Eger - hetilap, 1884
1884-04-10 / 15. szám
128 kezdete és vége az egyetemek tanféléveinek kezdetével és végével nem esik össze, az ezen eltérések követelte időpontúknak megfelel öl eg szintén változnak. Egyetemről akadémiára való átlépés a Il-ik félévre ezentúl sem engedtetik meg. 3) Ezen uj vizsg. szab. 11-ik §-nak azon intézkedése, mely szerint az alapvizsgálatokon a vizsgálat egy tárgyból egy jelölttel egy negyedóránál tovább ne tartson, szorosan csak az egyetemekre vonatkozván, hol a vizsgálatra jelentkezők száma fölötte nagy : a jogi tanintézetek mellett fönnálló vizsgálati bizottságok nem kötelesek ezen intézkedéshez alkalmazkodni, hanem feljogo- sittatnak a vizsgálatra annyi időt engedni, a mennyit szükségesnek tartanak arra, hogy a jelöltnek a vizsgálati tárgyból való készültsége alaposan megítélhető legyen. 4) Ugyan ezen szab. 13. §-a, mely szerint az alapvizsgálatok eredményének, a 16. §. értelmében a leczkekönyvbe történendő beírásánál az is kiteendö: hogy a képesítés egyhangúlag vagy szótöbbséggel történt e ? — a mi eddig az 1874. szerv. szab. 40. §. szerint szükséges nem volt, — ezentúl a jogi tanintézeteknél is érvénybe lép. 5) Az 1874 évi szerv. szab. 45. §-a, mely szerint mind az alap — mind pedig az államvizsgálati — dij egyformán 8 írttal állapíttatott meg, az uj vizsgálati szab. 16. és 21. §§.-ban foglalt intézkedés által annyiban módosittatik, hogy ezentúl a jogi tanintézeteknél is, az alapvizsgáknál 8 frt 40 kr, az államvizsgáknál pedig 20 frt vizsgadij lesz fizetendő; és hogy az állam vizsgál ati dij fizetése alól — mivel ezen vizsgák letétele által, kapcsolatban a jogvégzettséggel, hivatalban való alkalmazásra képesítés szerezhető, a tandíjmentes hallgató sem menthető fel. 6) Az 1874. szerv. szab. 58. §-a és az új szab. 20. §.-ban foglalt, egymástól eltérő, a végbizonyítványok kiszolgáltatására vonatkozó intézkedésekre nézve megjegyzem, hogy a végbizonyítványok kiállítása a jogi tanintézeteknél ismét életbe lép. Ezen okmányokban a hallgatott collegiumok, az órák száma, úgy a mint ez a leczkekönyvbe beírva van, kiteendő; az egyetemnél használt minta szerint. Továbbá, ugyan ezen okmányokba — végbizonyítványokba — az uj szab. 21. §-ának f. pontja szerint, az ál lám vi z s gála ti bizonyítvány kelte és száma is bejegyzendő; ennek folytán annak a leczkekönyvbe bevezetése ezentúl elmarad. 7) Az uj vizsg. szab. 23. §. 4. bekezdésében foglalt abbeli intézkedés, mely az egyetem köréből veendő vizsgálati bizottsági tagokra vonatkozik, úgy értelmezendő, hogy ezen tagok ajog- akadémiáknál ezek köréből veendők; a vizsgálati bizottságok összeállításánál és ezek elnökeinek kijelölésénél tekintettel az akadémiák szervezetére, — az eddig követett eljárás, feltéve, hogy az a szabályzattól netáni eltérése esetében, itteni rendelettel helybenhagyatott, — ezentúl is fenntartható. A kettős bizottságok alakítása pedig (26. §.) a mennyiben ez a jogakadémiáknál szükségesnek nem mutatkozik, mellőzhető. 8) Az uj szab. 28. §.-ban említett, a jogi tanintézeteknél eddig meg nem engedett óra-átszámitás, ezentúl ezen tanintézeteknél is életbe lép. 9) A vizsg. szab. 30. §.-ának intézkedése, a menynyiben az egyetemek semestralis rendszerére vonatkozik, a már fennebb mondottak szerint, módosítást szenved, minthogy a jogakademiáknál, az eddigi egész évi tanfolyam, ezentúl is fenn- tartatik, melyhez képest a kötelező tanrend, már a fen- nebbi 1-ső pontban megváltoztatva megállapíthatott. 10) Az uj szab. 31. §. értelmében, minden joghallgató, a ki az 1882/3 tanévvel kezdte tanfolyamát, köteles tanpályája alatt két, hetenkinti négy órás félévi collegiumot hallgatni a történelemből, melyek közül az egyiknek az egyetemes történelem legújabb kori részéből kell vétetnie; a másikra nézve pedig, a jogi tanintézeteknél az eddigi gyakorlat megmarad, mely szerint az az 1874. szerv. szab. 18. §. értelmében a művelődéstörténet köréből veendő; a bölcsészet pedig szinte úgy mint eddig, egy se- mesteren át hetenkinti négy órában adandó elő. Ezen intézkedések a jogi tanintézeteknél is kötelezőknek tekintendők. 11) A szabályzat czimében foglalt azon kitétel: a m. kir. tudomány egyetemek „és kir. jogakademiák-1 az iránti kérdést idézett elő, vájjon ezen szabályzat a felekezeti (protestáns) jogi tanintézeteknél is érvénybe lépett-e vagy sem ? Ezen kérdésre nézve, kellő felvilágositásul megjegyzem, hogy ezen új vizsgálati szabályzat a felekezeti jogi tanintézeteknek is, figyelembe vétel végett megküldetett. 12) Minden félreértés elkerülése tekintetéből, megjegyzem még, hogy ezen új szabályzat több §-aiban említett azon intézkedések, melyek szerint némely teendőket a dékán végez, a jog- akademiákra vonatkozólag akkép értelmezendők, hogy a kérdéses teendőket az igazgató, illetve a tanári testület végzi, különösen pedig a 34. §. 2-ik sorában ezen szó „egyetem1 után, ezen szavak: „illető 1 eg jogakaüemián“ teendő. Végül megjegyzem még, hogy a rendes időn túl letett alapvizsgálat, ismétlő vagy pót vizsgálat, sikeres kiállása előtt eltöltött tan időnek a rendes tanfolyamba való beszámítása iránti intézkedést, esetről-esetre magamnak tartom fenn. Budapest, 1884. marczius hó 5-én. Trefort m. kir. Hevesmegye szabályrendelete: az építkezéseknél közbiztonság és szépészeti tekintetekből megtartandó szabályokról. (Jóváhagyatott a belügyminister által 1884. febr. 27-én.) (Vége.) III. Szépészeti, egészségügyi és közrendőri intézkedések. 10. §. Lakházak ajtajai legalább 85 cm. szélesre, és 190 cm. magasra, mig az ablakok belvilága magasságban legalább 60, szélességben legalább 40 cmtrre készítendők. 11. §. Lakházakra olyan ablakokat, melyek nem nyithatók, alkalmazni tilos. 12. §. Lakházaknál a szoba talajától vagy padozatától a gerendák, vagy a mennyezet aljáig a legkisebb megengedhető magasság 2-50 méterben állapittatik meg. 13. §. Az épületek lehetőleg a szomszédok felől is, utcza felől azonban mindenesetre úgy helyezendők el, hogy az utcza netaláni szabálytalan görbületei vagy törései lehetőleg elenyész- tessenek, amennyiben tehát egy megállapítandó szabályozási vonalhoz képest a régi vonal akár kifelé, akár befelé görbülne, vagy törnék, az építkezés csak a szabályozott irányon engedhető meg, tekintet nélkül arra, hogy ez által valami az utczából elfoglal- tatik avagy az udvartelekből elvágatik. A szabályozási vonal megállapításánál azonban az 1-ső §-ban előirt kitűzés alkalmával figyelembe veendő az, hogy ha netalán az utcza úgy is szűk volna, az még inkább el ne keskenyittessék. 14. §. Ha az emelendő épület rendes kifelé hajló fedéllel építtetik, és pedig egyik hajlásával szomszédos telek felé, az esetre az alap vonala a mesgye vonalától 48 cmtrrel beljebb helyezendő, úgy hogy az épület csurgása épen a mesgye vonalra essék. Ha pedig egyik hajlása a födélnek az utczára esik. úgy tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a fedélről lecsurgó viz a ház előtti téren, mely gyalogjárásra van szánva, meg ne álljon, hanem onnan elvezettessék. 15. §. A föntebbi szakasz első része szerint elesendő terület az épülethez tartozik ugyan, de tulajdonosa annak bármi czélra leendő használatától is eltilttatik. Azonban ezt a területet a szomszéd tulajdonosnak sem szabad használni, épen ezért ha bárminemű berendezéseket óhajt tenni a szomszéd tulajdonos a maga telkén, azokat úgy tartozik berendezni, hogy az ő berendezésének legszélső vonala a már fenálló szomszédház csurgóján kívül essék. Amennyiben azonban bármely háztulajdonos a saját telkét utcza felől keríteni óhajtja, ugyanoly kerítéssel a szomszédja házához tartozó csurgótér hoszszát jogosított bekeríteni, ellenben erre nem kényszeríthető. 16. §. Az utcza felől a házak előtt saját beltelkén túl kerítést építeni, hogy a különben is nehéz gyalogközlekedés ne ne- hezittessék, tilos; annyival kevésbbé engedhető meg, hogy ott kert alakittassék. Ellenben a házak előtt a kocsiközlekedés akadályozása nélkül úgy a szekereknek, mint az állatoknak a ház eleje oszlopok vagy kerékvetőkkel ellátható. 17. §. Minden nyílt kút fából vagy kőből készítendő legalább 80 cm. magas rovással látandó el. 18. §. Fennálló két hajlású tetővel biró épület mellé, ameny- nyiben a belsőség területe engedi, 4—10 méternyi tér hagyandó az esetben, ha oda ismét ily tetőzetű ház emeltetni szándékol- tatik, egyébként csak tűzfallal ellátott épületek építhetők azok mellé, kivételt csupán az egész könnyű szerkezetű sertésólak, teljesen faszerkezetű színek stb. képezhetnek.
