Eger - hetilap, 1884
1884-05-29 / 22. szám
196 mentesitő-társulatok belviszonyainak és ügyeinek törvény által rendezése pedig biztosítékot nyújt az iránt, bogy az, ami eléretett, fen fog tartatni és ki fog egészittetui. Az uzsoráról és káros hitelműveletekről alkotott törvény egy általánosan érzett szükségnek felel meg; a szerzői jogról szóló, midőn a szellemi tulajdont biztosítja, törvényeinket örvendetesen egészíti ki. Mindazt felsorolni, mi az elmúlt országgyűlés folyamán történt, alig lehet; de nem mellőzhetjük megemlíteni azt, hogy a honvédség teljesebb kiképeztetése érdekében is üdvös törvények hozattak. Ezen intézkedések épen úgy, mint mindaz, mi a vasúti hálózatnak védelmi szempontból kívánatos kiegészítésére nézve elhatároztatott, kétségbevonhatlan bizonyítékát képezik annak, hogy hű magyar nemzetünk a béke fentartása iránt táplált kívánsága mellett, áldozatkészen megtesz arra mindent, hogy a monarkhia biztonsága iránt minden viszonyok között nyugodtak lehessünk. Midőn ez irányban, valamint az állam általános érdekei tekintetében ismételten tanúsított áldozatkészségükért kifejezzük legmelegebb elismerésünket, egyúttal örömünkre szolgál megnyugtathatni Önöket arra nézve, hogy azon kitűnő barátságos viszony, a melyben Európa összes államaival állunk, a béke fentartása iránt táplált reményünknek teljes jogosultságot ád és igy biztos kilátás van arra, hogy szeretett népeink a jövőben is nyugalommal fogják magukat a béke áldásos munkájának szentelhetni. Fontos elhatározás az is, a melylyel egy a nemzet méltóságának megfelelő országház emelése elrendeltetett. Nem csekély az áldozat, a melyet ezzel az ország magára vállalt, de indokolja ezen áldozatot a majdnem ezredéves alkotmány iránt érzett kegyelet és azon remény és bizalom, hogy ama palotában újabb és újabb századokon keresztül fogja kifejezését találni hü magyar nemzetünk legjellemzőbb két, de egybeolvadó érzelme: hűség a a királyhoz és ragaszkodás az alkotmányhoz. Fogadják önök meleg köszönetünket buzgó fáradozásaikért. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte királyi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettnek nyilvánítjuk. Az uj országgyűlés összehívása. O felsége, a küztörvényhatóságokhoz és a külön képviselőküldési joggal felruházott városokhoz a következő kegyelmes királyi meghívólevelet méltóztatott kibocsátani: Mi I. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtása fölött őrködni: Miután az 1848. évi IY-ik t.-cz. J-ső §-a az országgyűlést évenkint Pestre egybehivatni rendeli; s midőn számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik: Minisztertanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország főrendéit és képviselőit a folyó évi Szent-Mihály hava 25-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fővárosába egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk : hogy haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény élteimében szükségesek arra nézve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk által rendelt módon és számban megválasztandó képviselők a fenkitett országgyűlésen megjelenhessenek s a törvényhozás működése e mondott napon és helyen akadálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván. Kelt Budapest fővárosban, ezernyolcszáz nyolczv.umegyedik év pünkösd hava 20-ik napján. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Az általános képviselő-választásokra 10 napot kitűző belügyminiszteri rendelet. A m. kir. belügyminiszter f. évi 29,118. szám alatt következő körrendeletét bocsátotta ki: 0 császári és apostoli királyi felsége legmagasabb elhatározásával a jövő 1884—1887-diki országgyűlést az ez évi Szt-Mi- hály hava 25 ik napjára egybehívni méltóztatván, részemről megtettem a szükséges intézkedést, hogy a kegyelmes királyi meghívó levelek a törvényhatóságoknak és a külön képviselőküldési joggal felruházott városoknak legkésőbb május hó 22-ik napjáig megküldessenek. Ezen legfelsőbb elhatározás következtében és tekintettel arra, hogy kívánatos, miszerint az általános képviselőválasztások a kiválólag mezei gazdászattal foglalkozók érdekében még az aratás előtt foganatosíttassanak, — az 1874. évi XXXIII. t. ez. 56. §- ában foglalt rendelkezés alapján, az általános képviselőválasztásokra a f. évi június hó 13-tól ugyanazon hó 22-ig bezárólag terjedő tiz napi időközt tűzöm ki határidőül. Midőn erről a közp. választmányt értesítem, egyúttal felhívom, hogy a fentebb idézett törvényezikk 57. és 58. §§-ai értelmében a kegyelmes királyi meghívólevélnek a közgyűlésen történt kihirdetése után következő napon összeülvén, az általános választások napját ezen tiz napi határidőn belül tűzze ki, ugyanezen alkalommal minden választókerület részére a választás vezetésére az elnököt, jegyzőt és a szükséges számú helyetteseket válaszsza meg, s az általam az 1874. XXXIII. t. ez. 59., 60. és 61. §§-ban megszabott teendők szem előtt tartása mellett, mindazon intézkedéseket tegye meg, melyek a törvény értelmében a választásra szükségesek. Felhívom különösen a közp. választmányt, hogy a többször idézett törvény 62. §-hoz képest a fentebb jelzett intézkedéseiről hirdetményt bocsásson ki, melyben a választás napja és helye, nemkülönben a 69. §. rendelkezéséhez képest a választási eljárás megnyitásának órája is megjelölve legyen; figyelmét kiterjesztvén arra is, hogy valamint ezen eljárásáról, úgy általán minden működéséről szóló jegyzőkönyvei eredeti másodpéldányban hozzám haladéktalanul fölterjesztessenek. Nem mulaszthatom el ez alkalommal kifejezést adni azon várakozásomnak, hogy miután a törvény a választások vezetését a közp. választmány kezeibe teszi le, a közp. választmány, áthatva ezen megbízatás fontosságától és az ezzel járó felelősség érzetétől, hazafias buzgalommal minden igyekezetét oda fogja irányozni, hogy a választások a törvényben megszabott módon és a legszebb polgári jog gyakorlatához méltó rendben eszközöltessenek. Kelt Budapesten, 1884. évi május hó 20-án. Tisza, s. k. Hevesmegye 1884. april 23-án folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűlése jegyzőkönyvének részes kiírása. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek a folyó hó 8-ról 21212. számú rendelete, hogy Felső-Tárkány község átvétele iránt a kellő intézkedések megtétessenek. Az 1884: VII. t.-cz. 1 §-ának 5. pontja értelmében Felső Tárkány község Borsodmegyéből Hevesmegyébe bekebeleztetvén, minek folytán, „a Felső-Tárkány községben tartózkodó és az átadás alkalmával megnevezendő választott, vagy legtöbb adót fizető bizottság tagjai, az idézett törvény 2 §-a értelmében és pedig a választott tagok az 1870: XLII. t.-cz. 26 §-a szerinti kilépésig, a legtöbb adót fizetők pedig a névjegyzék törvényszerű kiigazításának bekövetkeztéig Heves-megye törvényhatósági, bizottsági tagjai sorába felvétetnek.“ továbbá: Felső-Tárkány község az egri szolgabirói járásba bekebeleztetik; végre: Felső-Tárkány község a megyebizottsági tagok választása czéljából a pétervásári képviselőválasztási kerületben alapított 8-ik alválasztó kerülethez, amely áll: Mikófalva, Csehi, Bekölcze, Szűcs és Szarvaskő községből és 202 választót számlál, csatoltatik. Egyúttal a rendelet és mellékletének másolatban közlése mellett utasittatik a megyei árvaszék és az egri járás szolgabi- rója, a m. levéltárnok és az egri kir. építészeti hivatal, hogy az átvételt a rendelet értelmében eszközöljék; az árvaügyek átvételére a küldöttség azon hevesmegyei közgyűlésen fog meg- választtatni, amelyre már Felső-Tárkány község bizottsági tagjai is nyernek meghívást. Mely határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszttetik, Borsodmegye törvényhatóságának megküldetik, s a megyei közigazgatási lapokban közzététetik. Jegyzettet Simáczius Gusztáv, m. t. főjegyző. Mellékletek. A) Másolat. 154./a. szhoz. 21212 sz. M. kir. Belügyminiszter. Hevesmegye közönségének Egerben. A némely megyék határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1884. évi VII. t. ez. 7 §-a által nyert felhatalmazás alapján, ezen törvény életbeléptetésének idejéül ezennel 1884. évi május hó 20-át határozom meg, és avég- ből, hogy az ezen határidőre befejezendő előmunkálatok sürgősen foganatosíttatván, a törvény 2. 3. és 4. §-a értelmében hozott közli
