Eger - hetilap, 1884

1884-08-14 / 33. szám

309 mintegy előleges bírálat alá bocsájtanák. Kendeztet- nék továbbá egy ló-kiállitás, melyen az őrs?ágos kiál­lítás alkalmából felküldendő sikerűit ló-anyag, bírálat és osztály­zat alá vétetnék. Ez alkalommal, egy collectiv kiállítás anyagi elő­nyeit tekintve, a csoportozat összeállittatnék, hogy annak felszál- litása és elhelyezése iránt az intézkedések illetékes betyen meg­tétethessenek. Az értekezleten megjelent tagok bár egyhangúlag helyesel­ték és magukévá tették az elnöki előterjesztést, mindazonáltal szükségesnek látták, hogy e két rendbeli kiállítás kér­dése a gazdasági egyesület folyó hó 20-án reggel 10 órakor a gyöngyösi kaszinó nagytermében megtartandó közgyűlésén szélesebb körben tétessék vita, és megbeszélés tárgyává. Intézkedés történt, hogy ez alkalomra Eger város ügybuzgó borászati egylete is meghivassék. Ugyan-e gazdasági egyesületi közgyűlés az egylet életében momentuozus fordulatot van hivatva képezni. Ugyanis megyénk gazditsági egyesülete, évről évre mind inkább a hanyatlás útján haladva, hivatásának egyátalán nem képes megfelelni, s mai napság e testületi élet azon stádiumban vagyon, hogy a megye közgazdasági viszonyainak kimondhatatlan nagy kárára telje­sen feloszoljék. E bajoknak okát részint a résztvét hiánya, ré­szint pedig azon sajnos körülmény okozza, hogy e testület igaz­gató választmánya feladatának eléggé nem felel meg, kellő élet- képességgel, hivatásának megfelelő munkássággal nem bir. Ége­tően szükségessé vált, a gazdasági egyesület választmányának újjáalakítása; nevezetesen: az alelnöki állások betöltése, a vá­lasztmányi tagok újbóli megválasztása, az egyleti titkári állás he­lyes iránybani szervezése, ezen állásnak egy minden tekintetben alkalmas egyén által leendő betöltése. Elodázhatlan követelmény azon kérdések beható megvitatása is. hogy a választmány újjá- alakitásán kívül mik azon főbb bajok, melyeknek elhárításával a megye oly fontos hivatással biró testületének belélete orvosolva leend, s a megye gazda közönségének érdekében a közgazdasági viszonyok előmozdítása szempontjából az egylet virágzóvá tétele biztosítható. Midőn tehát a folyó hó 20-án Gyöngyösön megtartan­dó közgyűlésén a megyei gazdasági egyesületnek oly fontos kérdések várnak eldöntésre, melyekhez a nagy anyagi érdekeken kívül a megye jó reputátiója is fűződik, igen kívána­tos : hogy e fontos ügyekért érdeklődő közönsége megyénknek ott ez alkalommal minél számosabban és tekintélyesebben legyen képviselve. Eger, 188-4. augusztus 13-án. Almásy Géza. Szabályrendelet. A megyék háztartásáról szóló 1883: XV. t.-cz. alapján igénybe ve­hető megyei pótadó kivetéséről s behajtásáról s kezeléséről. 1. §. Az 1883 XV t. ez. 9. illetve 13 §-a alapján közigaz­gatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czélokra igénybe vehető megyei pótadó, ha az a törvényhatósági közgyűlés által a törvény 10. esetleg 11. §-ban körülírt módoza­tok mellett elhatároztatott s a 13 §-ban említett pótadóra nézve, a bel- és pénzügyminister engedélye is kieszközöltetett: a föld­adó, házadó, keresetadó nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamatadó és járadékadó cz;mén fizetett egyenes államadók után százalékban, vettetik ki. 2. §. A fentebb említett egyenes államadók mennyiségének községenkinti kimutatása a magyar kir. adófelügyelőségtől szerez­tetik be. 3. §. Az 1. §-ban körülírt módon megállapított megyei pót­adót a községekre a kir. adófelügyelőtől beszerzett adókimutatá­sok alapján a megyei számvevőség által történt kiszámítás sze­rint az alispán veti ki. 4. §. A községekre kivetett megyei pótadó egyénenkinti kivetése és behajtása, az 1883. XV. t. ez. 12 §-ban a közhirrété- telre nézve foglalt rendelkezésnek szem előtt tartásával s a köz­adók kezeléséről szólló 1883. XV t. ez. szabványai szerint, a köz­ségi elöljáróság által eszközöltetik, kik a befolyt összegeket év- negyedenkint a megye alispánja utján a megyei pénztárba köte­lesek beszállítani. Az egyéni kivetés által magas túlterheltnek vélt fél ugyan­csak a fentidézett törvény 12. §-ban kitűzött határidő alatt a közigazgatási bizottságnál felszólalhat. Az erészbeni felszólalá­sok a községi elöljárósághoz nyújtandók be, s ez által a felszó­lamlási határidő lejárta után a közigazgatási bizottsághoz felter- jesztendők. 5. §. Ezen pótadó a házi pénztárban külön napló mellett kezeltetik és számoltatik el. A közlekedési czélokra igénybe venni szándékolt pótadóból várható eredmény a közmunka tárgyában készült, s a közmunka s közlekedési ministerhez felterjesztendő költségvetési előirányzat fedezési rovatába lesz felveendő. 6. §. Az ezen szabály alapján kivetett pótadó a fentebbi 4 §. értelmében, négy egyenlő évnegyedes részletekben lévén az erre hivatott községi közegek által behajtandó és bemutatandó, a hátralékok a megyei számadó által évnegyedenként szolgabirói járásonként, minden község tartozásának felsorolásával kimutatan- dók, s a járási szolgabirák és rendezett tanácsú városok által a köz­adók behajtására fenálló szabályok szerint, esetleg kényszer utján beli aj tandók. Az ez irányban mulasztó közegek ellen esetleg az 1883. XLIV. t. ez. 81 §-ban körülirt felelősség alkalmazandó s a behaj­tás a megyei alispán által alkalmazandó közeggel az illető ter­hére foganatosítandó. Kelt Egerben, 1884. julius hó 28-án tartott évnegyedes bizottsági ülésben. Jegyzettet Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. Hevesmegye részéröl Egerben, 1884. évi julius hó 21-én tar­tott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvé­nek részes kiírása. A m. kir. belügyministerium az 1879. évi XXXI. t. ez. 116. §-ában foglalt kivételes intézkedéseknek Egerváros egész te­rületére nézve leendő életbeléptetése tárgyában a közerdészeti bizottsághoz intézett rendelete másolatát megfelelő intézkedés vé­gett megküldi. Az 1884. évi april hó 22-én 23680./V. szám a. kelt s má­solatban megküldött belügyministeri rendelettel a közigazgatási bizottság 1883. évi november hó 5-én 83. sz. a. hozott elutasító határozata, az egri főkáptalan felfolyamodása következtében, meg­változtattatván, Eger város egész területére nézve az 1879. évi XXXI. t. c. 115. §-ban foglalt kivételes intézkedések életbe lépte­tése rendeltetik el: minél fogva ezentúl Eger város egész terüle­tére minden néven nevezendő erdőtermékek eladása és vétele csak azon föltétel alatt lesz eszközölhető, hogy az eladó az eladni szándékolt erdőtermék jogos szerzését annak — a községi elöl­járóság által láttamozott — bizonyítványával igazolja, kitől azon erdőterméket szerezte. Ehhez képest a törvény értelmében, folytatólag elrendeltetik : 1. hogy a bizonyítványban körülírandó az eladni szándé­kolt erdőtermék neme, minősége, nagysága, száma és mértéke; 2. hogy aki a rendelet megszegésével erdőterméket elad vagy vesz, 2 forinttól 10 forintig terjedő pénzbüntetéssel s a mennyiben más erdei kihágás is forogna fenn, egyszersmind az erre rendelt büntetéssel is büntetendő ; 3. Ezen rendelet életbeléptetésének határnapjául f. é. ok­tóber hó 1-e tűzetik ki. Eger város képviselő testületé felhivatik, hogy ezen ren­deletnek hirdetményileg s más módon is Eger város egész terü­letén kellő mérvben való közhirrététele, az erdőtermékek adásvé­telének ellenőrzése s a rendelet ellen vétőknek a törvény 117. §-ában megnevezett városi közeg vagyis a rendőrkapitány által való megbüntetése iránt, tegye meg a szükséges intézkedést; a szolgabirák pedig, különösen az egri és pétervásári járás szolga- birái utasittatnak, hogy a rendelet járásszerte, de főleg azon községekben, melyeknek lakosai leginkább szoktak Egerbe erdő- termékeket szállítani, kellő magyarázat mellett, élő szóval is, több Ízben, oly kiterjedésben tétessék közzé, hogy erről minden lakos valóban értesítve legyen; egyúttal pedig azon községek elöljáróit az erdőbirtokosok által a fát Egerbe szállítók részére kiállítandó bizonyítványoknak mily módon leendő láttamozására nézve kellőleg utasítsák. Miről Eger város képviselő testületé s a szolgabirák tudo­más, miheztartás s további intézkedés és eljárás végett értesittet- nek. Ez intézkedés egyszersmind a megyei hivatalos lapban köz- zététetik és a kir. erdőfelügyelőségnek megküldetik. Jegyzetté s kiadta: Zalár, megyei főjegyző. *

Next

/
Thumbnails
Contents