Eger - hetilap, 1884

1884-04-10 / 15. szám

XXIII év-folyam. 15. szám. 1884. április 10-ért. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . , 2 , 50 , Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szára — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lvceum átellenében) s minden kir. postahivatal. -— A hirdetési dij előre fizetendő. Napirenden levő városi ügyek. VII. E hó 6-ára a városi tisztviselőválasztás ügyében értekezlet lett összehiva, a törzskaszinónak egy félreeső helyiségére. Az értekezlet megnyittatván, csakhamar éktelen lárma közt oly jelenségek merültek fel, melyek arra mutattak, hogy itt érte­kezlet helyett kortesgyülés lesz. Utóbb azonban szabályosabb ke­rékvágásba jutott a dolog. Az első felszólalók, azon véleményben voltak, hogy itt prok- lamálni kell Tavasy Antal polgármesteri jelöltségét s egy árva­széki ülnöki állomásra is ki kell kiáltani a jelöltet; de egyéb tisztviselői jelölésekbe az értekezlet ne bocsátkozzék. E sorok Írója ezen sajátszerü eljárás ellen nyilatkozott; megjegyezvén, hogy nagyon odiózus, itt két tisztviselői állomást a többiek sorából előránczigálni s úgyszólván korteskedni; hozzá­tette, hogy ha kijelölésekbe akar az értekezlet bocsátkozni, az esetben általában mindazon tisztviselői állomásokra történjék je­lölés, melyekre már eddig vannak jelöltek és ellenjelöltek. Ezen indítvány ellenezve lett; de később, e sorok Írójá­nak eltávozása után — mint értesülünk — mégis csak arra tért a többség, hogy a tisztviselői állomások közül ne csupán ket­tőre tegyenek kijelölést. A polgármesteri állásra : Tavasy Antal eddigi polgármes­ter és G á s p á r d y Géza ügyvéd ; az első tanácsosi állásra A1 m á s s y Felix; a második tanácsosi állásra Lefevre; a .»kapitányi állásra G r ó n a y Sándor; az'’'árvaszék egyik ülnöki állására Gáhy Ferencz ; jelöl- ■ tett# ki. \ Égyuttal határozatba ment, hogy mihelyt az alispán a tiszt- ujjp közgyűlés napját kitűzi, idejekorán ^gy általános értekez­let hivassák össze, mely az összes tisztviselői állásokra vonat­kozólag kijelöléseket tegyen. Magától érttetik, hogy ez csak magánkörhöz tartozó kije­lölés lesz; minthogy a községi törvény (1871: 18.) azt állapítja meg, hogy rendezett tanácsú városokban (milyen Eger is) kijelö­lésnek nincs helye, hanem csak az választható tisztviselővé, a kit L tisztujitást megelőzőleg legalább 10 községi képviselő aján­lat 1* hoz. VIII. Megjegyezzük, hogy az említett értekezleten történt kijelö­lések. az ott részt vett egyének óhajtásának képezik kifolyását. De egyéb jelöltekről is van szó azon városi képviselők köreiben, kik az említett értekezleten részt nem vettek. így például: a főkapitányi állásra ellenjelölt Korponay István ; a közgyámira Fehérpataky; a gazdasági felügyelői állás­ra pedig Petravich Ferencz urnák ellenjelöltje De ver a János. IX. Ezekhez sajnálkozással kell hozzáadnunk, hogy már a legtöbb tisztviselői állásra vannak ellenjelöltek, a most alkalmazásban le­vőkkel szemben. Igénytelen véleményünk szerint, azon elvet lehetne az álta­lános értekezleten irányadóul venni, hogy az eddig alkalmazásban levők közül mindazok megtartassanak állomásaikon, a kik ellen alaposan kifogást tenni nem lehet. A jogakademiák tanulmányi és vizsgálati rendszerét módo­sító miniszteri rendelet. 4914. sz. Vallás- és közokt. m. kir. minisztertől. Az 1883. évi szeptember 14-én 28700. sz. a. kelt rendele- temmel, a hazai egyetemeknél életbe léptetett uj vizsgálati sza­bályzata jogakademiáknak és joglyczeumoknak is megküldetett, a folyó tanév kezdetétől leendő foganatosítás végett. Minthogy azon­ban az érvényben álló 1874. szabályzat értelmében berendezett jogi tanintézetek szervezete az egyetemekétől több tekintetben eltér, és ennek következtében az uj vizsgálati szabályzatnak min­den egyes intézkedései az elébb nevezett tanintézeteknél szigo­rúan nem foganatosithatók. hanem némi változással lesznek a gya­korlatban alkalmazandók: az ez irányban követendő eljárás egy­öntetűségének elérése tekintetéből szükségesnek tartottam a kö­vetkezőket szoros miheztartás végett az igazgatóságnak ezennel tudomására juttatni. 1) Minthogy az uj szab. 3. §-a a pénzügytant a második alapvizsgálat tárgyai közé sorozza, ezen tantárgy ezentúl nem a III-ik, hanem a IÍ-ik évi tanfolyamban lészen előadandó és pedig nem az eddigi 3. hanem az új szab. 30. §. értelmében hetenkinti 4 é'rában. Továbbá, miután a most idézett 30. §. szerint, a főcol- legiumok hetenkinti óraszáma, tekintettel a különböző tantár­gyakra, meg lett változtatva: az eddigi, az 1874. szerv. szab. 14. §-ban megállapított kötelező tanrend is annak megfelelőleg követ­kezőkép módosittatik: Az 1 évi tanfolyam első és második félévi eddigi tanrendje változást nem szenved. A 2 évi tanfolyam első felében: a) jogbölcsészet hetenkinti nyolcz — b)a nemzetgazdaságtan hetenkinti öt órában ada­tik elő — c) a magyar magánjog pedig úgy mint eddig ö t órá­ban. A második félévben: a) a pénzügytan, hetenkinti négy órá­ban. b) a magyar magánjog, és c.) a magyar közjog, úgy mint eddig hetenkinti öt, illetve hat órában; a jogbölcsészet pedig ezen félévben kimarad. Az európai nemzetközi jog azonban, mely az 1875 évi 4656. sz. a. kelt rendelet értelmében, eddig a spe- cziál collegiumok közé tartozott, mind a két tudori szigorlat tár­gyát képezvén, ezentúl ugyanezen tanév Il-ik telében és pedig a vizsg. szab. 30. §. szerint, mint 3 órás főcollegium adandó elő. Az államtudományi szaktanfolyam első felében: a) az alkot­mányi és kormányzati politika, b) a magyar közigazgatási jog és c) az egyházjog előadására eddig kiszabott óra-szám, ezentúl is változatlanúl megmarad, a pénzügytan pedig a II. évi tanfolyam második felébe történt áttétele folytán, itt elmarad. A második félévben az eddigi tanrend nem változik. A jogtudományi szaktanfolyam első és második felében az eddigi tantárgyak és az azok előadására kiszabott óra-szám vál­tozatlanul megmaradnak. 2) Az 1883. szab. 8 és 30. §§-ban foglalt intézkedések foly­tán kérdés merülvén fel az iránt, vájjon az egyetemi semestralis rendszer ezentúl a jogi tanintézeteknél is életbe léptetendő e ? vagy pedig fenntartatik-e ezentúl is az eddigi egész évi tanfolya- moK rendszere ?-e tekintetben hivatkozással az 1883. évi 41196. sz. a, kiadott rendeletemre megjegyzem, hogy a félévi collegiumok rendszere a jogi tanintézeteknél ezentúl sem alkalmazandó; ezen tanintézetekre nézve az 1874. szerv. szab. 14. §. jövőjére nézve is, — de a jelen rendelet 1) pontjában foglalt módosításokkal ér­vényben marad. Ennek következtében az alapvizsgálati ha­táridők is, tekintettel arra, hogy az akadémiák tanféléveinek

Next

/
Thumbnails
Contents