Eger - hetilap, 1883
1883-10-04 / 40. szám
382 Néhány liorvát képviselő a miniszterelnök előtt kifejtette, hogy nem igen tartják lehetségesnek addig, mig a királybiztos működik, a magyar országgyűlésen megjelenni, minthogy a hor- vát képviselők ugyanazon helyzetben vannak, mintha például Magyarországba királyi biztost neveznének ki, midőn a magyar képviselők sem jelennének meg bizonyára egyetlen delegácziónális ülésen sem. Más képviselők arra utaltak, hogy azon kérdés, hogy a liorvát képviselők a magyar országgyűlésen egyáltalában megjelennek-e, jelenleg alárendelt minőségű dolog, melynél sokkal fontosabb az, hogy a liorvát képviselők jeleni ehetnek-e akkor, a midőn a magyar országgyűlés a czimerkérdés ügyében dönt, habár csak valamely határozat meghozataláról volna is szó. Mert minden a kiegyezési törvényre vonatkozó kérdésre nézve az 1868-iki kiegyezési törvény 70. §-a értelmében, a hol világosan meg van mondva, „hogy ez egyezmény az egyezkedő országok külön törvényhozásainak tárgya nem lehet,“ a magyar országgyűlésnek külön kell tanácskozni és határozni. — Ezen kérdés megvitatásánál tehát a liorvát képviselők semmiesetre sem jelenhetnek meg az országgyűlésen. Tisza Kálmán miniszterelnök ezen észrevételekkel szemben kifejté, hogy a horvát képviselők az országgyűlésen mindenesetre megjelenhetnek és hogy ott a jó viszony érdekében meg is kellene jelenniük, miután ő azon szándékban van, a parlament elé indítványt terjeszteni, melynél fogva a kormány, illetve a miniszterek felhatalmaztatnának, a czimerkérdés tekintetében belátásuk szerint eljárni, minek megtörténtével a miniszterek eltávolíttatnák a magyar feliratú czimereket s helyettük minden felirat nélkülieket alkalmaztatnának Ezen eljárással ki volna kerülve a kiegyezési törvény minden interpretácziója. Magáról a kiegyezésről nem is lesz szó, és a miniszterek, kik csak az országgyűléstől nyerhetnek meghatalmazásokat, előttük jónak látszó s remélhetőleg a horvát nézeteknek is megfelelő módon fognak eljárni. — A miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a kormány akkor is követni fogja ezt az eljárást, ha a horvátok nem is jelennek meg az országgyűlésen vagy- akármim» határozatokat hoznak. A magyar kormány elhatározásaira most már a horvát képviselők tanácskozásai és határozatai sem egyik, sem a másik irányban nem bírnak semminemű befolyással. Szóló helyén levőnek találta ezen békéltető propoziczió megtételét, hogy a horvátok a kölcsönös megértés útjára térhessenek; ha ezen megindított kölcsönös megértés hajótörést szenvedne, ezért egyedül a horvát képviselőket érné a felelősség. Az egybegyiilt képviselők még nehány megjegyzéssel reflektáltak a nyilatkozatokra, melyek mind arra irányultak, hogy a horvátoknak elvi szempontból nehéz lesz a magyar országgyűlésnek ezen kérdés fölötti tanácskozásaiban részt venni. A miniszterelnök ezután elhagyta az értekezletet és a képviselők rövid megbeszélés után elhatározták, hogy a miniszterelnök fejtegetései fölött az érdemleges tanácskozásokat folytatják. A horvát követek aztán a miniszterelnök békejavaslatait visszautasították, a felirástalan czimer nem kell nekik, ők horvát feliratokat követelnek, az egész kiegyezést „már most“ felmondják, a magyar országgyűlésen meg nem jelennek. V. A félhivatalos „Búd. Corr.“ a következő jelentést közli: Tisza Kálmán miniszterelnök az országgyűlési szabadelvű párt egyik mellékhelyiségében megadta válaszát a tegnapelőtt neki átnyújtott horvát pontozatokra. Az értekezletben 28 horvát képviselő, köztük Schramm úr is részt vett és Bedekovich miniszter is jelen volt. Tisza Kálmán miniszterelnök kijelenté, hogy legutóbb tett nyilatkozatait csak ismételheti. A kormány meghatalmazást fog kérni az országgyűléstől, hogy a czimerügyben saját belátása szerint járhasson el és ő — a miniszterelnök — azon szándékban van, hogy mindott, ahol jelenleg horvát feliratú czi- merek vannak, ezeket meghagyja, ott azonban, ahol magyar-hor- vát feliratú czimerek vannak, ezeket levéteti s ahol újak szükségesek, minden felirat nélküli czimereket fog alkalmaztatni. Senki sem óhajtja jobban nála, hogy az alkotmányos viszonyok Horvátországban ismét helyreállittassanak és a tartományi kormány működésbe léphessen, minthogy ez épen annak volna jele, hogy a rend ismét teljesen helyreállott. De azt, hogy bán neveztessék ki s azután pár hét múlva újból királyi biztos kiküldése váljék szükségessé, bizonyára maguk a liorvát képviselők sem akarják. Az alkotmányos horvát tartományi kormány azonban működésbe fog bizonyára lépni, mihelyt csak lehetséges s ekkor lesz ideje, hogy a tartományi kormány érintkezésbe lépjen a közös magyar kormánynyal aziránt, hogy a kiegyezési törvény végrehajtására vonatkozólag léteznek-e valamely visszaélések vagy szabálytalanságok, és hogy ezeknek orvoslása iránt tárgyalásba bocsátkozzék, amire a magyar miniszterek mindig szívesen készek lesznek. Ha ezen tárgyalások folyamában törvényhozási intézkedés szükségessége merülne fel, a magyar kormány ezt bizonyára nem fogja ellenezni. Hogy a horvát képviselők megjelennek-e a magyar parlamentben vagy nem, kizárólag az ő dolguk s ő csak ismételheti, hogy jogi álláspontjuknak semmi tekintetben sem ártanak, ha az országgyűlés tárgyalásain megjelennek. Az 1885. évi budapesti kiállítás általános szabályzata. (Vége.) 11. §. A kiállítandó tárgyak számára szükséges asztalokat, állványokat, szekrényeket stb. az orsz. bizottság szakférfiak bevonásával minden egyes terem számára egységes tervek szerint készítteti és a költségek megtérítése mellett a kiállítóknak átengedi. Abban az esetben, ha az orsz. bizottság a fenti szabálytól való eltérést megengedi, a szekrények stb. rajzai idejekorán jóváhagyás végett bemutatandók, mert különben azoknak felállítása nem engedtetik meg. Ezen szabályok a szabadban felállítandó pa- villonok stb. terveire és rajzaira is kiterjednek. A kiállítási tárgyakat a kiállító köteles elhelyezni és rendezni. Kívánatra azonban e munkát a kiállító veszélyére a kiállítási hivatal is eszközli. A mennyiben a felállítás költséggel jár, a felállítás költségei megtérítendők. A kiállítási hivatal gondoskodik az üres ládák elraktározásáról. A Kiállítók azonban kötelesek üres ládáiknak elszállításáról saját költségükön gondoskodni. 12. §. A tűzkár elleni biztosítást az orsz. bizottság a kiállítók terhére eszközli. Kivételnek e részben csakis a kézmiivé- szeti tárgyaknál és a műipari régiségeknél van helye; ezek biztosításáról az orsz. bizottság fog gondoskodni. 13. §. A kiállítási tárgyak fölötti felügyeletről és őrködésről a kiállítási hivatal elégséges számú alkalmas személyek alkalmazása által gondoskodik; de jótállást netáni veszteségért vagy kárért nem vállal. A gépcsarnok számára szükséges viz-, légszesz-, gőz- és villamos hajtó erő, a mennyire az e czélra rendelkezésre álló hitel megengedi, díjtalanul bocsáttatik rendelkezésre. Oly gépekre nézve, a melyek a kiállításon való kereset czéljából vannak működésben, ezen kedvezmény ki nem terjeszthető. A közelebbi feltételek külön szabályzat által állapíttatnak meg. A kiállítási tárgyak tisztán tartása a kiállítók kötelessége és rendszerint a látogatási idő kezdete előtt eszközlendő; kívánatra azonban a kiállítási hivatal is elvállalja azt csekély díjazásért. 14. §. Valamely kiállított, tárgynak a kiállítás tartama alatti eltávolítása csakis az országos bizottság külön beleegyezésével engedtetik meg. Oly tárgyak, melyek romlásnak vagy elértéktelenedésnek vannak kitéve, erre vonatkozó külön szabályok alapján, időről-időre kicserélhetek és más egyenlő értékű tárgyakkal pótolhatók. 15. §. A kiállító írásbeli engedélye s az igazgató hozzájárú- lása nélkül tiltva van valamely tárgynak lerajzolása, lefényképezése stb. Az országos bizottság fentartja magának azt a jogot, hogy egyes osztályokat lefényképeztethessen és azok sokszorosításáról gondoskodjék. 16. §. A kiállított tárgyaknak eladási árakkal való megjelölése a kiállítók tetszésére bizatik. Az országos bizottság kívánatra elvállalja a kiállított árúk eladását és a megrendelések közvetítését, erre vonatkozó külön szabályok szerint. 17. §. A kiállítók és azoknak munkásai, a kiállítás tartama alatt, egy nappal előbb az igazgatónál teendő bejelentés és külön jegy mellett, reggel 8 órakor díjmentesen léphetnek a kiállításba. Tárgyaknak be- és kivitele ezek által az e czélra kijelölt bejáratnál csak délelőtti 10 óra előtt eszközölhető. 18. §. Az egyes kiállítóknak a számukra tett kiadások tárgyában az országos bizottsággal való leszámolása 3 hóval a kiállítás megnyitása után történik. 19. §. Azon tárgyak, melyek a kiállítók (illetve vevők) által 14 nappal a kiállítás bezárta után el nem szállíttatnak, a költségek utánvétele mellett, megküldetnek. 20. §. A kiállítók kötelesek czégök és kiállítási tárgyaik jegyzékein kívül, a katalógus számára szűk keretben üzemükre, gyártmányaikra stb. vonatkozó statisztikai adatokat az orsz. bizottsághoz benyújtani, mely viszont fentartja magának, azoknak a szükséghez mért rövidítését. Hirdetések felvételét külön tarifa “T
