Eger - hetilap, 1884

1884-04-17 / 16. szám

140

24. Alniásy Géza szolgabirónak indítványa, hogy a szolgabiró, vagy segéde a hagyatékok helyszíni tárgyalása alkalmával napdijat és fuvarköltséget számíthassanak fel, — árvaszéki véleményes jelentéssel.

25. A megyének házi s egyéb pénztárairól szóló számadások.

26. A megye szükségét képező ruházati, irodai sat. szerek árlejtési jegyzőkönyve,

27. Lipcsey Tamás szolgabiró jelentése Tisza-Szőllős községnek Jász-N.-Kun-Szolnokmegyéhez leendő czatoltatása iránti tárgyában.

28. A közmunka- s közlekedési ministernek a kaál- kápolna-tófalusi útra vonatkozó 5457. sz. rendelete.

29. Hatvan községnek a zagyva-szabályozási költségek tárgyában hozott határozata.

30. Eger város szervezkedési szabályrendelete, — szakosztályi véleményes jelentéssel.

31. A m. k. belügyministernek 6295. sz. Tisza-Ná- nán felállítandó gyógyszertár ügyében hozott rendelete.

32. Hám Gyula szolgabirónak jelentése Atkár községnek már rég eladott, s most átírni kért ingatlana tárgyában.

33. Főügyészi véleményes előterjesztés Korponay István volt szolgabirónak a hivatal átadásánál hiányzókul feltüntetett iratokra vonatkozólag 707./a. 84. sz. a. kelt alispáni határozat ellen beadott fölebbezésére vonatkozólag.

34. A poroszló-tiszafüredi út kiépítésére vonatkozó előterjesztés a f. évi 49. számú határozatra.

35. A közmunka- s közlekedési ministernek 3972. számú a poroszló-tiszafüredi útvonal helyreállítása ügyében kelt leirata.

36. Horváth László szolgabirónak jelentése a gy.-pász- thói községi dűlőkben fekvő földek haszonbérbe adása tárgyában.

37. Szolgabirói jelentés a bodonyi választó-kerület székhelyének Baliára, s a parádi választó-kerület székhelyének llecskre leendő áthelyezése tárgyában.

38. A belügyministernek 18369. számú rendelete Barna István egri lakos felebbezése folytán a 38. sz. megyei közgyűlési határozat ellen.

39. A m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minis- terűm leirata a házi ipar bemutatása tárgyában.

40. Babies Béla kir. közjegyző jelentése id. és ifj. Stok- ker János nagytályai örökhagyók hagyatéki ügyében, főügyészi véleményes előterjesztéssel.

41. Eger város kérvénye kövezetvám engedélyezésért.

42. Blau Jakab felebbezése folytán a tiszafüredi városház elárusitása iránti eljárása tárgyiban kelt véleménye a m. főügyésznek.

43. A hevesi kataszteri járásbizottságnál megüresedett helyek betöltésére vonatkozó előterjesztés.

44. Bárdos István m. lajstromozó, Péter Ferencz, Hampel Gusztáv és Zöldesy József m. Írnokok segélyérti folyamodványa.

45. A ludasi út építése alkalmával Beökönyi Viktor által emelt tulajdonjogi igények ügyében tett előterjesztés.

46. A XIV. és XV. orvosi kör alapszabályának megváltoztatása iránti kérvények.

47. Lőrinczfalva községnek kis községgé leendő átalakulása iránti előterjesztése.

48. Katona-beszállásolási sat. megyei alapoknak múlt évi számadásai és mérlegei.

49. Ledniczky István és Márton által a p.-fogacsi birtokon eszközölt vízrendezés ügyében tett vizsgálat.

50. Koritári Pál s társainak felebbezése Gyöngyös város képviselőtestületének asphalt-járda létesítésére vonatkozó 5726. 5940. sz. határozata ellen.

51 Gyöngyös város által Braun Gábor hagyatékából megajánlott területre vonatkozó szerződés jóváhagyása kéretik.

52. A szent-mari-szalók-szóláti úton levő hid helyreállításához való hozzájárulás iránti előterjesztés.

53. Tarna-Örs községnek a Tárná folyó rendezése tárgyában lett hiány a küldöttség véleményével.

54. Sólymos község képviselőtestületének 1883. évi május 3. s 14. hozott határozatai elleni felebbezés s a főügyész véleménye.

55. Ecsédi gyámi pénztári számadás és mérleg.

56. Poroszló községnek szabályrendeletét módosító határozata.

57. Költségvetések.

58. Számadások.

A szeminárium-rendszer az egyetemen.

A budapesti egyetem tanácsához a közoktatási minisztérium a következő leiratot intézte:

„A budapesti tudományos egyetem hallgatóinak száma, Különösen a jogi, de részben a bölcsészeti karban is oly magasra emelkedett s egyes kollégiumokra oly nagyszámú hallgatóság van félévenkint beírva, hogy ily nagy szám mellett a fegyelemtartás és a beirott hallgatók leczkelátogatásának ellenőrzése, valamint a tanárnak a hallgatókkal való személyes érintkezése ez utóbbiak tudományos haladása érdekében még a tanárok rendes óráiban is felette meg van nehezítve, teljesen lehetetlenné téve pedig a szőkébb körű magánérintkezés útja. Feltehető pedig, hogy a kollégiumok hallgatói közül is minden tanszaknál kiválna néhány, aki a tudományban tovább akarna haladni, magát képezni és oly részletekbe is behatolni, melyek a rendes előadásokon, ahol a tudomány egésze tárgyaltatik, nem lépnek s nem is léphetnek előtérbe.

E czélra szolgálnak az úgynevezett demonstratív tanszakoknál. tehát az orvosi karbelieknél és a bölcsészeti karban a természettudományiaknál a fennálló intézetek és azokban egyfelől a klinikák, másfelől a laboratóriumok, melyek a rendes előadásokon kívül is módot és alkalmat nyújtanak a hallgatóknak a maguk gyakorlati bővebb kiképzésére. E czélra szolgálnak ugyan a jogi karban és a bölcsészeti kar elméleti tanszakaiban tartatni szokott speczial-kollégiumok is, de egyfelől azoknak száma aránytalanul kevés, másfelől nem is tarttatnak bizonyos előre megállapított rendszer szerint, hanem csak szórványosan s úgyszólván esetlegesen.

A bölcsészeti karban azonkívül a középiskolai tanárképzés czéljából képezdei gyakorlatok tarttatnak ugyan, de ezek éppen különleges czéljoknál fogva csak bizonyos körre szorítkoznak mind az illető tanulmány, mind a hallgató tekintetében.

Külföldi egyetemeken s többi közt a bécsi egyetemen is, úgy a jogi, mint a bölcsészeti karokban, a rendes előadásokon kívül minden, vagy a legtöbb szakban szemináriumok is tarttatnak, melyekben kevés számú s önkényt vállalkozó tagok a szaktanár közvetlen vezetése alatt, az illető tudományszakban mélyebben, részletesebben is előbbre vitetnek, mint ez a rendes előadásokon történhetik; önszorgalmuk s önálló munkássági és kutatási hajlamuk kellőleg irányittatik, s ők már a főiskolán a tudomány munkásaivá válnak, illetőleg arra képeztetnek.

A bécsi egyetemen fennálló szeminárium-rendszer tanulmányozására, illetőleg személyes megszemlélése czéljából, miniszteri tanácsosomat, Szász Károlyt, küldöttem ki, akinek ottani észleleteiről s tapasztalatairól szóló jelentését oly felhívással küldöm meg az egyetem tanácsának, hogy e kérdést a különösen érdekelt jogi és bölcsészeti karok meghallgatásával vegye saját körében tárgyalás alá s adjon véleményes jelentést arról, mennyiben tartja szükségesnek s miképp tartja kivihetőnek az elméleti tanszakokban is a szeminárium-rendszer behozatalát a budapesti egyetemen. “

*T