeztettek, a Min-folyó mellett volt khinai ütegek megsemmisítettek. A francziák vesztesége 10 halott — ezek közt egy tiszt — és negyvenegy sebesült, köztök öt tiszt. A Mingan és Kimpai mellett több üteg bástyákkal volt védve s az ágyuk 14—21 czentimeteresek voltak. Szófia, aug. 30. A mohammedánok tömegesen kivándorol­nak; nagy földterületek potom árakon jutnak a bolgár üzérek birtokába. Belgrád, aug. 30. Károly, Románia királya, a „Nagy Ist­ván“ nevű yaclíon délelőtt 11 órakor érkezett meg. A hajót a „Grivizza“ és „Sándor“ ágyunaszádok kisérték. Megérkezésekor 101 ágyulövés dördült el és a kikötőhelyen fölállított diszcsapat zenekara a román hymnuszt játszotta. Milán király a román ki­rályt a hajó födélzetén a legszivélyesebben üdvözölte, mire a ki­séretek, a miniszterek és a jelenlevő méltóságok bemutatása kö­vetkezett. Az utczákon diadalkapuk voltak fölállítva és katona­ság képezett sorfalat. A bevonulás alkalmával a nép a felsége­ket lelkesülten fogadta. A királyi palotában a vendég-királyt a királyné és a trónörökös üdvözölték. Belgrád, szept. 1. A román király innét haza utazott. Aztán a szerb királyi pár Magyarországba utazott, honnét Ausz­triába megy. Athén, aug. 30. A görög kormánynak nemrégiben tudomá­sára jutott, hogy Törökország kaszárnyákat, v így megerősített őrházakat építtet Thesszália és Macedonia határán. Az athéni kormány panaszt tett a portánál, a minek az lett a következése, hogy abbahagyták az építkezést, mely ellenkezett a legújabb tö­rök-görög határkonvenczió rendelkezéseivel. TÁR CZ A. Hiába! I. Mondd meg, mert én meg nem mondhatom, hogy Mi az, mit irántad érezek? Szerelemnek nem szabad neveznem, Pedig több, mint puszta szeretet .... Mondd meg, mert én nem tudom : honnan van, Hogy szivembe kinos vágy tolul: Valahányszor szép szemedbe ézek, S eszemet ott hagyom öntudatlanul ? . . . Mondd meg: hogy’ lehettem épen teirántad Oly szineskedő, hogy azalatt Mosolyogva szórtam bókot, élezet, Mig szivem majd hogy meg nem szakadt ? .......... A h! minek is mondjam el neked, hogy Teutánad mennyit epedek ? Hisz’ tudom, hogy sohasem szerethetsz! — S titkolom előtted a gyilkos sebet .... II. A sors, mikor kegyeit szórta: Nem volt irántam mostoha, S én szerencsétlen vagyok mégis, És nem leszek boldog soha! Boldogságomhoz nem hiányzik Más semmi, mint egy kis remény .... Egy kis remény! .... oh, mily csekély szó! S mily nagy: legjobban érzem én. Ha csak kissé remélném is, hogy Viszonzod mély szerelmemet: Oh akkor — — de minek beszéljek ? Tudom, hogy ez soha meg nem lehet! Kereszty István. Távolból. Minek szeretsz te!? azt beszélik Az ármány szülte sanda lelkek; Minek szeretsz te engemet, kit A sors oly mostohán vetett meg. Gyermek vagy még te — azt beszélik — A szerelemre semmi gondod; Feledd — e keblet, melyen lelked Oly sokszor, sokszor elborongott. Feledd hát el, kit forró hévvel Öleltél olyan sokszor által, Kiért pihegve égé kebled Tündéri, tiszta, szűz havával. — Beszélnek rólam s tán te sírsz is : A szíved, lelked azt susogja: Hazugság mind, mit rólam szól a Csalóka hírnek csalfa ajka. Ne halld az irigyek beszédét, Legdrágább kincse életemnek, Hadd irigyeljék boldogságát Ez érted égő hű kebelnek. Arczod derűjét bú ne bántsa. Nekem fáj az, ha sírni látlak; Mosolygj reám s bátran tekintek Szemébe a gonosz világnak. Cyprus. Színészet. Csütörtökön Csiky Gergely 3 felv. színműve „Bozóti Mártka“ adatott. Siposné (Bozóti Márta) a czimszerepben sikerült alakítást mutatott be s a közönség többször zajos tetszésének adott kifejezést. Kükemezey Vilma (Vilma) erős vetélytársa volt Siposnénak s nyílt jelenetben is kihívták. Váczy Vilma (özv. Czi- rokné) bebizonyította, hogy Krecsányi színtársulatának pótolhat- lan tagja. Abonyi Gyula (Villányi Adolf) merevsége hidegen ha­gyott s nem volt képes fölmelegiteni. Szabó Antal (Dávidkázy) természetes alakításával egyik legjobb alakja volt a mai előadás­

Next

/
Thumbnails
Contents