Eger - hetilap, 1884

1884-05-01 / 18. szám

159 IV. Általános határozatok. 24. A kiállításban alkalmazandó osztályfelügyelőket az el­árusító iroda különösen felvilágosítások adása és megrendelések átvétele körül szintén igénybe veheti és e szolgálatok fejében a felügyelőknek fizetendő jutalékokra nézve a végrh. bizottság kü­lön határozatokat hoz. 25. Az eladási összegek kamatozását az illető kiállítók nem igényelhetik az iroda részéről. 26. A kiállítók és az elárusító iroda, valamint a vevők és az iroda között felmerülhető vitás kérdésekben, egy külön e czélra alakított bizottság dönt. E bizottságba minden fél egy-egy tagot választ, kik a kiállítási hivatal igazgatójának vagy helyettesének elnöklete alatt tárgyalják és döntenek a vitás kérdésekben. 27. E szabályzat, valamint minden arra vonatkozó módosí­tás az országos bizottság jóváhagyásával lép érvénybe. Felhívás Magyarország állattenyésztőihez az 1885-ik évben Budapesten tar­tandó országos állatkiállitásokban való résztvételre. Az 1885. évi országos általános kiállítás alkalmával követ­kező állatkiállitások fognak megtarttatni: 1. Baromfi-, tengerinyul- és ebkiállitás, május 5-től 10-éig. 2. Hízott szarvasmarha- és juh-kiállitás május 17-től 24-éig. 3. Tenyészjuh-kiállitás május 20-tól 30-áig. 4. Méhkiállitás augusztus 20-tól 30-áig. 5. Tenyészsertés-kiállitás szeptember 1-től 8-áig. 6. Hízósertés-kiállítás, szeptember 1-től 18-áig. 7. Tenyészszarvasmarha-kiállitás szeptember 1-től 10-éig. 8. Lókiállitás október 3-tól 10-ig. Alkalom les? tehát nyújtva arra, hogy Magyarország min­den egyes állattenyésztési ágának tükrét bemutathassuk ezen kü­lönböző kiállításokon. Ha elfogadjuk azt, — a mit tagadni alig is lehetne, — hogy összes közgazdaságunk élőfájának törzsét a mezőgazdaság képezi, s hogy ezen törzs állapotától függ a fa koronájának, az iparnak hatalmas, erőteljes fejlődése, mely nélkül nem virulhat buján a lombsátor — a kereskedelem, — s nem hozhat dús gyümölcsöt az egész fa; úgy nem fogjuk tagadhatni azt sem. hogy a törzsnek — a mezőgazdaságnak éltető gyökérzetét Magyarországon az ál­lattenyésztés képezvén, — ezen közgazdasági tényező állapota a legnagyobb figyelmet érdemli. Ha tehát az 1885. évi országos általános kiállításon meg akarjuk ismerni magunk, s meg akarjuk ismertetni a külfölddel Magyarország teljes közgazdasági és kulturális képét, úgy ipar­kodnunk kell első sorban az élőfa gyökérzetének, az állattenyész­tésnek hű és teljes tükrét bemutatni. Az alkalmat erre megadja a kiállítás országos bizottsága a fent részletezett állatkiállitási programúi megalkotásával. Országos állattenyésztésünk minősége nagyot haladott az utolsó két évtizedben, az kétségtelen; de e haladás tényleges ha­szoneredményének egyik fő csökkentő oka az, hogy a termelő és fogyasztó közönség egymással nem lépett még eddig közvetlen érintkezésbe; hogy magunk sem ismerjük eléggé termelési forrá­sainkat és fogyasztó köreinket. Hány eset van arra, hogy a gulyát tartó gazda jó áron kí­vánna tenyészbikát, vagy üszőket venni s nem tudja, honnan, ak­kor, mikor a szomszéd, vagy a harmadik vármegyében vevőt ke­res gulyabeli bikáira, vagy üszőire a másik tenyésztő. Hányszor kívánná nyugati fajtájú tehenészetét friss vér be­szerzése által megújítani vagy szaporítani az előre törekvő gazda s kénytelen ez iránt a kormányhoz fordulni előtte ismeretlen ál­latok beszerzéséért akkor, midőn egészen saját Ízlése és tenyész- czélja szerint válogathatna esetleg más tenyésztők eladó anyagá­ban — ha e tenyészdéket ismerné. így vagyunk a juhtenyésztés terén is, hol a meglevő te- nyészanyagnak megismerése, valamint a finom gyapjú és az újab­ban mindinkább tért foglaló hústermelés és idegen fajtáknak al­kalmazása tekintetében is minden megvitatásnál mérvadóbb meg­győződést fogunk szerezhetni az általános juhkiállitáson, ha hazai juhtenyésztőink minél számosabb bejelentések által az elért ered­ményeknek ép oly tanulságos képét fogják nyújtani, mint a mily tág tanulmányozási alapot reményiünk nyújthatni gazdaközönsé­günknek a külföldi juhok kiállításában. S ha nagy fontossággal bir a kiállításnak már ezen oldala is szarvasmarha- és juhtenyésztőinkre, bizonyára nem kicsinylen­dő reájuk nézve azon haszon sem, mely úgy hizott állatjaiknak, mint egyéb tenyésztermékeiknek a kiállításon megjelenő fogyasz­tók és közvetítők előtti bemutatásából háromolliatik. A sertéstenyésztés, mely az országban oly nagy lendületet nyert, bizonyára szintén csak újabb hasznot húzhat a kereskedés góczpontján, Kőbányán tartandó és nagyszerűnek Ígérkező sertés- kiállitásból. A baromfikiállitás, ha kellő számú és minőségű bel- és kül­földi bejelentések által sikere biztosítva lesz, hivatva volna or­szágos baromfi-tenyésztésünk terén korszakot alkotni. — Ez azon, nálunk még nem eléggé méltányolt, sőt oktalanul kicsinyeit te­nyésztési ág, mely helyes kezelése esetében aranynyá változtatja a befektetett fillért. Ha e kiállítás tanulsága által előmozdítjuk és terjesztjük a baromfitenyésztés okszerű kezelését hazánkban; ha megmutatjuk e kiállításon a külföldi fogyasztóknak baromfitenyésztésünk ter­melőképességét, milliókkal szaporíthatjuk ez által kereskedelmi mérlegünkben a kiviteli összeget. Méhészeti kiállításunk bizonyára szintén sok hasznost és tanulságost fog nyújtani azoknak, kik mezei gazdaságunk ezen házi ipara iránt érdeklődnek s alkalmat fog nyújtani a méhészet kedvelőinek arra, hogy az e téren hasznosaknak bizonyult újabb- kori találmányokat és eljárásokat megismerhessék, a mi annyival inkább kívánatos, miután ezen eddig hazánkban nem eléggé mél­tányolt állattenyésztési ág a legszegényebb földmives gazdák kö­rében is hivatva volna az anyagi jólétet eltűnő csekély befekte­tések alapján emelni. (Vége köv.) politikai heti szemle. Pár is, ápr. 24. A „Havas-ügynökség“ jelentése szerűit An­golországnak a hatalmasságokhoz intézett körlevele, melyben Egyiptom pénzügyi kérdésének megoldására értekezlet tartását mondja czélszerünek, igen röviden van szövegezve és csakis ama hatalmasságokhoz küldetett, melyek a berlini szerződést aláírták. A körlevél függelékében Egyiptom pénzügyi helyzete részletesen ki van mutatva és 200 milliónyi kölcsön felvétele mondatik szük­ségesnek, hogy a legégetőbb szükségleteket fedezni lehessen. Az előterjesztés továbbá amaz akadályokra is utal, melyek e kölcsön biztosítását megnehezítik, minthogy Egyiptom összes segélyforrá­sai már a törlesztések által ki lőnek merítve; nem szól azonban a megoldás módjáról, csupán az egyiptomi hadsereg megszünteté­sét említi, miáltal jelentékeny megtakarítások eszközöltethetnének. Bécs, ápr. 25. Az angol kormány meghívója az egyiptomi pénzügyi kérdés szabályozása tárgyában tartandó értekezletre a külügyminisztériumnak már kézbesittetett. ügy látszik, hogy még nehézségek forognak fönn, melyeket egyes hatalmak a programúi­ra nézve támasztottak. London, április 25. A képviselőház éjjeli ülésén Childers a költségvetési előirányzatot terjesztő elő. A lefolyt pénzügyi évben a fölösleg 200,000 font sterlingre rúgott és az államadósság nyolcz millió font sterlinggel apadt. A folyó pénzügyi évre a ki­adások 85V4, a bevételek pedig 8572 millió font sterlingre van­nak előirányozva. A bérkocsiadó némi módosítása következtében a fölösleg 240,000 font sterlingre apadt. London, ápr. 25. Az alsóház ülésében Gladstone kormány­elnök Bourke kérdésére válaszolva kijelenté, hogy Berber ve­szélyben forog s a kormány Berberre vonatkozólag az egyiptomi kormánytól előterjesztést kapott, melyre már válaszolt is. A köz­érdekre való tekintetből azonban szóló ez ügyre vonatkozólag semmit sem közölhet. Ami Gordon tábornok helyzetét illeti, csak azt ismételheti, hogy a tábornokot jelenleg nem fenyegeti veszély. A kormány teljes mértékben tudatában van ama kötelezettségé­nek, hogy Gordon tábornok biztonságáról gondoskodni tartozik s kö­telességének tartja, hogy oly helyzetet teremtsen, hogy ezt szük­ség esetén teljesíthesse is. London, április 25. A „Standard“ Írja: Gladstone kormány­elnöknek az alsóházban tett nyilatkozatait általánosan arra ma­gyarázzák, hogy a kormány el van tökélve, hogy szükség esetén Szudánba hadsereget küld. Jelenleg a kormány tárgyalásokat foly­tat Egyiptommal az iránt, hogy a Szudánba küldendő haderő csu­pán angol katonaságból álljon-e, vagy részben indiai csapatokat is foglaljon magában. Berlin, ápr. 25. Bismarck hg. birodalmi kanczellár és Hatzfeld államtitkár hülés következtében nem hagyhatják el a *

Next

/
Thumbnails
Contents