Eger - hetilap, 1884
1884-05-01 / 18. szám
1 58 19. A hadnagyi állásra ajánltattak: Urbán Károly eddigi, Elek Dezső és Leitner Ferencz. Szavazás nem kivántatván, felkiáltással Urbán Károly választatott meg. 20. Állatorvossá választatott, mint egyetlen ajánlott: Szombathelyi György. 21. Szállásmester lett hasonlókép mint egyetlen ajánlott : Kupfer Jakab, az eddigi. 22. A piaczbiztosi állásra ajánltattak öten; ezek közül általános többséget nyert s igy megválasztatott: Kömley János eddigi alkapitány, 154 szavazatból 84 szavazattal; — a többi ajánlottak közül Ruzsin Bódog 51. Jobbágyi István és Burián János 8—8, s Joó Lőrincz 3 szavazatot kapott. 23. A két hegybírói állás betöltése következett. Az elsőre, a vizeninneni (nyugati) szőllőkerületre, 6-an ajánltattak; ezek közül megválasztatott az eddigi, Biró Benjamin, ki 137 szavazat közül 82-őt kapott s igy általános többséget nyert. Ellenben Balogli Imre 7, Csőke Bernát, 10, Gaál Mihály 8, Kelemen Antal 12 és Visontai Ignácz 16 szavazatot kapott. A vizentuli (keleti) hegybírói állásra 8-an ajánltattak. Itt az első szavazásnál kaptak : Angyálosy János 63, Holczer Mihály eddigi hegybíró 27, Kuczora Ferencz 15, Balogh Imre 7, Visontai Ignácz 6, Gaal Mihály 4, Csőke Bernát 3, és Kelemen Antal 2 szavazatot. (Összesen 127 szavazat.) A két előbb említettre, mint legtöbb szavazatot nyertekre nézve sziikebb választás rendeltetvén el: megválasztatott Angyalossy János 81 szavazattal, mig Holczer Mihály 20 szavazatot kapott a 101 szavazat közül. III. A választás ekkép befej ez tetvéu, a megválasztottak — az egy polgármester kivételével, ki vasárnap azonnal megválasztatása után eskettetett fel, — együttesen tették le a hivatali esküt a tisztújító közgyűlés hétfői ülésének végén. Erre Majzik Viktor hevesmegyei alispán, ki az egész tiszt- ujitást ritka tapintattal vezette, a választásnál tapasztalt példás rend fölötti örömének hangsúlyozása mellett a tisztújító közgyűlést befejezettnek nyílvánította. Tavasy Antal polgármester a tisztújító közgyűlés tagjainak nevében köszönetét mondván az alispán urnák a választások vezetése. körüli fáradozásáért: a közgyűlés az alispán éltetésével véget ért. * * * Befejezésül megjegyezzük, hogy a városnál alkalmazva volt egyének közül ezen tisztújító közgyűlés többsége csak két egyént ejtett el; egy árvaszéki ülnököt és egy hegybírót. A többiek részint eddigi állomásaikon meg hagyattak, részint más állomásokra választattak meg. A törvényhatóság s illetőleg a község szavatossága a nagykorúvá lett gyámolt vagyonára nézve. A temesvári kir. járásbíróság: Felperes perelhetőségi jogának megállapítása mellett felperest keresetével elutasította és a perköltségben elmarasztalta. Indokok: A gyámhatóságot a törvény szerint a megye közönsége gyakorolja az árvaszék által: az árvaszék tehát a megye közönségének, a törvényhatóságnak megbízottja és kiküldöttje, tehát nem önálló és független testület; miért is az árvaszék által elkövetett hibák és mulasztásokból eredő károkért első sorban a megye közönségét terheli a felelősség. Felperes tehát helyesen intézte kártérítés iránti keresetét a megye közönsége ellen, s igy a perelhetőségi jog annál is inkább megállapitaudó, mert az alperes részről hivatolt 1877. évi XX. törvényczikk 299. §-a az okozott kárnak mikénti fedezéséről intézkedik, vagyis, hogy az árvapénztárban ily módon felmerült hiány miként és ki által téríttessék meg, melynek megállapítása közigazgatási, esetleg fegyelmi útra tartozik; a magánfelet azonban a biróilag megítélt károkra nézve a megye közönsége, a törvényhatóság kielégíteni köteles. — Az érdemre nézve ellenben elutasítandó volt a felperesi kereset, mert ................ A budapesti kir. Ítélő tábla: A kir. Ítélő tábla : A kir. járásbíróságnak ítéletét azzal a változtatással, hogy felperesnek kereseti jogát sem állapította meg, egyebekben helybenhagyta. Indokok: A mennyiben felperesnek, Temesmegye árvaszéke által kötvényben kezelt, örökrésze a miatt, hogy az árvaszék a követelésnek kellő időbeni biztosítását elmulasztotta, behajthatlanná vált, az iránt az 1877. évi XX. törvényczikk 299. §-a értelmében első sorban kártalanítással az illető árvaszéki tagok tartoznak, kiknek mulasztása folytán a károsodás felmerült. — A törvénynek ezen értelmét kétségtelenné teszi az ugyanazon szakasz harmadik bekezdésében foglalt megkülönböztetés. Minthogy pedig felperes keresetével a nélkül fordult a megye közönsége ellen, hogy netáni kára iránt az első sorban felelős árvaszéki tagok elleni igényének érvényesítését megkisérlette volna, — felperesnek a megye közönsége elleni kereseti joga sem volt megállapítható; e tekintetben az első bírói ítéletet megváltoztatni és annak a kereset elutasítására vonatkozó részét az elsőbirói ítéletben felhozott azon indokokon felül, hogy felperes követelésének behajtatlanságát nem igazolta, — főleg a kereseti jog meg nem állapítása indokából kellett helybenhagyni. A kir. Curia: A mennyiben a másodbiróság felperesnek alperes elleni perelhetőségi jogát sem állapította meg, annak Ítélete megváltoztatik, s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. A mennyiben pedig a másodbiróság az elsőbiróságnak felperest keresetével érdemleges okokból elutasító ítéletét helybenhagyta, annak Ítélete az abban felhívott okokból helybenhagyatik. Indokok: Az 1877. évi XX. törvényczikk 299. §-a harmadik bekezdésének szövegéből nyilván kitűnik, hogy annak rendelkezése a 299. §-nak nem csak a második, hanem az első kikezdésében szabályozott felelősség esetében is alkalmazást nyer. Ugyanis a 299. §-nak első kikezdése szerint a gyámpénztárból kölcsönadott pénzekért harmadsorban a törvényhatóság, a második kikezdés szerint pedig harmadsorban a „község“ felelős. A midőn tehát a harmadik kikezdés „az utóbbiak“ kötelességévé teszi a felszabadult gyámolt vagy gondnokolt kielégítését, a többes számban használt „utóbbiak“ kifejezés alatt nemcsak az előzőleg egyes számban használt „község“-et, hanem a törvényhatóságot is érti, és pedig annyival inkább, mivel a viszkereseti jogot is nemcsak a második kikezdés szerint első vonalban „kötelezettek“ ellen tartja fen, és mivel indokolva sem volna, hogy a törvény másként intézkedjék a község, mint a törvényhatóság felelőssége esetében. Ezen okoknál fogva tehát a másodbiróság, jóllehet felperes perelhetési jogát meg nem állapította, mégis egyúttal az ügy érdeme fölött is ítélt, és az első bíróságnak felperest keresetével érdemleges okokból elutasító Ítéletének ezen részét az abban felhozott okokból helybenhagyni kell. (1883. decz. 11-én, 5211. sz. a.) (Közs. K.) Az országos kiállítás elárusitási irodájának tervezete. (Vége.) 17. Az iroda által közvetített üzletek csak készpénzfizetés mellett eszközölhetők. Nem egészen befejezett üzletekre nézve az iroda nem vállal felelősséget, mi által azonban a 14-ik pont rendelkezése fönmarad. 18. A szállítandó czikkekre nézve bizonyos, a tárgyak minőségéhez képest a kezelő bizottság által megállapítandó és külön kikötendő határidőn belül lehet felszólamlásoknak helye ; e határidő letelte után azonban semmiféle felszólamlás tekintetbe nem vétetik. 19. Eladott kiállítási tárgyak csak a kiállítás befejezte után vihetők el és ekkor is csak a kiállítási hivatal igazgatójának engedélye mellett. A vételár a megvétel alkalmával lehetőleg előre lefizetendő, vagy pedig annak 25 százalék foglaló gyanánt adandó és a vételár hátraléka közvetlenül a tárgy átvétele előtt kiegyenlítendő. Ha e hátralék a kikötött időben le nem fizettetik, a foglaló a kiállító javára esik, ki az illető tárgy fölött is szabadon rendelkezik. Ez esetben azonban az irodát az egész eladási jutalék megilleti. 20. Ha a kiállító a megrendelt tárgyat a kikötött időben nem szállíthatná, a vevő kötelezettsége alól feloldottnak tekinthető, s a netán adott foglaló az eladó által visszatérítendő. 21. Az elárusító iroda a vevővel szemben felelősséget vállal az ez által megvett és előre kifizetett oly kiállítási tárgyakra nézve, melyek a kiállítás területén vannak; másrészt a kiállítónak felelős a kiállítás területén levő és általa készpénz mellett eladott kiállítási tárgyak után járó összegekért, fentartván a kiállítási hivatal által az illető kiállítók iránt támasztott pénzbeli jogos követelések kiegyenlítését. 22. Az elárusító iroda az illető költségek megtérítése után a megvett tárgyak elszállíttatására is vállalkozik. 23. Az eladott tárgyak után befolyó tiszta jövedelem az iroda működésének befejezte után az országos kiállítási bizottság elnökségének adatik át ipari közczélokra való fordítás végett. A mennyiben azonban az iroda működése veszteséggel járna, a netaláni hiány fedezésére az országos bizottság kérendő fel. I
