Eger - hetilap, 1884
1884-05-29 / 22. szám
197 gyűlési határozatok idejekorán jóváhagyásom alá terjesztethessenek, a megye közönségét a következők azonnali megtételére utasítom. A fentidézett törvény 1. §-ának 5. pontja által Felső- Tárkány község Borsodmegyéből Hevesmegyébe kebeleztetvén: mindenek előtt szükséges, hogy a megye közönsége az ezen megyébe kebelezett községnek, melyet Borsodmegye törvényhatósági kötelékéből kibocsáttatni rendeltem, saját törvényhatósága alá vételét eszközöltesse és közigazgatásilag melyik szolgabirói járásba leendő osztása iránt határozzon, az ezen községben lakó általam a megye közönségének idejekorán megküldetni rendelt névjegyzékben kimutatott bizottsági tagokat pedig, saját törvényhatósági bizottságába vegye fel s amennyiben a megye bizottsági tagok választása czéljából alakított választókerületeknek az 1870: XLIT. t. ez. 25. §-a értelmében való kiigazítása netán szükségesnek mutatkoznék, e részben is intézkedjék. A levéltárra és árvaügyekre vonatkozó utasításokat tájékozás végett •/. alatt ide- zártan oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy amennyiben az ezen megyébe átkebelezretett községre nézve, e tekintetben intézkedések szükségeltetnek: az ezen utasításokban foglaltak szerint járjon el, az eszközlöttekről pedig az itteni jóváhagyás alá tartozó határozatoknak fölterjesztése mellett, folyó évi májushó 10-ig elmulaszthatlanul jelentést tegyen. Végül értesítem a megye közönségét, hogy a törvény 4. s 5. §-ának végrehajtása iránt külön rendeletben fogok intézkedni. Budapesten, 1884. évi april hó 8-án Tisza, s. k. B) Másolat. Levéltár. Azon vármegyék, melyekből egyes községek kebeleztetnek be egy más megyébe, kötelesek az átkebelezett községnek s azon lakosainak ügyeire vonatkozó minden iratokat a megyei levéltárból a m. kir. minisztérium kormányzásának idejétől kezdve kiválaszttatni s egy külön kimutatás mellett azou megyének, melybe kebeleztettek, általadni. Kötelesek továbbá a jelzett községekre s a községek lakóira vonatkozó azon ügyiratokat, melyek még nem tétettek levéltárba, hanem a központi tisztviselők felügyelete illetőleg kezelése alatt állanak, vagy oly szolgabirónál vannak, kinek járásából egyes községek más megyébe kebeleztettek, de maga a szolgabiró eddigi megyéjében maradt — ezen tisztviselőktől általvenni s azokat külön jegyzékbe foglalva az illető megyének szintén általadni. Árvaügyek. Oly törvényhatóságok, melyekből egyes községek kebeleztetnek be, más eddig is fenállott törvényhatóságba, kötelesek: 1-ször a kikebelezendő községekben gyámoltak és gondnokoltak névjegyzékét; 2-szor, e névjegyzékben foglaltaknak az árvapénztár irányábani követeléseit, e követelések fedezésére szolgáló kötvényeket, értékpapírokat vagy készpénzt; valamint az azok tulajdonához tartozó egyéb értéket, nemkülönben a rájuk vonatkozó iratokat a törvényhatóságbeli más gyámoltak és gondnokoltakéitól elkülöniteni s azokat egy kimutatásba összefoglalni; 3-szor megjelölni az árvapénzek kezelésének rendszerét, 4-szer számszeiüleg megállapítani as on összeget, mely az összes gyámoltak és gondnokoltak követelésének fedezésén felül mutatkozik, s egyúttal azon összeget, mely abból a kikebelezendő részekre esik. E kiszámitásnál azon arány veendő alapul, mely az elkülönített gyámoltak és gondnokoltak követelése és a visszamaradtak követelése közt létezik. Ha a kikebelezendő községek az árvapénzeket magok kezelik, ez esetben a törvényhatóságok : 1-ször a kikebelezendő községekbeli gyámoltak és gondnokoltakról névszerinti kimutatást készítenek; 2-szor kimutatják minden egyes községre nézve a legutóbb megvizsgált számadás eredményét; és 3-szor összeállítják a kérdéses gyámoltak és gondnokoltakra vonatkozó iratok jegyzékét. A fentebbiek szerint készített kimutatások és adatok azon törvényhatóságnak küldendők meg, melybe az egyes községek bekebeleztelek, s egyúttal küldöttség rendeltetik ki az átadás teljesítése végett. A törvényhatóság, melybe a kérdéses községek bekebeleztelek, azon első gyűlésében, a melyre a hozzácsatolt községekben lakó bizottsági tagok a meghívást nyerték, megteszi a szükséges intézkedést az átkebelezett községek árvaügyeinek küldöttség által leendő átvétele iránt s ennek megtörténtével ide jelentést tesz azon állapotról, melyben a gyámoltak és gondnokoltak ügyét, vagyonát és iratait az átvétel alkalmával találta. Ha az átkebelezett községekben az árvapénzek kezelésére nézve az átvevő törvény- hatóságétól eltérő rendszer volt gyakorlatban, az egyelőre fentar- tandó, az egyforma pénzkezelési rendszer behozatalának módozatai iránt azonban mielőbb szabályrendelet alkotandó, s helybenhagyás végett ide felterjesztendő. Ajánlható szölöfajok az ország egyes borvidékei számára. (Vége.) Összegezés. I. Eöviditések magyarázata. Fensik = f. s. Kötött = k. Magas lejtő = m. 1. Közép kötött: = kk. Alantabb lejtő = a. 1. Laza = = Íz. Sik = s. n. A szölöfaj Érési ideA művelési A terület fék- A talaj minö- mód meg- vésének meg- Bégének megmegnevezése jére nézve jelölése jelölése jelölése. Fehér. Alexán dr. muskatály késői csapos a. 1. k. kk. és Íz. Bakar csap. és hosszú a. 1. kk. és Íz. Bálint középérő 11 11 11 a. 1. kk. és Íz. Beregi rózsás 11 rövid és csapos a. 1. k., kk. Csomorika késői y> ii 11 a. 1. k. és kk. Erdei 11 csap. és hosszú m. 1. kk. és Íz. Ezerjó korai rövid és csapos a. 1. k. kk. és Íz. Fehér gohér (bajor) „ csapos sik Íz. Furmint . késői csap. és hosszú m. 1. k. és kk. Fügér 11 csapos a. 1. kk. és Íz. Hárslevelű 11 rövid és csapos m. 1. k. és kk. Hosszunyelü juhfark „ rövid m. 1. k. kk. és Íz. Juhfark . középérő rövid és csapos m. 1. k. kk. és Íz. Járdovány késői csap. és hosszú m. 1. k. kk. és Íz. Kovácsi . középérő rövid és csapos a. 1. k. és kk. Kövér szőlő 11 hosszú és csapos m. 1. k. Kövi-dinka késői rövid és csapos a. 1. k. kk. és Íz. Lisztes fehér . 11 rövid és csapos a. 1. k. és kk. Mirkovacsa n rövid a. 1. k. kk. és Íz. Mustafer 11 röv. csap. és h. m. 1. k. kk. és Íz. Muscat-lunel . 11 csapos, hosszú m. 1. k. és kk. Olasz-rizling . középérő rövid, csap. h. f. s. k. és Íz. Piros veltelini. korai csapos m. 1. k. és kk. Rakszőlő késői rövid m. 1. k. kk. és Íz. Rajnai rizling. késői hosszú m. 1. k. és kk. Sárfehér középérő rövid és csapos a. 1. k. és kk. Sauvignon VI hosszú és csapos m. 1. k. és kk. Semillon 11 11 m. 1. k. és kk. Slankamenka . késői rövid és csapos sik k. kk. és Íz. Tramini középérő hosszú és csap. m. 1. k. és kk. Vörös dinka . 11 rövid a. 1. kk. és Íz. Zöld veltelini . n csapos f. s. k. és kk. Zöld sylvani . V csap. és hosszú sik k. és kk. Zöld dinka 11 rövid m. 1. k. kk. és Íz. Vörös. Carbennet korai hosszú és csap. a. 1. k., kk. Kék gohér V csapos, hosszú a. 1. k. Kis-Burgundi . V hosszú s. k. Kék-Purcsin . közép rövid és csapos m. 1. k. kk. Kadarka késői rövid, csapos m. 1. k., kk. és Íz. Ködös-kék 11 11 11 a. 1. k. kk. Ludtalpu kadarka „ 11 11 m. 1. k., kk. Merlot korai hosszú és csap. a. 1. k., kk. Maibet . közép 11 11 11 a. 1. k., kk. Mézes fekete . késői rövid, csapos a. 1. k., kk. Nagy-burgundi korai hosszú, csapos f. s. k., kk. Oporto . 11 csapos, hosszú s. k., kk. Íz. Sárfekete késői rövid, csapos m. 1. k., kk, k., kk. Szt-Lőrincz korai hosszú, csapos f. s. Török kadarka közép rövid és csapos m. 1. k., kk. Verdot . korai hosszú és csap. a. 1. k. és kk. III. Megjegyeztetik, hogy az e jegyzékben foglalt szőlőfajok, tekintettel azok érési idejére, mivelési módjára, a terület fekvésére és a talaj minőségére, a feltüntetett osztályokba azzal soroztat- tak, hogy ama fajoknál, hol különféle mivelési mód, és talajminőség ajánltatik, — a legczélszerübb az a mivelési mód, illetve talajminőség, a mely e kimutatásban első helyen emlittetik. Úgy a kézi, mint az eke-mivelésre czélszerünek bizonyult szőlőültetési módozatok, tekintettel a szőlőtőkék egymástól való távolságára, valamint azok mennyiségének kát. holdankint (per *
