Eger - hetilap, 1883

1883-02-08 / 6. szám

51 engedi, rajta lesz, hogy Olaszország belülről erős és kívülről tisz­telt legyen. Minden cselekvényt, mely a belső rendet és közbiz­tonságot és a külhatalmakkal való szerződések tiszteletét megsért­hetné. kérlelhetetlen szigorral fog üldözni. Továbbá határozottan az Ausztria-Magyarországhoz és Németországhoz való csatlakozás mellett nyilatkozott. Karagyorgyevics Péter h e r c z e g Czetinjében ün­neplés tárgyát képezte. Nikita fejedelem közelebb a Danilo-rend nagykeresztjével tüntette ki a szerb trónkövetelőt s tiszteletbeli szenátorrá nezte ki. Cattaróban úgy tudják, hogy a herczeg a fe­jedelem leányát: Zorkát eljegyezni jött Cetinjébe. Országgyűlés. A múlt hét végén a képviselőház végig tárgyalta az uzso­rára vonatkozó törvényjavaslatot. A ház 121 szavazattal 86 elle­nében elfogadta a bizottság szövegezését, s ezzel elestek az álta­lános tárgyalás folyamán beadott elleninditványok. A bizottság eredeti szövegére szavazott jóformán az egész ellenzék és a kor­mánypárt egy része; a kormány tehát, mely Kemény János b. módositványához hozzájárult, kisebbségben maradt, mit a ház za­jos éljenzésssel fogadottt A tárgyalás további folyamán Apponyi gróf azt indít­ványozta, hogy az Üzletszerűen folytatott uzsora hivatalból üldöz- tessék és a 9. §. ily értelemben leendő átdolgozás végett a bi­zottsághoz visszautasittassék. Pauler igazságügyminiszter felszóla­lása folytán a ház a szakaszt Apponyi indítványával együtt újabb megfontolás végett visszautasította az igazságügyi bizottsághoz. Jelentékenyebb vita támadt még a korcsmái hitelt szabályo­zó 21. §-nál. Bánffy Béla gr. módositványt nyújtott be az iránt, hogy a korcsmái hitel összegét a törvényhatóságok szabályrende­let utján állapítsák meg, de annak összege 2 írtnál kisebb, 8 írtnál nagyobb ne lehessen. Almássy Sándor nem kívánja a korcsmái hi­telt megszorítani, és általában a kérdést a regale megváltása előtt nem tartja megoldhatónak. Tisza Kálmán miniszterelnök erre ki­jelenti, hogy a regale megváltásának kérdésével már foglalkozik, és hogy ez alkalmas időben meg fog oldatni. E részben körülbelül ezeket mondta a miniszter-elnök: A törvény korlátain belül a regale-jog fentartására, a kijátszások megakadályozására, amit tenni lehetett, megtett. Fontosnak tartja, hogy a regale-tulajdonos érdekei mindenütt, a hol csak lehet, meg- óvassanak; fontosnak tartja az általános elvi szemponton kívül azért, hogy némely vidéken a magyarságot főleg képviselő osz­tály a végpusztulásnak oda ne dobassák és óhajtja, hogy a regale- jognak megváltása iránt mielőbb intézkedés történjék. (Általános Helyeslés.) A kormány kebelében már megindultak a tárgyalások ez irányban, melyek hogy czélhoz vezessenek, szükséges bizonyos fokig az általános pénzvilág helyzetének konszolidációja. Ha ez meg lesz, ez azon perczben lehetővé fog válni úgy, hogy az illető tulajdonosok méltányos kárpótlást kapnak és az államkincstár is túlságos megterheltetésnek kitéve ne legyen. De ha csak magát a regalejog szempontját tekinti is: nem hiszi a korcsmái hitel megszorítását elodázhatónak. Az első perczben sok helyen, talán mindenütt fel fogják használni az illetők, kik­nek érdekükben áll, e törvényt arra, hogy a haszonbéri összeget leszállítsák ; de lényeges különbséget ez nem fog okozni, mert egy felől a törvény a szeszes italok élvezését el nem tiltja, más felöl ha a kocsmai hitel meg nem szorittatik, talán még egy évig. vagy kettőig nagy lesz a regale-jövedelem, de ennek elteltével folyton csökkenni fog. Február 1-én a képviselőháznak zajos ülése volt. Az uzso­rajavaslat 21. §-ával a nép elszegényedésének gyakorlati oka, a korcsmái hitel megrendszabályozása került szóba. A kormány a bajon úgy akar segíteni, hogy a korcsmái hitelt megszorítja s bi­zonyos maximumon túl leveszi a hitelezőről a törvény oltalmát. Egy része a háznak ezt sokalja, más rész kevesli. A théma felett folyt eszmecserét furcsa szavazás követte. Pécsy Tamás elnök, midőn a Csáky-féle módositvány felett kellett volna megszavaz­tatnia a házat, a kérdést úgy fogalmazta, hogy az egész kormány­párt s maga Tisza Kálmán sem érté meg: felálltak a módositvány ellen, noha szándékuk volt azt elfogadni. A hibát a miniszterel­nök későn vette észre és sürgető a reparácziót. Újból szavazni s ellenkező határozatot hozni az ellenzéken nem voltak hajlandók. Ebből heves vita kerekedett. Tisza Kálmán fenyegette a bal­oldalt, hogy az ellenpróba megtagadására ép a kisebbségnek volt kár precedenst alkotni, mert e parlamenti fegyvert jövőre majd a többség tagadja meg az ellenzék érdeke ellen, kétes számarányu szavazások esetén. Különben — úgymond — majd reparáljuk a hibát a főrendiházban. Ezért Ugrón viszont szemére veté, hogy a főrendek felett előre akar rendelkezni, ami tiszteletlenség a főren­diház irányában. A heves jelenetnek az ellenzék méltányos enge­dékenysége vetett véget s az ellenpróbába a baloldal beleegyezett. De Péchy Tamás a kérdést most is oly homályosan tette fel, hogy seeki nem tudta, mire szavaz s a Tisza-párt megint azt a szer­kezetet fogadta el. melyet módosítani kívánt. Csak egy harmad­szori végkisérlet után sikerült az ügyet a kormány szellemében elintézni. Február 2-án a képviselöházban az uzsora-javaslat, egészé­ben letárgyaltatok, az addig függőben maradt 9. §-t is elintézték. E szakasz arról szól, hogy a büntető eljárás az uzsorások ellen ki­nek kezdeményezésére indittassék meg. A bizottsági szerkezet sze­rint erre csak a károsult fél feljelentése szolgáltathat alkalmat. Apponyi Albert gróf ez ellenében azt indítványozta, hogy az uzso­rások üzelmeit a közigazgatás két közege: a szolgabiró és a pol­gármester tartozzanak hivatalból figyelemmel kisérni s a károsul­tak érdekében a feljelentést megtennni. Az indítványt Szilágyi Dezső oda módositá. hogy a hivatalból üldözés kötelessége az ösz- szes politikai közegekre kiterjesztessék. A kormánypárt jogászai ellenezték e módositványt s el is vetették 11 szónyi többséggel. Az ülés végén a kérvények sorjegy­zéke intéztetett el. A hírlapíróknak a vasárnapi munkaszünet tárgyában beadott kérvénye a kormánynak adatott ki tanulmányozás végett. A többi kérvények elintézésénél semmi feljegyzésre méltó mozzanat nem fordult elő. Február 3-án a képviselőház ülésében Péchy Tamás előter­jesztette a Budapesten 1883. évi január hó 14-én tartott népgyü- lésnek Apponyi Albert gr. által beadott kérvényét, a jelenlegi vá­lasztási törvény módosítása és. az általános szavazati jog törvé- nyesitése tárgyában. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Rakovszky Géza a kérvényi bizottság jelentését mutatja be a 24-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyában. Ezután felolvastatott az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvényjavaslat, mely végleg elfogadtatván, a főrendekhez küldetett át. A legközelebbi ülés jövő csütörtökön, délelőtt 11 órakor lesz. Napirend: egy tag választása a közoktatási bizottságba és a va­dászati törvényjavaslat tárgyalása. Farsangi komoedia. — Beszély. — Irta: Drávay. V. Birike ez alatt szorgalmasan olvasgatta annak a va­lakinek sorait, ki oly szépen, oly szívből jövó'leg tudott neki minden reggel jó reggelt kívánni! Azóta jókor kelt, s rögtön sietett a nappali szobába, hogy kivegye kosarából a levélkét, melyet Béla még előtte való este oda tett; itt az­tán a keblébe rejté, s édes kíváncsisággal futott föl vissza szobájába, hol élvezettel, szónkint, betünkint, olvasá el; hi­szen oly édes volt annak minden szava, minden betűje! Mi­dőn pedig végig olvasta, megcsókolá azt az „A“ betűt, mely a levél alá volt írva, s mely Andort jelentett; kivett íróasz­tala fiókjából egy kis elefánt-csont ládikát, s abba rejté el, maga pedig ledőlt egy kényelmes kis fauteuilba, s édesen elmerengett. . . S ez igy volt minden reggel; Birikének utoljára ezek a kis levelek napiszükségleteivé váltak, ezekről álmodozott éberen, ezeket olvasta álmában, ezek biztatták ha csüggedett, ezek oszták meg apró bánatait; ezeknek panaszlá el baját, búját, ezeknek rebegte el örömeit, s különösen azt a nagy örömet, ha látta, ha beszélt azzal, ki neki ily szép levele­ket tud írni. . . Mert Birike tudta, érezte azt, hogy Bélán s e néma, titoktartó leveleken kívül, senki sincs e világon, kinek bi­zalmasan elmondhatná szive édes titkát, lefesthetné szivvi- lágának egyes mozanatait, tanácsot kérhetne tőle, s meg­*

Next

/
Thumbnails
Contents