Eger - hetilap, 1883

1883-10-25 / 43. szám

— 411 —

Pitélyt szintén Berecz avatta be s a találkozások alkalmával Berecz állapította meg a tett végrehajtásának módozatait és kiosztotta a szerepeket, Spanga szerint végmegállapodás már- czius 22-dikén jött létre, ekkor értesité Berecz levélben Spangát.

Berecz ébresztő a többiekben a bátorságot, biztatván őket, hogy nra gyáva s mitől sem kell tartauiok. Minden körülmény oda utal, bogy minden úgy történt, amint Berecz megállapította, tervezte és kívánta, hogy teljessé tegye müvét, az ajtót Spangára és Pitélyre bezárta s elzárta útját annak, hogy visszariadva a tervezett tettől, esetleg elhagyják a helyiséget, melyekben a bűnök legnagyobbját elkövetniük kellett, E tényben a tettre történt rábírás a tettre való kényszerítéssel egyesül.

Berecz ismerte urát, tudta, hogy a tett ellentállás nélkül végre nem hajtható és hogy ebből kifolyólag következni fog ama kemény elbánás, melyet Spanga és Pitély lelkére kötött. Berecz beleegyezett meggyilkoltatásába, mert kényszeritette őket s hozzá is járult annak befejezéséhez, midőn csak reggel lépett be ura. szobáiba, hogy a betömött szájjal s megkötve fekvő Mailáth esetleges megmentése lehetetlenné vált. Szalai és Acs vallomásai szerint boszu is vezette.

Minden körülmény arra mutat, hogy Spanga, és Pitély csak eszközök voltak s Berecz volt az elkövetett bűntett teremtője s szellemi szerzője, miért is őt a btk. 69. §-ának 1. pontjában ütköző bünrészesség vádja felbujtói minőségben terheli.

Az ítélet végéből a következőket emeljük ki:

A btkv. 278. §-a a gyilkosság büntetését halállal fenyiti. A btkv. 71. ^-a pedig a tetteseket és azok felbujtóit az elkövetett bűntettre vagy vétségre határozott büntetéssel rendeli büntetendőknek.

Jelen esetben nem léteznek oly enyhítő körülmények, melyek akár a btkv 91, akár 92 §§-ainak alkalmazását indokolnák. Mindhárom egyén tehát a törvény idézett szakaszai szerint halálbüntetéssel sújtandó.

A kiszabott halálbüntetés első sorban Spanga Pálon hajtandó végre.

Igaz ugyan, hogy Spanga Pált nemcsak több büntetendő cselekmény terheli, hanem hogy Mailáth eseténél Pitély Miliály- nál nagyobb ténykedést fejtett ki. Ugyde beismerésében olyany- nyira jelét adta bünbánatának, hogy ezen körülmény Pitély Mi- hálylyal szemben javára írandó, ha a magába szállás nem is elegendő indok a btkv. 91 vagy 92. §-ának igénybevételére, mégis figyelembe veendő a halálbüntetés végrehajtásánál a sorrend tekintetében.

A bűneit megbánó és megtért bűnös minél előbb essék túl a haláltóli félelmem.

Berecz Jánoson utoljára hajtandó végre a halálbüntetés, mert egyedül az ő tevékenységének és szellemi szerzőségének rovandó fel maga az elkövetett bűntett; mert mig Spanga Pál és Pitély Mihály idegenek voltak, ő maga gazdája ellen, ki határtalan bizalommal személyét és vagyonát őrködésére bízta, követett el bűnt.

Pitély Mihályra a terhére rótt tulajdon elleni kihágás miatt a btkv. 102. §-a alapján még külön pénzbüntetés is volt kiszabandó.

Kállai József büntetésének kiszabásánál súlyosító körülménynek vétetett rovott előélete.

A magyar országos gazdasági egyesület felirata: a hazai gyümölcstermelés felkarolása iránt.

Nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium!

Egyesületünk az elmúlt ülésszakban behatóan foglalkozván azon okok tanulmányozásával, melyek nemzeti termelésünk egyik fontos tényezője, — a gyümölcstermelés nagyobb mérvű, országos felkarolását gátolják, s tanácskozás tárgyává tevén azon intézkedéseket, melyek ezen okok elhárítására vezetnek, azon meggyőződésre jutott, hogy a kivánatos nagyobb mérvű előhaladást e téren is a társadalmi tényezők, — nevezetesen a termelő nagy- birtokosok, községek s egyesek, továbbá a gazdasági és kertészeti egyesületek, és a gyümölcstermelés ügyének előmenetelét szivén hordó kormánynak buzgó pártolás és munkássággal egyesített s évek során át következetes szilárdsággal keresztül vitt tervszerű ténykedése által lehetne elérni.

Tudatában azon élénk érdeklődésnek, melyet a magas kormány ezen kérdés iránt mindig tanúsított és jelenleg is tanúsít, bátor vagyok a nagyméltóságú minisztériumnak e tanácskozások eredményét szives figyelembe vétel végett felterjeszteni s nevezetesen elősorolni azon intézkedéseket, melyeket a magas kormány és törvényhozás, s a közremunkálkodásnak azon módját, melyet egyéb társadalmi tényezőktől fentjelzett, czél érdekében alkalmazásba venni óhajtandónak látunk.

A mi a magas kormány által teendő intézkedéseket illeti, e részben a következőket bátorkodik egyesületünk a nagy méltóságú minisztériumnak ajánlatba hozni:

1. szükséges, hogy a községi faiskolák felállítása lehetőleg mindenütt elrendeltessék, s a mennyiben ez már megtörtént, hogy azok jókarban tartásáról is gondoskodva legyen s azért óhajtandó lenne, hogy a faiskoláknak a czélnak megfelelő karbani tartására a községek rendeleti utón köteleztessenek, s az e részben szükséges ellenőrzés első sorban a községi elöljáróságot s másodsorban a közigazgatási tisztviselőt terhelné.

2. Hogy a községeknek ezen intézkedéssel szemben jogosan emelhető azon panasza alapját veszítse, mikép a kellő számú alanyok és magonezok megszerzése nehézségekbe ütközik, kivánatos, hogy a gazdasági tanintézetek és földmives iskolákban minél tömegesebben termeltessenek alkalmas alanyok, — s hogy tekintettel arra, mikép az alanyoknak idegen és sokszor sajátságaiban rendkívüli módon eltérő talajba való átültetése gyakran nehézségekkel jár, bocsásson a magas kormány évente minél több gyümölcsfa magot díjtalanul az egyesületek utján a községek rendelkezésére.

3. Ezen eszközlésekkel kapcsolatosan szükséges, hogy a gyü- mölcsészeti szakoktatás is minél hathatósabban felkaroltassék, s e végből óhajtandó, hogy a gazdasági intézetek és földmives iskolákban a gyümölcsfa-nevelés és kezelés, a fajták ösmertetése, a kellő számú órákban tanittassék.

E mellett azonban az alsóbb néposztály szakoktatásáról is kellene gondoskodni s e végből óhajtandónak tartja egyesületünk, hogy a magas kormány a szászországi „Baumwärter Cursé“-k mintájára a gazdasági tanintézetek és földmives iskolák és gazdakörökkel kapcsolatosan tavaszi és őszi 6 hetes tanfolyamokat nyitni méltóztassék. Ily előmunkásokra, kik a gyümölcsészet terén azon szerepet vinnék, mint a vinczellérek a szőlészetben, okvetlenül szükség van, ha a népet is megakarjuk ösmertetni azon fogásokkal, melyek a fák nevelésére és gondozására mulhatlanul szükségesek. Különösen kivánatos lenne, ha ily tanfolyamok látogatására a néptanítóknak alkalom és segély nyujtatnék s részben a felekezetek, községek, gazd. egyletek és köröknek megfelelő anyagi hozzájárulását méltányosnak tekintjük.

4. Hogy pedig ezen tevékenység ne gátoltassék oly hátrányos körülmények által, melyek a gyümölcstermelés fejlődésének akadályaiul szolgálnak s melyek megfelelő törvényhozási és kormányrendeletek által elmellőzhetők lennének, óhajtandónak tartja egyesületünk, hogy a gyümölcsfáknak szándékos rongálása és azoknak pusztításai elleni védekezések elrendelendők és szigorúan be- tartandók lennének.

Mindkét irányban törvényhozási intézkedésre van szükség. A rovarok által okozott károk megakadályozása tekintetében pedig a hernyózás, cserebogár-szedés stb. e féle intézkedések kötelező megtétele már annyival és inkább kivánatos, mivel e nélkül az egyesek legbuzgóbb törekvései is hajótörést szenvednek.

Ily nemű törvényhozási intézkedések és kormányrendeletek azonban csak akkor fognak igazi értékkel bírni, ha ezen javasolt intézkedések szigorú megtartásáért maguk a községi elöljárók lesznek felelőssé téve, kiknek egyszersmind jogukban álljon a rovarok pusztításai ellen teendő intézkedésekre évente felhívni az illetők figyelmét, s bírjanak felhatalmazással arra nézve is, hogy ez intézkedéseket elmulasztás esetében a tulajdonos terhére akár napszámosok utján is végrehajtathassák, nehogy egyesek hanyagsága miatt a közös érdekek kárt szenvedjenek.

Ezek azon intézkedések, melyeket egyesületünk a magas kormánytól a gyümölcstermelés országos felkarolása érdekében kérelmez s melyeknek foganatosításától gyors és üdvös eredményeket remél. Midőn azonban bátor vagyok egyesületünk ezen óhajtását a nagyméltóságú minisztérium becses figyelmébe ajánlani, egyszersmind nem mulaszthatom el felemlíteni a közremunká- lás azon nemeit, melyeket egyesületünk egyéb társadalmi tényezőktől vár, s melyek nélkül ezen ajánlatba hozott kormányi intézkedések nem birnak a kívánt hatályossággal.

E tényezők sorában első sorban emlékezem meg az országos gazdasági egyesületről, mely tekintve azt, hogy a kertészeti elő- haladás előmozdítása érdekében külön egyesület nem létezik, s igy ezen érdeket is az orsz. gazd. egyesület van hivatva felkarolni, — nem felejthette el, hogy ez ügynek mivel tartozik s a maga részéről is tevékenyen kivan közreműködni az országos felkarolás