Eger - hetilap, 1884
1884-04-17 / 16. szám
XXIII ev-folyam. 16. szám. 1884. április 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt- kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 ,. EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi liáz a lyceurn átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A párbaj-mánia ellen. A párbaj-vivási mánia mindig és mindig ijesztőbb mérveket ölt, daczára, hogy törvényünk van, mely a fegyveres elégtételt tiltja. A helyzet szomorú, de oka könnyen megmagyarázható. E lapok hasábjain, még a büntető törvénykönyv életbelépte előtt, kifejezést adtunk azon aggályunknak, váljon, a párbajt tiltó törvény, megoldhatja-e nehéz feladatát s képes lesz-e kiirtani a párbajvivás bűnös szenvedélyét. — Mi már akkor kijelentettük, hogy óhajtjuk a sikert, de nincs reményünk hozzá, — mind addig, mig a párbajról alkotott ferde nézetek tisztulni nem fognak s a társadalom magát, azon előítélettől, hogy becsületbeli ügy, csak párbaj utján nyerhet — úgynevezett ,.lovagias,“ — megoldást, emancipálni nem tudja. A büntető törvény már 1880. évi szeptemberhó 1-től érvényben van s mit tapasztalunk ? kevesebb lett talán a párbajok száma ? Oh korántsem. — Fájdalommal kell látnunk, — hogy aggályaink alaposak voltak. — A törvény hatálya óta, a párbajok száma nem apadt, sőt szaporodott. A hírlapok csaknem minden száma közöl párbaj-kirt és a „lovagias“ elégtétel megtörténtét hirdető nyilatkozatokat. S váljon a hazai büntető törvény enyheségének tulajdonit- suk-e, a párviadal elharapódzását ? Oh — a világért sem. — Az ok, a társadalmi élőit életben rejlik, a mely párbajra kényszeríti gyakran azt is. a ki különben, — az ököljoguak, müveit társadalomhoz nem illő ezen rút maradványát, megveti, elitéli, kárhoztatja. Csak nemrég közöltek a lapok egy mélyen elszomorító hirt, bizonyos fiatal emberről, — becsületes, értelmes, munkás tisztviselőről, — a ki, nem fogadván el a párbajra hívást, — a társaskörökből kizárva. — elóbbeni barátai által megvetve lett; — mely kétségbe ejtő helyzet, a jobb sorsra érdemes férfiút őrültté s öngyilkossá tette. Balga, — mondja kicsinylő szánakozással a világfi, — azt hitte, a törvény hatalmasabb a társadalmi előítéletnél. — Miért nem vívott. Megsebesítette vagy megölte volna talán ellenfelét ? Hisz ez a társadalom szemében nem bűn. a mely Herosként tiszteli s a hősiesség babérkoszorúját adja kárpótlásul azon büntetésért, melyet a bíróság, — a mindig nagyszámban meglévő enyhítő körülmények figyelembe vételével, — különben is igen enyhén szab meg. így lesz a törvénytisztelet bűn, s az emberölés erény. Ha tehát a párbajt kiküszöbölni akarjuk, szabadulnunk kell az erről alkotott ferde előítéletektől, a melyek pedig lidércznyo- másként nehezülnek, még a képviselőház komoly tagjaira is, a kik, — talán azon hitben, hogy a szakács nem magának főz, — a törvényt, melyet hoztak, — magukra kötelezőnek nem tartják, s derüre-borura provocálják egymást: daczára annak, hogy a büntető törvény 295. §. igy szól: ,.A ki valakit azért, hogy mást ki nem hi, vagy a kihívást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget: egy évig terjedhető államfogházzal büntetendő.“ Miként vélekedjünk az oly törvényhozásról, melynél a jogrend védelemre nem talál, — azt itt most nem fejtegetjük, — hanem szorosan felvett tárgyunknál maradva ismételten hangsúlyozzuk, hogy a párbaj-mánia, a társadalmi félszeg szabályok által dédelgetve, nőtt nagygyá s igy csakis társadalmi utón irtható ki teljesen, — ha ugyanis megszűnünk azt a becsületbeli sérelmek lovagias elintézésének egyedüli módjául tekinteni, aminthogy erkölcsellenes, jogtalan és észszerütlen voltánál fogva annak nem is tekinthető. c o Hevesmegye 1884. april hó 21-én tartandó rendes bizottsági közgyűlése elé terjesztendő tárgyak. 1. A rendes évnegyedes jelentések. 2. A jövő közgyűlés napjának kitűzése. 3. A ni. k. belügyminisztérium körrendeleté az 1883: XV. törvényczikkben elrendelt uj megyei szervezkedésnek a megejtett tisztujitással történt befejezése alkalmából. 4. Az 1883: XY. t. ez. 9. §. alapján igénybe veendő pótadó kivetésére vonatkozó szabályrendelet. 5. A m. k. belügyminisztérium körrendeleté az árvapénzeknek a magyar földhitelintézet zálogleveleibe fektethe- tése tárgyában. 6. Az 1883 : XY. t. ez. értelmében annak 17. §-a szerint a pénztári kezelésre vonatkozó szabály iránti előterjesztés. 7. Consuli kinevezések. 8. A lieves-szolnokmegyei vagyonok felosztására vonatkozó előterjesztése a küldöttségnek. 9. A m. k. belügyminisztérium rendelete Eger és Gyöngyös központi választmánya megválasztására vonatkozólag. 10. A belügyminiszternek 6276. sz. rendelete a megyei tisztviselők részére alakítandó nyugdíj-alap tárgyában. 11. A m. k. belügyministeriumnak 1752/IX. számú leirata a gyámi számadások és mérlegek felterjesztése tárgyában. 12. Szabolcsmegye közönségének a ki nem ültetett do- hányplánták megsemmisítése iránti miniszteri rendelet tárgyában kelt átirata; — szakosztályi véleményesjelentéssel. 13. A közmunka-ügyi miniszternek 3470. sz. az 1884. évi közmunka-előirányzatot helybenhagyó rendelete. 14. 1098/III. b. számú belügyin inisteri leirat fizetési előlegek tárgyában. 15. Az erdélyi gazdasági egyesület és Kis-Küküllő- megye gazdasági egylete átirata a romániai határzár tárgyában. 16. A katona-jreszállásolási kártalanítási alap 1884. évi járulékát megállapító 13660. sz. belügyministeri rendelet. 17. Sághy Miklós volt csendbiztos özvegyének segédért! folyamodványa. 18. Babies Aladár, Simonyi Károly és Ury József megválasztott szavazó árvaszéki ülnököknek nyilatkozata. 19. A védhimlő-oltásnál meg nem jelenők elleni intézkedések megtételére felhívó belügyministeri rendelet. 20. A temesvári szinházügyi bizottság megkeresése a vállalat támogatása tárgyában. 21. Az igazoló választmánynak a f. é. február hó 11-én megejtett pótválasztások eredményéről szóló jelentése. 22. Adófelszólamlási bizottságba az 1883 : 44. t. ez. 30. §. alapján 2 tag és 2 póttagnak megválasztása. 23. Mező-Tárkány községnek 1861. évben eladott in- gatlanságára vonatkozó szerződés mutattatik be, jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett.
