Eger - hetilap, 1884
1884-08-14 / 33. szám
310 Házi szerek a kolera ellen. Chyzer Kornél zemplénmegyei főorvos az 1874-dik évben az akkori belügyminiszter elnöklete alatt taitott értekezlet megbízásából népszerű oktatást irt a koleráról. A közeledő koleraveszély alkalmával érdemes lesz ebből a következők közlése: „Alig van betegség, melynek oly annyira elejét vehetni, mint a kolerának, ha a beteg az alább adandó tanácscsal élne, s mégis a legkevesebb esetben sikerül a betegeket e tanács követésére bírni, bármennyire ész- és okszerű az. Ugyanis a kolera majd mindig haskorgással párosult fájdalom nélküli hasmenéssel kezdődik, mely többnyire huzamosbb ideig, néha napokig is eltart, mig a többi vészes kórjelek is jelentkeznek. S talán épen ezért, mert a hasmenés fájdalomnélküli, a betegek, daczára az ilyenkor orvosuk részéről mindenütt hangoztatott tanácsnak, ezen intő hasmenést rendszerint fel sem veszik. Még azok is, kik különben kolerátóli félelmökben életmódjukat megváltoztatva, sok veres borral, fekete kávéval s hasonló összehúzó szerekkel élve, s ennek folytán dugulásban szenvedve, ha ilyenkor hasmenést kapnak, miután az első hasmenések után rendszerint megkönnyebbülve érzik magukat, nemcsak hogy nem méltatják figyelemre a kezdődő bajt, de még sokszor örülnek neki, s mindig készek okát adni, melyet majd gyomorrontásban, majd meghütés- ben keresnek, csak a valót, a kolera kezdetét nem akarják beismerni. S miután sok orvos is, ha az ily intő hasmenés tudomására jön, betegét nem akarván még megijeszteni, megerősíti őket Intőkben, hogy bajok nem a kolera kezdete, a lefekvést és semmit nem evést a legnagyobb szigorral el nem rendeli, ha mindjárt gyógyszerekkel kezeli is a kezdődő bajt, ritkán sikerül neki elejét venni. Már pedig járványos kolera idején a hasmenés bármiféle okból származzék, olyannyira fontos és veszélyes jel, hogy a kinek élete kedves, az minden további okoskodás, okkeresés és magyarázgatás nélkül az első hasmenés után azonnal ágyba feküdjék s maradjon fekve hasmenésének megszűntéig, meg akkor is, ha első hasmenése fájdalmas volt, s történetesen csakugyan gyomorrontásból eredett; mert hiszen megtámadhatja a kolera, sőt még másnál könnyebben az olyat is, kinek a gyomra épen túl van terhelve csikarást okozó anyagokkal. Csak az ágyban nyeri meg a test a gyógykezeléshez szükséges nyugalmat, egyenletes megmelegedést, s ovatik meg sok oly kihágástól, melyeknek a feljáró beteg magát inkább egészségesnek gondolva, könnyebben esik áldozatul. — A második főszabálya a kolera-gyógyitásnak, melynek az előbbi szabálylyal együtt való szigorú megtartása, a kolerahalálozást bizonyosan felére csökkentené, a semmit nem evés, az első intő hasmenéstől kezdve, a baj meg nem szüntéig. Ha az első hasmenés után ágyba fekszik és semmit nem eszik, legtöbb esetben elejét veheti a kolerának s megmenekedhetik a kolerának többi kínos jeleitől, néha életveszéleyes utóbajaitól s talán a haláltól is, még orvosság szedése nélkül is. — Következik a harmadik orvosság nélküli gyógyszabály és sajnos, hogy ismét olyan mit megint igen kevesen követnek s ha meg is teszik, rendszerint rosszul teszik. Ez a hideg borogatások alkalmazása az egész hasra. Ha a hasmenés, daczára az ágyban fekvésnek és éhezésnek folyton tart s mind inkább higabb, vizenyős, sőt rizslé- szerii lesz, kitűnően sikeresnek bizonyultak a hideg borogatások. E czélra lepedőt össze kell rakni oly kicsire, hogy épen az al- hast befedje, be kell áztatni hideg kutvizbe, ha van jég, jeges vízbe, s jól kifacsarva rátenni a hasra. De a borogatásoktól jó sikert csak úgy várhatni, ha azok folytonosan felcseréltetnek órákon keresztül a nélkül, hogy megmelegednének. Ezek sikere gyakran annyira szembeötlő, hogy az azelőtti gyakori hasmenés sokszor az első borogatás után megszűnik. A hideg borogatásokat folytathatni még akkor is, ha daczára minden kezelésnek, a hasmenéshez még hányás csatlakozik. Mig a hasra hideg vizet alkalmazunk, azalatt a lábak körülrakandók melegített téglákkal, kövekkel, vagy egyéb tárgyakkal, különösen akkor, ha azt vesz- szük észre, hogy a beteg teste hidegülni, kékülni s hangja változni kezd. A hányást s émelygést valamennyi házi szer közül legjobban csillapítja a jég, ha apró darabkákban nyeletjiik a beteggel; tehát a gyomor és bélre külsőleg és belsőleg hideg alkalmazása. A jég-nyeletést. és a has hideg borogatását mindaddig folytathatni, mig a kiürülések alább nem hagynak, vagy a beteg a kezelés daczára össze nem esik, a midőn a kiürülések szintén rendszerint meg szoktak szűnni. — Van még két szere a kolerának, mely nem a gyógyszertárból való, s melyet a betegség minden szakában és sokszor kitűnő sikerrel alkalmazhatni, s ez a , szénsav és a fekete kávé. Az előbbit mindennemű savanyuviz, tehát a szódavíz is, továbbá a pezsgőpor és pezsgőbor tartalmazza, s a mondott szerek pezsgésüket ennek köszönik. Ha savanyuvizek rendeltetésünkre állanak, akkor az első hasmenéstől fogva azokat lehet és kell itatni a betegekkel szomjúságuk ellen, mely későbben, ha a kiürülések gyakrabban ismétlődnek, igen gyakori s kínzó kezd lenni. E szénsav-tartalmú vizek kiváló jó hatása több rendbeli. Ugyanis 1. Hatalmas csillapító szerek a gyomor izgatott, fájdalmat, émelygést és hányást előidéző idegeire. 2. Leghatalmasabb izgató szerei a sok nedvesítés folytán besürüdött vér okozta szív és érverés lankadtságának. 3. Kitűnő hugyhajtó szerek. S mindezen jó tulajdonokkal birnak a nélkül, hogy ártalmasak lehetnének. Ha savanyuviz nincs kéznél, pótolja némileg a pezsgőpor. Hol pezsgőbor van, ott van rendszerint orvos is, ki majd megszabandja használatának idejét, mind a mellett, is megjegyezhetni, hogy az inkább ott van már javalva, hol a beteg kimerülésétől félni kell. A savanyuvizek közűi legtanácsosabb azokat használni, melyek különben vasasak is, s aránylag kevesebb sókat tartalmaznak. Ha vannak kéznél természetes savanyuvizek, azok azért teendők elibe a szódavíz használatának, mert ez utóbbi hibás készítés által néha még az egészségesnek is ártalmas lehet. Vizet, ha savanyu nincs, édeset annyiszor adhatni a betegnek, a hányszor kér, de az lehetőleg fiús és hideg legyen. A fekete kávét erősen és jó melegen szintén alkalmazhatni a kolera minden szakában, mindaddig, mig az azelőtt hideg beteg meg nem melegszik, s váltogatva lehet beadni a jégdarabkákkal. Egyéb életrendi és háziszer nem igen van a kolera ellen, kivévén azt, hogy a beteg körül a legnagyobb tisztaság tartandó, s a szoba levegője folytonosan friss legyen. A tulajdonképeni gyógyszerekkel való gyógyítást illetőleg megjegyzendő, hogy a különféle a baj kezdetén használtatni szokott s káros következmények nélkül használható fodormenta, czitromfü, szegfű, bodza, hársfavirág, orosz thea, s más e féle theák forrázatain kívül, melyek az intő hasmenés ellen s a hidegülni kezelő test felmelegítésére akkor, ha hányás nincs jelen, meg- kisérelhetők, (mert ha a hányás jelen van, azt többnyire még fokozzák is'» a kolera ellen az orvosok által használtatni szokott szerek legnagyobb része nem közömbös lévén, pontos orvosi utasítás szerinti adagulást igényel, minélfogva óvatosan kezelendő s értelmetlen egyéneknek nagyobb mennyiségben egyszerre soha ki nem szolgáltatandó. rgolitikai heti szemle. Ischl, aug. 7. Tisza Kálmán miniszterelnököt ő felsége ma reggel 8 órakor magánkihallgatáson fogadta. A kihallgatáson, mely másfél óráig tartott, a miniszterelnök ő felségénél számos fontos ügyben előterjesztést tett, mindazonáltal ez úttal személyi ügyek egyátalában nem nyertek elintézést és addig, mig Tisza miniszterelnök Osztendéből vissza nem jő, függőben maradnak a kinevezések. Tisza Kálmánt a német császár, a kit tegnap a thea előtt a király Vilmos császárnak bemutatott, s a ki a magyar miniszterelnököt hosszabb megszólítással tüntette ki, ma tizenegykor fél órai kihallgatáson fogadta. Ischl, aug. 7. Királyunk ma délelőtt látogatást tett császári vendégénél és ez alkalommal a két uralkodó teljes egy óráig csak maguk ketten voltak együtt. Ezután Vilmos császár gróf Kálnoki külügyminiszternek adott audienciát. — 11 órakor Tisza Kálmán miniszterelnököt fogadta, a kivel számos ügyről, nevezetesen a magyar ügyekről, igen élénk beszélgetést folytatott. Ischl, aug. 9. Gróf Kálnoki külügyminiszter, a kinek a Becsből jövő táviratait bevárnia kellett, csak ma délben utazott el a gyorsvonattal Bécsbe; előzőleg azonban ő felsége által liosz- szabb kihallgatáson fogadtatott. A Vilmos császárral és herczeg Reuss német nagykövettel itt tartott tanácskozások Káluoky gróf összejövetelét Bismarck herczeggel feleslegessé tették. Bismarck az idén aligha jő Gasteinba. London, aug. 7. A konferenczián volt összes meghatalmazottak támogatták Waddingtonnak azt, az indítványát, hogy csak október 20-dikáig halasszák el a konferencziát s maga Granville is csak a határidő megszabását ellenezte, úgy hogy bármelyik hatalom is javasolhatná a tanácskozások folytatását. Waddington indítványát saját kívánságára odacsatolták a konferenczia jegyzőkönyvéhez. London, aug. 8. A Standard, mely eddig német-barát volt, az isclili találkozásról vezérczikket ir s benne a következő
