Eger - hetilap, 1883
1883-02-08 / 6. szám
m 50 — közoktatási miniszternek, a felállítandó városi ípartanoncz-iskolák állami támogatása iránt. A népszerű gróf beszéde, melyben a hazai ipar érdekeit hangsúlyozta, szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadtatott. Azután, a miniszteri biztos kivánatára felolvastatott az egri közgyűlés iparügyi küldöttségének az ipartanoda tárgyában készült véleménye, mely szerint az első fölszerelés körülbelül 3000 ftba kerülne s az évenkinti kiadás körülbelül 1800 írtra menne, — mely összegnek felét a város az államtól kéri. A miniszteri biztos — ki szintén közlelkesedéssel fogadtatott, — oda nyilatkozott, hogy egyelőre kerülni kell a költségesebb fölszerelést; elég lesz az első évben a fölszerelésre nehány száz forint, az évenkinti rendes kiadásokra azonban ő is szükségesnek tartja az előirányzott s fentebb említett összeget. Megjegyezte továbbá a miniszteri biztos, hogy azon 8000 ftból, melyet ily czé- lokra az országgyűlés megszavazott s azon 12000 ftból, melyet gróf Zichy Jenő az országnak adományozott, sok város igényel segélyt; ugyanazért Eger városa az államtól csak pár száz forintot remélhet támogatásul. Hozzátette, hogy a költségekhez az ipartanulókat tartó iparosoknak is kell járulniok, körülbelül 2 ft- tal minden tanoncz után. A kiadások többi részét pedig a városnak kell fedeznie. Végül a miniszteri biztos arra kérte a városi hatóságot, hogy ez legföljebb 14 nap leforgása előtt hozzá — a miniszteri biztoshoz — fölterjesztést intézzen, melyben kimutatandó: 1) Az Egerben levő iparos-tanonczok száma s a különféle iparnemek közti megoszlása; továbbá előképzettségük szerinti osztályozásuk, oly értelemben, hogy hány tanuló fog esni az előkészítő osztályra, s a három rendes osztály mindegyikére. Megjegyezte egyébiránt, hogy a harmadik rendes osztály az első tanévben csak abban az esetben lesz felállítandó, ha legalább 15 oly alkalmas tanoncz találtatik, kiknek a tanonczévekből legalább még egy évök van hátra. 2) Az ipartanonczi iskolák költségvetése: külön az első föl- szerelési, külön a rendes személyi, s külön a rendes dologi kiadásokkal. Ezen fölterjesztésre adandó válaszban értesittetni fog a város az állami segély összegéről. Addig is a rajztanári állásra pályázat hirdetendő. * * * Ezúttal Egerben úgy ezen ügy körül, mint a vasúti ügyben, a kormány iránti bizalom eddig nem ismert mérvben nyilvánult. Legyen szabad remélni, hogy ezen bizalom felülről kellőkép méltányol tatni fog. A tisza-füredi „Énekegylet.“ Tisza-Fitreden a már több év óta szervezkedett s működő „Énekegylet“ f. évi jan. 27-én tartott közgyűlésében végleg megalakult, a belügyminisztérium által közelebb megerősített alapszabályok alapján. — Tisztviselőit a következő erdménynyel választotta meg: elnök Bán Zsigmond ref. lelkész, karvezér s alelnök Bartha Ferencz org. kántor, jegyző-pénztárnok Csete Zsigmond. Czélja az egyletnek temetési szertartásoknál vallásfelekezeti különbség nélkül, továbbá hazafias jellegű ünnepélyeknél közreműködni ; és pedig előbbi alkalmaknál meghatározott díjért, utóbbiaknál dij nélkül, valamint a rendes és tiszteletbeli tagok s nejeik temetésénél szintén dij nélkül, felebaráti szerétéiből énekel. Jelenleg a működő tagok száma 15, s 2 tiszteletbeli tag. A közgyűlés több tárgyilagos határozatot is hozott, többi közt nevezetesen azt, hogy az eddig megállapított 40 frt temetési díjátalányt lejebb szállítja, t. i. működő személyenkint 2—2 forintra. Továbbá újólag megerősíti s érvényben kívánja tartani a múlt év febr. 1-sején tartott közgyűlés 2-ik pontjában foglalt azon határozatát, hogy „az énekkar azon tagjai, kik az olvasóköri dalárdának is tagjai, ott továbbra is megmaradhatnak, de ha a dalárda, czél- jától eltérve, világi darabok helyett egyházi, temetési darabokat is akarna tanulni, hogy ezzel az énekegyletet a térről leszorítsa: ez esetben az énekegylet tagjai a dalárdától működésüket az énektanulásánál megvonják minden körülmények közt.“ Ez átalános- ságban elfogadott határozatát az újonnan belépő tagokra is kötelezővé teszi. A közgyűlés megbízásából az eredeti jegyzőkönyv alapján közli: Csete Zsigmond, egyleti jegyző. Politikai heti szemle. P á r i s, febr. 1. A kamarában Devés igázságügyminiszter felolvasta a távollevő miniszterelnök beszédét, melyben következők foglaltatnak : Miután a párisi gróf 1873. évben Chambord grófot elismerte, azáltal a Bourbon-család igényeit megerősité és magát a köztársaság örököséül nyilvánította. A köztársaságnak oka van elővigyázati intézkedésekhez nyúlni. A kormány nem kívánja az általános kiutasítást, mert ezen intézkedés az erőszakosság jellegével bírna -és ártalmatlan egyéneket is sújtana. A törvény elővigyázati intézkedést rendel el és nem czélja a nép akarata kifejezésének ellenszegülni. Végül a kamara 396 szavazattal 134 ellenében elhatározta, hogy megkezdi a törvényjavaslat részletes tárgyalását. A törvényjavaslat első része, mely szerint a hercegek polgári hivatal viselésétől eltiltatnak, nagy többséggel elfogadtatott. A határozat, mely a hercegeket a katonai szolgálatból kizárja s rögtön rá a törvényjavaslat első czikke egész összességében elfogadtatott. A második czikk, mely a kiutasítás lehetőségét meghatározza, szintén elfogadtatott. Az utolsó czikket, mely a büntetésről szól, szintén elfogadták. A francia szenátus elfogadta a kamara által megszavazott törvényjavaslatot, mely az esküformát jelentékenyen módosítja ; továbbá 151 szavazattal 120 ellenében elfogadta Humbert módositványát is, mely szerint e szavak „Isten és az emberek előtt“ az eskütevő írásbeli kérelmére elmaradhatnak ; végre azon indítványt, hogy a vallásos jelvények az ülésteremből eltávolíttassanak, elvetette. B é c s, febr. 3. A „Polit. Cor.“ jelenti Konstantinápolyból: Calice báró osztrák-magyar nagykövet, a portának igen barátságos hangon tartott jegyzéket nyújtott át, melyben konstatálja, hogy Hirsch báró nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy a négyes konferencia határozatainak elfogadását nem tekinti a közte és a porta közt 1872-ben kötött szerződés megsértésének, és hogy a jamboli-sumlai vonal kiépítésének kérdése Törökország és Bulgária közt elintézendő ügy, mely Törökországnak Ausztria- Magyarországgal szemben elvállalt nemzetközi kötelezettségeit nem érinti. Végül a jegyzék a porta harmadik kikötésére nézve azon alapelvet emeli ki, hogy Törökországnak szintén szabadságában áll a saloniki-mitrovicai vonallal csatlakozási pontokat belátása szerint választani, föltéve azonban, hogy a porta azon pontokról, melyeket a salonikii vonalon, mint az általa választottakat megjelölt, Vranjával a csatlakozást létesíti. Az oszt rá k-m agyar, német, olasz és orosz kabinetek válasza Granville lord körjegyzékére már meg van állapítva s azt a nyilatkozatot tartalmazza, hogy e kabinetek hajlandók a brit jegyzékben kifejezett elvek elismerése mellett a már formulázott avagy csupán bejelentett javaslatok részletes tárgyalásába bocsátkozni. Előre volt látható, hogy a nevezett ka. binetek ily választ adnak; sokkal érdekesebb volna tudni, hogy fog hangzani Francziaország és a porta válasza. A válságtól emésztett franczia kormány nézetei felől azonban misem szivárog ki a nyilvánosságba, mig a porta — mint a török hivatalos körök hangulatából megítélhető, — válaszában ki fogja emelni a maga Egyiptomra vonatkozó jogait és igényeit s bebizonyítani, hogy minden európai hatalomnak különös érdekei vannak Egyiptomban és a szuezi csatornán, melyek nem engedik meg, hogy az ország egyetlen hatalomnak legyen kiszolgáltatva. Berlin, febr. 3. A „Köln. Ztg“ egy berlini levele szerint Giers orosz külügyminiszter fogadtatása Bécsben még fényesebb volt, mint Bismarcké. Mindig azt állították, hogy Bécs magasabb köreiben oroszbarát szél fű és az* utóbbi napok eseményei emellett látszanak szólni. A „N. Fr. P.“ által közölt ama hir, mely szerint Kálnoky gróf és Giers között megállapodások jöttek létre, nélkülözi az alapot. A való, hogy Oroszországnak és Ausztria- Magyarországnak van okuk a Balkán-félszigeten fegyverszünetet tartani; de hogy erre külön megállapodások volnának szükségesek, az nem érthető. Ellenkezőleg csak valamely akció tételezne fel megállapodásokat. Ami Németországot illeti, ez mindenekelőtt a béke fentartását kívánja a keleti kérdésben. Azáltal az állítólagos megegyezés által, hogy Bulgária egyesittessék Kelet-Rumé- liával, megsértetnék a berlini szerződés, mely pedig alapja a német- osztrák-magyar szövetségnek. Róma, febr. 3. Depretis miniszterelnök az irredentista agi- tacíókkal szemben elfoglalt magatartását illetőleg egy befolyásos képviselőnek körülbelül ezeket mondta: Meg van győződve annak szükségességéről, hogy a törvény tekintélyét meg kell védeni, a forradalmi szenvedélyeket határozottan megzabolázni s mig ereje 1
