Eger - hetilap, 1884

1884-06-26 / 26. szám

239 alatt az alapított 100 frtot. kifizeté, mely összeg azonban a jövő évi jelentés és számadásban fog elszámoltatni. Befizették már e folyó évben az alapított összegeket, és­pedig : Darvas Ágnes 50 frtot. Hellebronth Flóriánné 50 frtot. Yégli Mészáros Szidónia 50 frtot, ez utóbbi már ez évben lépett az egylet alapitói sorába. E befizetett összegek szintén a jövő évi jelentés és száma­dásban fognak elszámoltatni. A folyó 1884-ik évi álarczos bál bevétele 680 frt volt, ki­adás 392 frt, tiszta jövedelem tehát 288 frt, mely szintén jövőre fog elszámoltatni, jelen alkalommal csakis tudomásra hozatal vé­gett emlitettük fel ezeket. Midőn egyletünk ügyeiről eme jelentésünket megtennék, egy­letünket s magunkat a t. közgyűlésnek s a n. közönségnek ke­gyeibe ajánljuk s maradtunk. Egerben, május 30. 1884. alázatos szolgái: az igazgató választmány. Az egervidéki jótékony nőegylet vagyoni állása 1883. de- czember 31-én. I. Készpénz és takarékpénztári könyvben . 9121 frt 52 % kr II. Rendes kötvények és váltóban 1009 „ 11 III. Alapítványi kötvényekben 3010 „ 11 V. Árvák nevén levő pénzek 291 „ 86 VI. Pártoló tagoktól....................................... 150 „ 11 VII. Kötvény nélküli összegek 1000 „ 11 Összesen: 14582 frt 38 % kr. Ezen felül van az egyletnek egy háza kelteikével. Eger, május 30. 1884. A választmány. @rszágos kiállítás. Szabályzat az elöbirálat gyakorlása tárgyában. (Megállapittatot az orsz. bizottság jun. 11-én tartott ülésében.) 1. §. Az előbirálatot gyakorolják a kerületi bizottságok, to­vábbá Budapestre nézve a budapesti helyi bizottság, valamint az országos szakbizottságok és háziipari csoportbiztosok a hozzájuk tartozó csoportokra nézve. (Kiállítási Közlemények 2. sz. VII.) 2. §. A kerületi bizottságok ezen elöbirálat gyakorlásával az általuk szervezett helyi bizottságokat, vagy külön kisebb körű, általuk kirendelendő bizottságokat bizhatják meg. A budapesti he­lyi bizottság és az országos szakbizottságok e végett szintén küld­hetnek ki kisebb bizottságokat. 3. §. Minden bizottságnak legalább 7 személyből kell állnia; a bírálat alkalmával, valamint határozathozatalnál a választandó elnökkel együtt 5 tag jelenléte szükséges. 4. §. Az elöbirálati bizottság a hozzá utasított bejelentése­ket jegyzékbe veszi a végett, hogy azokat a következő szempon­tokból megbírálja: 1. Hogy azok általában kiállításra bocsáthatók-e? 2. Az egyes csoportok számára kibocsátott külön utasitások- nak megfelelnek, és végre 3. hogy azok a magyar korona területén termeltettek, vagy lényeges részeikben előállittattak (általános szabályzat 3. §-a). 5. §. A bíráló bizottság a kiállító telepét előleges bejelentés nélkül bármikor megtekintheti és felvilágosításokat kívánhat. A mennyiben a bíráló bizottságnak a 4. §-ban felsoroltak tekinteté­ben kételye merül fel, a munka folyama alatt a tárgynak előállí­tását, illetőleg termelését állandóan is ellenőrizheti és bírálatának kimondása előtt a kész czikket, illetőleg terményt alaposan meg­vizsgálhatja. 6. §. A bíráló bizottság az országos bizottság elnöksége ré­széről odautasitott bejelentésekre nézve a szükséges vizsgálatot megejteni s erről jelentést tenni köteles. 7. §. A bíráló bizottság határozatai jegyzőkönyvbe veendők, és a mennyiben a bejelentett tárgy visszautasításának esete forog fenn, ezen körülmény a bejelentővel közlendő. A bejelentőnek jo­gában áll az értesítés vételétől számítandó 8 nap alatt az országos kiállítási bizottsághoz felfolyamodni, ily esetekben az országos bi­zottság a felfolyamodások iránt véglegesen dönt. 8. §. Abban az esetben, ha valamely bejelentés iránt előbi- rálat nem tarttatott, vagy az elöbirálat alkalmával a tárgy elfo­gadhatónak nyilváníttatott, később azonban a kiállítási tárgy be­bocsáthatósága iránt alapos kétely merül fel, az országos bizott­ság elnökségének, az illető csoportbiztosok, valamint az illető cso­portba tartozó kiállítók felszólamlására újabb vizsgálat tartandó s annak eredményéhez képest az országos bizottság a bejelentett kiállítási tárgyat bármikor visszautasíthatja. 9. §. Ily felszólamlás folytán történt visszautasítás esetében a tárgyak az orsz. kiáll, bizottság költségére visszaküldetnek. 10. §. Ezen szabályzat kihirdetésekor lép életbe. politikai heti szemle. Róma, jun. 21. Az angol kabinet arról értesité a hatalma­kat, hogy a konferencziára való újabb meghívásokat csak akkor küldi szét, ha már megkapta a hatalmak nyilatkozatait az angol- franczia egyezség felöl. A suezi csatorna semlegesítése ügyében nem történt megállapodás Anglia és Francziaország közt, de meg­ígérte az angol kormány, hogy mielőtt visszavonná csapatait Egyiptomból, meg fogja tenni a szükséges lépéseket, hogy e kér­désben megszerezze a hatalmak beleegyezését. Párig, jun. 21. A szenátus elvetette azt az indítványt, hogy a házassági elválás ne engedtessék meg, ha a házasságból származott gyermekek életben vannak. Azon indítvány, hogy az egyiptomi ügy tárgyalása hétfőre tűzessék ki, szintén elvettetett. Pár is, jun. 21. Ferry miniszterelnök ma a minisztertanács­ban kijelenté, hogy az egyiptomi ügyben az értekezlet f. hó 28-án ül össze Londonban. A mi az angol-franczia egyezményt illeti, ez a legújabb s jól értesült részről vett tudósítás alapján lényegileg a következőket tartalmazza: Az egyiptomi államadósságot ellenőrző bizottságnak veto-joga van az egyiptomi kiadási költségvetés bár­mily emelése ellen; a bizottságnak továbbá jogában fog állni meg­jegyzéseket tenni az egyiptomi évi költségvetéshez s ezáltal és általában ellenőrzést gyakorolni a budget fölött. A bizottságban egy angol fog elnökölni döntő szavazattal. Az angol okkupáczió letelte után, mely 1887. decz. 31-ig terjed, az államadóssági bi­zottság a legtágabb körű ellenőrzést fogja gyakorolni. Az okku­páczió megszűntének napjától kezdve Egyiptom semlegesítése fog bekövetkezni. A suezi csatorna semlegesítését illetőleg külön egyezség fog köttetni. A kambodsai szerződésről, mely Kambodsát a f'ran- czia birodalomba keblezi be, elégült hangon nyilatkozik csaknem az egész párisi sajtó. A Paris igy szól: Az indo-kinai franczia birodalom tehát most meg van alapítva. A köztársaság azzá fog­ja tenni, a mivé Anglia Hindosztánt tenni nem tudta. Depleixuek egy ázsiai Francziaországról való nagy álma immár megvalósult. A „National“ ezt mondja: „Kambodsa bekeblezése az angolokat még jobban fogja ugratni.“ Egy belgrádi értesülés szerint a szerb-bolgár konflik­tus kiegyenlítése, a három császári hatalom közbelépése követ­keztében lényegileg már elértnek tekinthető. Még csak forma-kér­désekben kell némi differencziákat eloszlatni. A bolgár miniszter- elnök, Czankov által e hó 10-dikén a prefektekhez intézett kör­irat igy hangzik: „Szerbia diplomácziai ügynöke ma kormánya parancsára elutazott Szerbiába, mivel a bolgár kormány vonako­dott Mihály szerb ex-metropolitát a fejedelemségből kiutasítani, a szerb politikai emigránsokat belebbezni és megengedni, hogy Vid- din-Bregova falvában a bolgár terület egy részét egy szerb elő­őrs szádja meg, mely hatóságaink felszólítására területünkről a Szerbia és Bulgária közt határt képező Timok folyón túlra vonult vissza. Hogy ez ügy félremagyarázásának eleje vétessék, hozza e köriratot nyilvánosságra.“ TÁR CZ A. Tanítási emlékül. A hit-, remény-, s szeretetne Tanítalak szép leányka; Figyelj tehát — nagyon nehéz Az erények iskolája. A hit, látod: egy rózsa-tő Lomb- s virágtól meghajolva; Ha fáradsz az élet-uton: Hvis árnyat vet homlokodra.

Next

/
Thumbnails
Contents