Eger - hetilap, 1884

1884-05-29 / 22. szám

202 fűtökre, stabil gőzgép s locomobil- és cséplőgépkezelőkre van szükségük, hogy ilyenek nyerhetése végett, kívánalmaik és aján­latuk határozott körülírása mellett hozzá (Budapest, VIII kerü­let, Bodzafa-utcza 28 sz.) fordulni szíveskedjenek. — „A legény-egyesületek.“ Ily czim alatt a „Budap. Hírlap“ a következő figyelemreméltó sorokat közli: „A katholikus egyház feje a betegségek ellen, amelyek a modern államot és társadal­mát sokfelül szorongatják, igen egyszerű és azt hiszem igen hat­hatós orvosszert is ajánlt legújabban. A liberálizmus, szabadkő- mivesség, szocziálisták, anarkhisták, nihilisták társulásai ellenében a társulást ajánlja az anyaszentegyház aegise alatt, amely az alá­zatosságot, alattvalói hűséget, a testvéri szeretetek a földi javak múlandó és hiú voltát hirdeti. E rendszernek egy lánczszeméről akarunk szólani, arról, mely leghathatósabbnak, legbiztosabb si­kerűnek és leggyakorlatibb jelentőségűnek látszik előttünk. Nem lévén felekezeti újság, természetesen nem is foghatjuk fel a kér­dést felekezeti szempontból, de a római pápától eredt bölcs intést ajánljuk a legmelegebben a többi felekezetek papjainak is a figyel­mébe. Tudjuk, hogy a szocziálizmus minden árnyalatának tanai a mesterlegények fejét zavarják meg, akik gyűjtő néven mint „mun­kások“ szerepelnek. E szerény és nehéz sorsú fiatalságban csak úgy benne van mint más fiatalságban a boldogulás vágya és a törekvés a jobbra, A munka maga csak szerényebb vágyakat tud diadalra juttatni; a nagyobb ügyesség, találékonyság csak keve­sebbekben van meg és ott sem párosul mindig szerencsével. A nyughatatlanabb véralkatuak, a türelmetlenebbek és a szerencsét­lenebbek nem foglalkozásuk körén belül keresik boldogulásuk föl­tételeit, hanem a társadalom szervezetének megbontásában, felfor­gatásában, állami intézmények kedvezésében, utópikus tlieoremák megvalósítására czél'zott törekvésekben. Tanulatlan kezökbe vesz­nek tudósok munkáit, melyeknek szavait alig. értelmét s czélza- tait éppen nem értik; jelszavait betanulják és maguk is beálla- nak apostoloknak, izgatnak, a korcsmákban beszédeket tartanak, keservesen keresett és apránkint összeadogatott fillérekből újsá­got szerkesztenek, összeköttetést keresnek és találnak külföldi forradalmi és felforgató bizottságokkal, amelyek őket czéljaikra eszközül használják. Egy neme ez a tudatlanok erkölcsi részegsé­gének, melynek fokozottabb mámora itt-ott már a gyilkosságot is fölvette programmja pontjai közé. A status bölcsesége e kórság jelenségeivel szemben nálunk nem ment még túl a — rendőri és bírói üldözésen, azaz csak a betegség excesszusaival foglalkozik, se nem okaival, se nem gyógyításával. Hogy ez nem elég s hogy ezzel az állam kötelessége kimerítve nincsen, az világos. Mig azonban kormányaink odáig jutnak, hogy ebben az irányban is próbáljanak valamit a társadalomért, melynek békéje és biztos­sága részben komolyan fenyegetve van: addig még sok baj érhet bennünket, ha magunk is hozzá nem látunk a kérdéshez. Kitől lehet azonban azt várni, hogy a társadalom ez alsó rétegéhez leszálljon, maga köré gyűjtse, a tudás, a szeretet, a jóság és tisz­tes jó kedv szerény mécseit számára meggyujtsa? E föladathoz olyan erény kell, amelynek gyakorlásában társadalmunk seme­lyik osztálya sem tündöklik. Vörös kereszt, az van, bölcső egye­sület van, nőképzés van, mindenféle gyámoltalanok számára szá­zadunk humanizmusa és hiúsága tudott egyesületeket létrehozni. Hogy a testi erővel dolgozó, s a szellemi és lelki elhagyottság- nak átadott ínesteiiegények érdekeit karolja valaki fel: az senki­nek eszébe nem jutott eddig magukon e szegény kézműves ifjakon s néhány katholikus előbbkelö egyházi férfiun kívül. Való is, hogy e föladatra senki inkább hivatva nincsen, mint az egyház : a nyo­morultak, elhagyott gyámoltalanok hivatott gyámok és vigaszta­lója. Egy pár katholikus legény egyesület létezik és virágzik az országban. Ama mesterlegények gyülekező helye ez. akik munká- jokat becsülik, foglalatosságuk körében keresik boldogulásukat, de egy szellemi és lelki közösségre, ennek épüléseire és nemesebb szórakozásaira szomjasak. Egy-egy ily egyesület olyan kötelék, melyen belül a napi munkás egy ideálisabb élet élvezetére tesz szert, a közösség érzetében erkölcsileg fölemelkedik, szellemi táp­lálék által, amelyet ott talál, pallérozódik és nemesül, alantas és nehéz sorsának egy derültebb oldalát bírja. Ezek az egyesületek jótékonyságot gyakorolnak tagjaik, jótékonyságot a társadalom iránt, melynek egy szegény, sok csábításnak, bűnnek és eltéve­désnek kitett osztályát ideális kapcsok által egymáshoz és hozzá — a társadalomhoz — fűznek. Valóban bölcs és atyai tanácsa az a katli. egyház fejének, mely a terjedő társadalmi bomlás ellen a legényegyesületek alakítását orvosszerül ajánlja — az egyházak aegise alatt. Semmit sem ajánlhatunk melegebben, mint hogy min­den nagyobb város lelki atyái — katholikusok és nem katholi- kusok — a Rómából jött bölcs tanácsot megfogadva, szeretettel, oktatással, nemesebb kedvtelések gyakorlásával üzenjenek hadat a gyülölségnek, békételenségnek. elvadultságnak és erkölcsi bom­lásnak, mely ma táborba iparkodik gyűjteni a kézi munkást a fennálló állami és társadalmi rend ellen.“ — Csömör Kálmán gyöngyösi polgármester fegyelmi ügyé­ben, a hevesmegyei közigazgatási bizottság, az alispán határoza­tának megváltoztatásával, Csömör Kálmán polgármestert dorgá­lásra ítélte. (Gij. Lap.) — A pancsovai telepítés. Széchenyi gr. kereskedelmi mi niszter fogadta Pancsova város küldöttségét. A miniszter teljesit- hetőknek mondotta a küldöttség által átnyújtott emlékiratban fog­laltakat s a fogadtatásnál jelen volt Gromon Dezső kormánybiz­tos szintén helyeselte a harmadik községtelepités ellen felhozott indokokat. Mint a „P. L1.“ értesült, a miniszter fogadta még az illető csángó község küldötteit is, kik szintén kijelentették, hogy e vidékre, mivel az egészségtelen, letelepedni nem szándé­koznak, inkább készek visszavándorolni Bukovinába. — Az idő napok óta hűvös, habár többnyire derült. Hétfőn hideg szélvihar dühöngött; kedden reggel erős dér volt, mely itt-ott kárt tett a növényzetben. — Gabonapiaczunk. A forgalom csekély. A piaczra 150 m. m. hozatott. Az árak a multiak maradtak. Tiszta búza 8.30—9 20 Rozs és kétszeres 8.20—8.50. Árpa 7.20—8.— Kukoricza fi. 40— 6. 70. Zab 7. 80—8. —. Fehérbab 9—20. métermázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: cs. kir. arany: 5 frt 73 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 05 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Szerk. üzenetek. — B. I. urnák B. Köszönettel vettük; legközelebb rá fog kerülni a sor. — B. urnák B. nagyon sajnáljuk az esetet; a boszantó fennakadások alap-okát mostanig sem sikerült kipuhatolnunk. Nyilttér. *) Figyelmeztetés. Minthogy fiam, kiskorú ifj. Vavrik Béla, jelenleg önkény- tes és jogász, több helyen az én számlámra, de hitelre is meg­rendeléseket és vásárlásokat tett, sőt pénzt is vett fel kölcsön, azért is ezennel figyelmeztetek mindenkit, hogy a neki való hite­lezéstől, megrendeléseinek teljesítésétől és kölcsönadástól annál- inkább óvakodjanak, minthogy alúlirott fentnevezettnek semmiféle tartozását kifizetni nem fogja. Vavrik Sándor, (159) 1* mint nevezett kiskorúnak atyja. *) Ezen rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: ZDr_ IKZIss István. 2751. tk. 884. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvszék területén Eger- város határában fekvő, a végrehajtást szen­vedők u. m. özv. Lovász Józsefné szül. Ke­lemen Mária és Lovász János tulajdonát ké­pező következő ingatlan u. m. az egri kül­ső 2316. sz. tjkvben A. f 3142. hrsz. alatt foglalt szőlőből a nevezetteket illető r3/4-ed rész a Fecske András s neje szül. Újházi Irma egri lakos végrehajtatok által ellenük 20 frt tőke, s ennek 1883. évi novemberhó 12-ik napjától járó 8% kamatai, 12 frt per-1 beli, 7 frt végrehajtási már megállapított költségek iránt elrendelt végrehajtási foly­tán 1884. évi júniushó 27-ik (huszonhetedik) napján délutáni 3 órakor ezen törvényszék árverelési termében, — 894 frt kikiáltási árban árvereltetni, s esetleg kikiáltási áron alúl is eladatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/0-ját bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben u. m. 1j3-a az árverés jogerejűvé váltától számított 8 nap alatt, 1/3-a, ugyanattól számított 3 hónap alatt, Vs'a ugyanattól számított 6. hónap alatt 6% kamatokkal az egri kir. adóhiva­talnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen telekkvi hatóságnál a szo­kott hivatalos órák alatt, valamint Eger város elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt az egri kir. törvényszéknek 1884. évi marczius 22-én tartott tkvi üléséből. (156) 1* Szuhányi János, h. elnök. 1

Next

/
Thumbnails
Contents