Eger - hetilap, 1884

1884-05-29 / 22. szám

201

temre az előíizethetés határidejét f. é. junius-hó 15-eig terjesztem ki, úgy azonban, hogy az eddig jelentkezett, valamint a jövő junius-hó 1-eig aláiró mélyen tisztelt előfizetőknek, példányaik, a most említett hó első napjaiban már kezeikhez küldetnek. Eger. 1884-iki május-hó 26-án. Werner Gyula.

— Magyar kanonokok a pápánál. Tárkányi Béla és Fraknói Vilmos apátkanonokok máj. 15-ikén magánkihallgatáson voltak a pápánál. Tárkányi átadta a Szent-István-társulat hódoló föliratát és péterfilléreit. A pápa kegyesen fogadta a magyarokat s hazánkról dicsérőleg emlékezett meg. Fraknói ez alkalommal a vatikáni levéltárban több érdekes adatra akadt, melyek egy része Budavár visszafoglalására vonatkozik.

— Gyászjelentés. Berényi Istvánná szül. R. Rainprecht Juliánná, R. Rainprec t Sándor, cs. kir. főhadnagy, Csirhay Vil- mosné, sz. R. Rainprecht Mária, özv. R. Rainprecht Jánosné, sz. Bajzáth Katalin, a maguk és gyermekeik nevében is, úgy Berkó Aladárné, sz. Haám Ilona, és Haám Jenő, bánatos szívvel jelentik, őszintén szeretett testvérüknek, sógorának és nagybátyjoknak, rupertói Rainprecht Ferencz, 1848/49-iki honvéd és hevesmegyei útbiztosnak, f. hó 26-án déli 12 órakor életének 60-ik évében, rövid betegség utáni történt gyászos elhunytat. Béke poraira !

— Az uj 50 ftos állampénzjegyek kibocsátása, a központi állampénztár részéről, e hó 23-án vette kezdetét.

— Bogyay Vincze, derék csendőr fő-hadnagyunk, Győrbe helyeztetett át. Egerben való lakásának rövid ideje alatt is oly átalános kedveltséget keltett személyisége iránt, hogy eltávozását társas köreink igen fájlalják.

— Bucsuzás. Győrbe lett áthelyeztetésem folytán sürgősen kel- lett uj állomásomat elfoglalnom, s igy számos jó barátomtól és ismerősömtől személyesen el nem búcsúzhattam. Emlékűket szivembe zárva távozom s itt e becses lapok hasábjain mondok nekik szívélyes Isten hozzádot. Eger, 1884. május 23-án.

Bogyay Vincze, m. k. csendőr-főhadnagy.

— Hevesmegye területére Egerbe (Bogyay áthelyezése következtében) M a r s ó L ő r i n c z csendőr hadnagy lett áthelyezve csendőr-parancsnoknak.

— A horvát tartománygyülés elé, mely a pünkösdi ünnepek után fog ismét megnyittatni, a költségvetésen kívül törvényjavaslat fog beterjesztetni némely törvényeknek a volt határőrvidéken való alkalmazásáról, melyeknek érvénye eddig ama területre ki nem terjed; továbbá az igazságügyi szolgálat rendszeresítéséről és illetőleg az igazságügyi kerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat. szintén készen van. Végül ugyancsak a tartomány- gyűlés elé fog terjesztetni a bírói függetlenségnek felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat. E két javaslat által remélhetőleg el fog éretni, hogy az a tagadhatatlanul jogos panaszokra szolgáló helyzet, mely Horvátországban még ma látszik, lényegesen megfog javulni.

— Tűz. Folyó hó 23-án déli 3/4l órakor a vészharang tűzet jelzett. A vasúti raktár gyulladt ki. Állítólag a délben berobogott mozdonytól kapott szikrát. Az első oltást, a mint a tűzet észrevették, az állomási fecskendővel és a mentést a főnök vezetése mellett a személyzet iszonyú erőfeszítéssel teljesítette, de a nagy hőség miatt teljesen száraz tetőn a láng egyszerre végig futott s mire a tűzoltók megérkeztek, a raktár már lángokban állott. Tömérdek nép özönlött a vész helyére. A szél nagy tüzes üszköket vitt a Farkasvölgy felé, hol a vasúti raktártól vagy 5—600 lépésnyire a tűz kiütött s két zsúfos házat hamvasztott el. A környékbeli lakosok a hegyeken voltak dolgozni s csak egy-két háznál volt otthon valaki. A tűzoltók egy része ezen tűzhöz vonult egy szivattyúval s mig a két égő ház eloltásával foglalkozott, az ötödik ház erősen füstölni kezdett. Az újabb vészkiáltásra a tűzoltók a már leégett két házat ott hagyták s ide jöttek oltani. E háznál sem volt otthon senki s még a kaput is be kellett törni; a mái- égő zsúftetőt azonban csakhamar leverték s a tüzet eloltották. A házak közül egy nem volt biztosítva ; a másik kettő, úgy a vasúti raktár a benne lévő tárgyakkal biztosítva volt. A vasúti raktár leégése által a kár mintegy

28,000 írtra rúg.

— A képviselőválasztások alkalmából a belügyminiszter következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: „A közrend és béke megőrzése, a személy- és vagyonbiztonság fentartása mindenkoron a törvényhatóságnak, önkormányzati hatóságából kifolyó, egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről különös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság, a küszöbön álló képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején e jogát teljes mérvben érvényesítse és abból folyó kötelességét pontosan teljesítse. Nem szükség a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog — a közjogok legszebbikének — gyakorlata közben kö- vettetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy önkormányzati hatáskörében tegyen meg minden szükséges intézkedést a végből, hogy a képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választás idején törvénybe ütköző államellenes izgatások, törvénytelen cselekmények, rendellenességek és zavarok elő ne forduljanak és ha mégis előfordulnának, azok a törvény értelmében rögtön megszüntessenek és szigorúan megtoroltassanak. Különösen pedig szükségesnek tartom, hogy a törvényhatóság az 1874: XXXIII. t. ez. 96—161. §-aiban, valamint a magyar büntetötörvénykönyv (1878: V. t. ez.) nyol- czadik fejezetében ide vonatkozó intézkedésekre a lakosságot, egy e czélból külön közzéteendő hirdetmény utján figyelmeztesse, s egyúttal alárendelt tisztviselőit oda utasítsa, mikép szigorúan őrködjenek a felett, hogy a törvény rendelkezéseinek minden irányban érvény szereztessék.

— Ám. kir. operaház épitésénél a sor már a belső díszítési és felszerelési munkákra került; s minthogy tudvalevőleg az operaház ő felsége határozott kivánatára szept. hó végén okvetlenül megnyitandó, azért — az építkezés megtekintése, nehogy a munka akadályoztassék, ezentúl nem fog megengedtetni.

— Az országos kiállításra oly sűrűn érkeznek a bejelentések, hogy ez még a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Eddig ugyanis ötezernél több bejelentés történt. A kiállítási bizottság hely nyerése czéljából elhatározta, hogy az iparcsarnok udvarait is üveggel födeti és az ily módon nyert helyiségeket kiállítási czélokra használja

— Kossuth fia mint feltaláló. Kossuth Tivadar, turini mérnök, szabadalmat kapott monarkhiánkban oly vasúti személyszállító kocsira, melynek oldalt végigmenő fedett zárt folyosója van, a melyen a közönség s a kalauz közlekedhetnek, s melyről az egyes szakaszokba benyithatni. E folyosóval elláthatók a jelenlegi szakaszos (angol rendszerű) kocsik is, mi által közforgalmi (amerikai rendszerű) kocsikká változnak.

— Ifj. Kossuth Lajos, mint az „E—s“-nek Milánóból jelenték. kilépett a magyar állampolgárság kötelékéből és az olasz polgári jogért folyamodik. Ami e lépésre kényszerité az, hogy ő az Alta Italia (felső-olaszországi) vasút főmérnöke s e társulat igazgatósága elhatározta, hogy ezentúl csak olasz honosokat alkalmaz. Ifj. Kossuth Lajos, ki szegény ember, hogy exisztencziá- ját biztositó állását el ne veszítse, kénytelen volt alávetni magát e kényszernek és többé nem magyar állampolgár.

— Posta-takarékpénztárak Magyarországon. E napokban a közlekedésügyi ministeriumi államtitkár elnöklete alatt enquétet tartottak, melyben a postatakarékpénztárakról szóló törvényjavaslatnak alapelveit állapították meg. A legkisebb betét 50 krt tenne s a kamatosiiás egy forintnyi betétnél kezdődnék. A betétek maximumát nem állapították meg, mert erre nézve a gyakorlati eredményeket akarják előbb bevárni. Egyelőre csak a kincstári postahivatalok jogosittatnának föl ily betétek elfogadására és pedig nem egyszerre valamennyi, hanem úgy, hogy három év alatt 4000 postahivatalnál volna postatakarékpénztár. A pénz elhelyezését illetőleg azt határozták, hogy részben állampapírokban, részben záloglevelekben és más értékpapírokban kamatoztatnék. Terveznek egy főfelügyelőséget; az ellenőrzést pedig a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság gyakorolná s a parlamentnek évenkint jelentés tétetnék. A pósta-takarékpénztárak berendezésének alapjául az olasz pósta-takarékpénztárakat vették. A kamatlábat 3VS százalékban állapították meg, de csak 1000 forint tőkéig, ennél nagyobb összegek másutt helyeztetnének el. Ezek alapján készítik most a törvényjavaslatot, úgy hogy kilátás van rá, hogy a posta-takarékpénztári intézményt 1885. első felében életbe léptetik.

— Fagy. A kereskedelmi minisztériumba tudósítások érkeztek, melyek szerint e hó 22-éről 23-ára hajló éjjelen Árvamegye egész területén fagy állott be.

— A pünkösdi ünnepek alkalmából 1884. május 31-én kéjmenetek rendeztetnek a szab. osztrák-magyar állam vasúttársaság valamennyi vonaláról Bécsbe (oszt. állam vaspálya), továbbá a vágvölgyi vonal, valamint a nagytapolcsány-tótmegyeri vonal állomásairól Budapestre, igen mérsékelt menetdijak mellett. — Az említett napon Budapestről — Bécsig (osztr. államvaspálya) és megfordított irányban egv-egy külön vonat közlekedik nagyon leszállított menetdijak mellett.

— Az állami közép-ipartanoda igazgatósága felkéri mindazon gyárosokat és géptulajdonosokat, a kiknek vizsgált kazán