Eger - hetilap, 1883
1883-02-08 / 6. szám
XXII, év-folyam. 6. szám. 1883. február 8-án. Előfizetési díj: Egész evre , ő írt — Kr Félévre. . . 2 r 30 _ Negyed évre . 1 , 30 . Egy hónapra.- 43 . Egyes szám .- 12 . Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasaJno/.ott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérijén egy petit- sorhelyén Jő kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi liáz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger városa és érdektársai, mint vasúttervezők ügye: február elején. I. Lapunk múlt számának első újdonságában röviden ösz- szefoglaltuk azt, hogy Eger és érdektársainak a vasúti ügyben a ministeriumhoz memesztett küldöttsége, miképen fogadtatott a közlekedési minister által s a ministerelnök részéről. Ha jól vagyunk informálva: a két miniszter közül Tisza Kálmántól többet várhatnak az egriek s érdektársaik ezen ügy körül, semmint báró Kemény Gábortól. A jó akarat ugyan az utóbbiban is megvan; azt is hiszszük, hogy a Karczag-terennei tervezett vasútvonal irányára nézve még semmi Ígéretet sem tett a Károlyi-féle consortiumnak, mely Egert ki akarja kerülni: — de azon megjegyzéséből, hogy az egrieknek talán az állna leginkább érdekükben, ha szárny vasú tjük fölfelé (Nádasd vagy Ózd irányában értve) folytattatnék: azt lehet következtetni, mintha ő az esetre, ha egyedül tőle függne az ügy eldöntése, az egrieket a szárny vasút folytatására utalná, a Karczag- terennei vonalat pedig a Károlyi-féle tervezet értelmében Eger kikerülésével is hajlandó volna megengedni. Sokkal kedvezőbb beirpomást tett. reánk Tisza Kálmánnak — habár rövid s egész általánosságban szóló — nyilatkozata, melyet vasúti küldöttségünk előtt tett. Körülbelül annyit mondott ő, hogy ezen ügy a ministertanács elé fog kerülni eldöntés végett s hogy ezen eldöntésnél nem magánérdekek, hanem az állam közérdeke s az igazság követelményei fognak határozni. Részünkről meg vagyunk győződve arról, hogy az utóbbi tekintetek Eger mellett szólnak, valamit arról is, hogy Tisza Kálmán ismert erélyével s szavának döntő súlyával meg fogja akadályozni a magánérdekeknek az állam közérdeke elleni érvényesülését. II. Egyébiránt egyelőre csak negativ eredményt remélhetünk: azt tudniillik, hogy a Karczag-terennei vasutvonalra, a mennyiben Eger kikerülésével terveztetik, az engedély megadatni nem fog. Sőt ezen eredménytől is eleshetünk, ha megint ölbe tett kezekkel tétlenül fogjuk nézni az ügyek további alakulását; annál inkább elültetnénk a reménytől az esetre, ha fölülkerekedni engednők köreinkben azon pessi- misták felfogását, kik az eger-alföldi s eger-felföldi tervezett vasútvonalakat hivihetetleneknek hirdetik. Ha ezen, hogy úgy mondjuk, kisértő szellem terjedésének — mely a Károlyi-féle consortium malmára hajtja a vizet, — útját nem álljak ; akkor aztán könnyen megtörténhetik, hogy a döntő helyen nem fogják az állam érdekeivel ellenkezőnek tartani a Károlyi-ék azon tervét, mely szerint Karczag és Terenne közt a vasút Eger kikerülésével építendő. Az Egerben tervezett ipar-iskola ügyének állása: február elején. i. A városi közgyűlés által ezen ügyben kiküldött, bizottság február 2-án ülést tartott. Elnök Fülöp József előterjesztette, hogy az ügy most lényegileg a következőképen áll: A közoktatási ministerium tervezete értelmében Egerben az iparos-tanonczok számára bárom rendes és egy előkészítő osztályból álló ipar-tanoda lesz létesítendő, vasárnapokon nappali, és hétköznapokon esteli előadásokkal. Helyiségül a községi iskolák termei fognak használtatni. Az első fölszerelés körülbelül 3000 írtba kerülne; aztán évenkint 1725 ftot tenne a költség; ez utóbbiból fűtésre 75, világításra 150, apró kiadásokra 100, tanítókra pedig 1400 frt van előirányozva. A tanítást — egy rajztanár kivételével, ki öOO frt évi fizetést kapna, — az elemi iskolák tanítói végeznék s ezért egyenkint körülbelül 100 irtot kapnának. A város ipariskolai bizottsága, tekintettel arra, hogy Eger városa mindezekhez költséggel nem rendelkezik, felirt az oktatásügyi minis- terhez: kérve, hogy az első fölszerelés költségeit egészen, az évi rendes kiadásoknak pedig felét az állam fedezze. Eddig a miniszter e kérvényre kimerítő választ nem adott; csupán arról értesítette a bizottságot a kir. tanfelügyelő utján, hogy a tervezett ipartanoda részére a szükséges számú rajzmintákat a ministerium ingyen fogja szolgáltatni. Azonban még az esetre is, ha az állam hajlandó lesz viselni az ipartanoda költségeinek oly tetemes részét, — a mint erre kéretik. — továbbá, habár talán Egeniek is lesz juttatva valami azon 12.000 ftból, mely összeg gróf Zichy Jenő által (ki kőrútjában legközelebb Egerbe váratik) ipartanodái czélokva lett ajándékozva: még ily kedvező esetben is évenkint több mint másfél ezer forinttal fognak szaporodni Eger város kiadásai az ipartanoda fölállítása folytán. A város tehát kénytelen lesz vagy emelni a községi adót, vagy egyébként gondoskodni a városi jövedelem szaporítása iránt. Az ipartanodái bizottság uj jövedelmi források keresését hozza javaslatba; különösen pedig előterjesztést tesz aziránt a közgyűlésnek : 1) Nem volna-e czélszerű, a városi közlegelők laposabb részét művelés végett haszonbérbe adni ? 2) Nem lehetne-e jelentékeny évi jövedelmet várni azáltal, ha a pálinka-mérést is a város haszonbérbe adná? 3) Bizonyos módozatok mellett lehetne, más városok példájára, a kutyák tulajdonosait — főkép az úgynevezett luxus-kutyákért — megadóztatni. II. E bő 5-én a reggeli vonattal gróf Zichy Jenő és Jagócsi- fétertty József miniszteri biztos EgerÜAJJkeztek. hogy itt a tervezett ipartanonczi iskola ügyében értekezletet hívjanak össze. Az értekezlet még aznap délelőtt a városháza nagy termében tartatott. Tavasy Antal polgármester s Gyubek Lajos üdvözölték a fenttisztelt. vendégeket Eger városa s illetőleg az egri iparosok nevében. Gróf Zichy Jenő, a nagyszámú tagokból álló értekezletet megnyitván: előterjesztette, hogy ő most a miniszteri biztossal együtt oly czélból tesz az országban körutat, miszerint az illető városok viszonyainak figyelembevételével javaslatot tehessenek a
