Eger - hetilap, 1884
1884-01-24 / 4. szám
28 rábírás képezi a tényező elemét; felbujtónak tekintendő, a kinek cselekedete, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére rábírta, mely az elhatározó determináló okul szolgált. A jelen esetben sem Spanga, sem Pitély nem határozhatták volna el a gyilkosságot, ha Berecz magatartása a véghezvitelt nem teszi lehetővé. Csakis ez bírhatta a tetteseket a bűn elkövetésére. Berecz az, akitől egyedül függött a lehetővé tétel. Nem csak biztosította őket hozzájárulásáról, liánéin buzdította, felhívta, betanította az elkövetésre. A bűnsegéd működése secundarius lévén, az oly támogatás, a mely nélkül a bűntett még mindig elkövethető. De hogyha az eset olyan, hogy e nélkül a bűntett elkövetése lehetetlen, hogy a tettesek el sem határozhatták, hogy az elhatározást egyedül ezen működés teszi lehetővé, akkor ezen közreműködés felajánlása nem segélyezés többé, hanem rábírás. Berecz közreműködése a curia felfogás a szerint a bűntett elkövetésének elhatározására döntő, irányadó, elhatározó volt. A bűntett napján Berecz odarendelte a tetteseket a dísztérre; szivarvétel ürügye alatt eltávolította a portást, iratokat vett magához, felkereste Pitélyt és felszólította, hogy menjen be, esetleg ez iratokat mutassa, hogy ha megállítják. Berecz tevékenységének elhatározó közreműködése ebben is nyilvánul. Majd Spanga után ment, felvezette, elrejtette a szobába, minden előkészület az ö jelenlétében és részben ő általa történt; ő nyitotta ki a salon ajtaját, ő eresztette be a tetteseket, ő mutatta nekik a helyet, a hol az országbíró van. Ez annyira elhatározó, hogy e nélkül egyáltalán nem lehetett volna végrehajtani a tettet. A balkont illető utasítást- ő adta és igy a curia azon meggyőződésre jutott, hogy Berecz tevékenysége elhatározó volt a tettességre, tehát a felbujt ás tényál- ladéka meg van állapítva és a dolus eventualis, szemben az elhatározó döntő befolyással, elenyészik. De a cselekmény elkövetése után, midőn a beállott csendből Berecznek okvetlen tudnia kellett, hogy Mailáth védetten, tehetetlen állapotban van ; tudnia kellett, hogy a czinkosok elmentek, ha nem akarta a halált, a még netalán elhárítható halált meg kellett, volna akadályoznia. 0 tudta, hogy ott borzasztó dolgok történtek, mégis csak 6 órakor ment be; ő akarta „tehát Mailáth halálát; azért nem igyekezett őt megmenteni. 0 számított a halál bekövetkezésére, a szolgálatokat, melyeket este kellett másnapra reggelre csinálni, egytől-egyig kivétel nélkül elmulasztotta; bizonyos jele, hogy tudta, hogy nem lesz, aki e mulasztásért felelősségre fogja vonni. Ez nem fejthető meg máskép, csak úgy, hogy a bekövetkezendő halált tudta, mikor bebocsátotta a czinkosokat. Az excessus man- dati ki van tehát zárva. A lopás és az orgazdaság tekintetében a curia elfogadta az első bíróság indokait. Spanga és Pitély halálra voltak itélendők; Bereczet miután a büntető törvény szerint a felbujtót a tettessel egyenlő büntetéssel rendeli sújtani, szintén halálra kellett Ítélni. A kivégzés sorrendjét illetőleg a curia arra utal, hogy Spanga bűnös előéletű nagy tevékenységet fejtett ki, de töredel- mes bevallása, a szembesítésnél tanúsított rendithetetlensége, az igazságszolgáltatást, hatályosan segítették és lehetővé tették kiderítését a jelenségeknek, melyekből az előre megfontolt szándék megállapítható volt. Bereczre nézve a curia kiemeli, hogy megszegte a gazdája iránti köteles hűségét, orgyilkos módon elárulta gazdáját, kenyéradóját és igy legszigorúbban volt sújtandó, aminek módja az, hogy legutolsó helyen lesz kivégzendő. Az ítélet és az indokok kihirdetése után a közönség éljenekbe tört ki. Horvát ügyek. Zágráb, jan. 16. A tartománygyülés mai ülésén a jegyzőkönyv hitelesítése után Barcsics kérdi, hogy az ülésekről kizárt Starcsevics miért akadályoztatik meg a tartománygyülés épületébe s a klubhelyiségekbe való belépésben csendőrök által. Az elnök kijelenti, hogy ő ezen intézkedést a tartománygyülés termében fentartandó nyugalom és rend érdekében tartotta szükségesnek. mert Starcsevics kijelenté, hogy kizárása daczára is el fog jönni az ülésekre. Zágráb, jan. 16. A tartománygyülés mai ülésének befejezése után Loncsaries képviselőt a Jellassics-téren súlyosan irizultálták és tojásokkal dobálták meg azon indítványa miatt, hogy Starcsevics a tartománygyülés üléseiből kizárassék. A csőcselék közül egy betűszedőt elfogtak. Zágráb, jan. 17. A Loncsaries képviselőn elkövetett durva sértés átalános indignácziót keltett. A tartománygyülés Eszékre leendő áthelyezésének kérdése ismételten felvettetett a pártkörben és a botrányok folytatása esetére valószínűleg érvényre is emeltetik. Krestics elnök ma a tartománygyülés nevében azon kérelemmel fordult a bánhoz, hogy a várostól elégtételt eszközöljön ki a történt sértésért. Zágráb, jan. 18. Starcsevics hívei és barátai tegnap politikai színezetű lakomát adtak. Hir szerint 400 — 500 ember volt jelen. Starcsevics, Folnegovics és Tuskan is beszéltek. Tuskan azt a kérdést vetette föl, hogy helyeslik-e a Starcsevicsék magatartását az országgyűlésen? Helyeslő lárma volt a válasz; ilyenféle kiáltások is hallatszottak: Vágjátok le füleiket és orrukat, és azután akaszszátok föl őket. Végül elhatározták, hogy a legközelebbi választásoknál két Starcsevics-párti képviselőjelöltet állítanak Zágrábban. Zágráb, jan. 20. A tartománygyülés mai ülését Horvát alelnök nyitotta meg. A tizenegyes bizottságnak napirendre kitűzött jelentéséhez mint első Ivies Mátyás képviselő emel szót és mindenekelőtt a kiegyezést támadja meg, mely Horvát- és Szla- vonországra nézve fölöttébb káros határozatokat tartalmaz. Ezután Ivies egyes szónokok beszédére reflektál és Schram felé fordulva megjegyzi, hogy beteg országunknak határozottan vissza kell utasítania az olyan orvosokat, kik nem képesek és nem akarják meg- gyógyitani. G-yurgyevics azon megjegyzésére vonatkozólag, hogy a báni méltóságot senki sem akarta elvállalni, — szónok azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy soha sem fog ez országnak oly lelkiismeretlen fia találkozni, aki a báni állást el fogja fogadni, a mig az a miniszterelnöktől függ és a mig a bán azon nehéz álláspontot foglalja el és megbízásokat teljesiti, a melyek keresztül nem vitele miatt Pejacsevics grófnak lemondania kellett. A mig a horvát nép és Horvátország létezni fog, addig egy oly bán álláspontja más, mint rendkívül nehéz nem is lehet. De nagyon köny- nyü lesz a bán helyzete akkor, ha e magas állást oly egyén fog- lalandja el, ki hazáját valóban szerető, az ország törvényeit és érdekeit tisztelő honfia lesz ez országnak. Szónok bírálat alá veszi a horvát képviselőknek a közös országgyűlésen kifejtett működését, továbbá azon eljárást, melyet a közös miniszter a kereskedelem, ipar és forgalom tekintetében Horvátország irányában tanúsít. Szónok folytatni akarja beszédét, midőn épen Khuen-Héder- váry gr. bán az ülésterembe lép és az elnökségnek egy iratot nyújt át. Az elnök átvevén az iratot, felbontja és Popovics jegyzőnek nyújtja át, ki mély csendben olvasta fel a következő leiratot: „Mi I. Ferencz József, isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország királya stb., Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dal- mátország apostoli királya, a Horvát-, Szlavón- és Dalmátország tartománygyülésén egybegyült főnemeseknek, méltóságoknak és képviselőknek királyi üdvözletünket. Tisztelt, nagyrabecsült, nagyságos, nagyérdemű, tekintetes, nemes, bölcs és körültekintő, szeretett híveink! Az 1870. évi II. törvényezikk 3. §-a alapján jónak látjuk Horvát-Szlavon- Dalmátország egyesült királyságunk 1883. év deczember 17-én általunk újra egybehívott tartomány- gyűlésének üléseit további rendelkezésünkig elhalasztani. E czélből hédervári Khuen-Héderváry grófot, Horvátország, Szlavónia és Dalmatia egyesült királyságok bánját utasítjuk és ezen királyi leiratunknak a korvát-szlavou tartománygyülésén való felolvasása után fel is hatalmazzuk, hogy a jelölt tartománygyü- lés üléseit további királyi intézkedésünkig elhalaszsza. Mi, kik különben császári és királyi jóindulatunk- és kegyünkről biztosítjuk önöket. Kelt Bécsben, 1884. január hó 19-én. I. Ferencz József s. k. Khuen-Héderváry gróf s. k. A leirat felolvasása után a bán a tartománygyülést elhalasztottnak nyilvánította. A jegyzőkönyvek hitelesíttetvén, elnök az ülést bezárja. cgolitikai heti szemle. Berlin, jan. 19. A képviselőházban napirenden volt Kei- chensperger indítványa, az alkotmány hatályon kívül helyezett három (15. 16. 18. §§.) czikkének helyreállítása tárgyában. Á közoktatási miniszter kéri a házat, hogy az indítványt, melynek szentesítését a kormány a koronától nem kérhetné, utasítsa el. A 1
