Eger - hetilap, 1883

1883-10-04 / 40. szám

383 szabályozza. A kiállítók mellett oly egyének (munkatársak) is megnevezhettek, a kik az illető tárgy elkészítése körül különös ér­demeket szereztek. 21. §. A kiállítók jeles készítményei a külön kibocsátandó jury-szabályzat értelmében kitüntetésben részesülnek. A kitünte­tések következők: 1. Nagy diszokmányok. 2. Nagy bronzérmek. Az érmek egyik oldalán a kiállító fő­érdemét kiemelő jelszavak: pl. kivitelképességért, jó ízlésért, ki­tűnő tenyészmarháért stb. foglaltatnak. Az érem mellett az érde­met bővebben kifejtő oklevelek adatnak ki. 3. Közreműködők éreme. A munkás-kiállitásban kitűnő mun­kásoknak külön készítendő arany-, ezüst- és bronzérmek fognak kiadatni. A közreműködők érme a nagy bronzérem rajzával meg- egyezőleg, de kisebb méretben fog elkészíttetni. Közreműködők részére az I—IV., továbbá a XXIX. és XXXII. csoportokban érmek nem adatnak ki. Ily közreműködő érmek az állami válla­latok és állami közintézetek kiállításainál kitűnő egyéneknek is kiadhatók. Kitüntetésekben nem részesülhetnek: a) állami vállalatok és állami közintézetek: b) a külföldi munka- és mezőgazdasági gépek; c) a műipari régiségek. 22. §. A kiállítók alkalmazottjaikért és munkásaikért min­den irányban felelősek, úgy a kiállítás területén előfordulható bal­esetekre nézve is. 23. §. A kiállítók a küldemény átadásánál, felállításánál, őr­zésénél, tisztításánál és visszavételénél kötelesek magukat az igaz­gató vagy helyettesének rendelkezéseihez tartani. Az igazgató vagy keletiesének rendelkezései az országos bizottsághoz feleb- bezhetők, a nélkül azonban, hogy ez a rendelkezés kivitelére vagy megtartására halasztó hatálylyal volna. 24. §. Minden kiállító a saját személyére, helyetteseire és alkalmazottjaira nézve elfogadja a fentebbi határozatokat és kö­telezi magát, minden további, az országos bizottság által felállí­tandó szabályok és az igazgató rendelkezéseinek megtartására. politikai heti szemle. Rüdeskeim, szept. 28. A császár útját a Niederwaldba lelkesült tüntetésekkel kisérték. A „Germania“ szobrának lelep­lezése alkalmával a magaslaton a császárt az emlék-bizottság fo­gadta; Satorius és Eulenburg gróf ünnepi beszédet tartottak. A császár válaszában a következőket mondá: „A mindenható a né­metek fegyvereit véres csaták után győzelemről győzelemre ve­zette. Németország itt egjrségesen áll és millió szív dicséri az is­tent, hogy bennünket méltóknak tartott arra, hogy akaratát vég­rehajtsuk. Németország ezen köszönetének maradandó kifejezést akar adni egész a legkésőbbi időkre. Ezen értelemben van az emlék megalkotva.“ Ezután a császár levette fövegét és a feje­delmekkel egyenkint kezet szorított; mire az emléket ágyudörgés között és a „Wacht am Rhein“ dal eléneklése mellett leleplezték. Koppenhágából jelentik, hogy az orosz czár október hó 10-én fcg onnét visszautazni. A görög király elutazása bizony­talan időre halasztatott el. A szerb-kormány — mint Belgrádból jelentik — szept. 28-án közölte a külföldi képviselőkkel, hogy leköszönt. Pártatlan minisztérium, mondja a közlés, bir kilátással. De sokkal valószí­nűbb, hogy radikális kormány alakittatik. Be lg rád, szept. 29. Milán szerb király táviratilag uta­sította a kormányt, hogy a skupstinát vasárnap a királyi üzenet fölolvasásával ünnepélyesen nyissa meg. Az üzenet a skupstinát arra figyelmezteti, hogy jelenlegi hatásköre csak a vasutakra vo­natkozó szerződések tárgyalására és az e tekintetben való hatá­rozathozatalra terjed. A szerződések egyidejűleg a skupstina elé terjesztetnek. Bizonyosnak mondják, hogy a kormány elhatározta, hogy a skupstinát az ellenzék ellentállása esetén föloszlatja. B e 1 g r á d, szept. 29. A tanácskozásokon, melyek Jefrem Gruicsnál, a Risztics-párt miniszterjelöltjénél folytak, ez hangsú­lyozta, hogy a mostani minisztérium utódjainak a vasúti konven- cziót meg kell szavazni. Az alkotmány revíziójára csak akkor kell törekedni, ha azt a király óhajtja ; de az uj egyházi törvé­nyeket mindenesetbe hatályon kívül kell helyezni, hogy a kedé­lyek Oroszországban lecsillapodjanak. Risztics erre kifejtette, hogy az ellenzék fuzionált s szükséges, hogy a mindenesetre vád alá helyezendő kormány oly módon bukjék, hogy ez által a kül- és belpolitikában eddig követett rendszer továbbra lehetetlen legyen. London, szept. 28. Minta „Morning Post“ értesül, Tricou franczia meghatalmazott tegnap azt táviratozta a franczia kor­mánynak, hogy Khina elvetette a Francziaország által tett ja­vaslatot. Pétervár, szept. 29. Tegnapelőtt nagyszámú politikailag kompromittált katonatisztet fogtak el, a minek következtében Kharkovban egy nagy raktárt fedeztek fel fegyverekkel, lőkész- letekkel, robbantó bombákkal és nyomdával. Egyszersmind meg­találták a forradalmárok levelezését, melyből kitűnik, hogy egy messze szétágazó összeesküvés létezik az orosz kormány ellen. A társaság, melynek tagjai többnyire katonatisztek, nagy pénzösz- szegek fölött rendelkezett. A bolgár kérdésben az orosz külügyminiszter jegyzé­ket küldött a napokban külföldi képviselőinek. E jegyzék kifejti, hogy az orosz kormány a bolgárországi események utóbbi fordu­latát, tekintettel arra, hogy a tartománygyülés világosan megál­lapított czélra hivatott össze, most pedig alkotmányozó gyűlés ké­szül lenni, törvénytelennek tartja, és hogy aggodalmasnak találja a tirnovai alkotmány egyszerű helyreállítását, holott előbb csak az alkotmány revideálásáról volt szó. E fordulat következtében az orosz tábornokok a czár beleegyezésével lemondtak. Oroszor­szág Sándor fejedelem legújabb lépéséért és ennek következmé­nyeiért nem vállalhat felelősséget. Az orosz kormány azonban most is kiemeli ez ország iránti rokonszenvét, a melyet nem gyön­gítettek a legutóbbi események és kijelenti az orosz kormány, hogy utasította képviselőjét, Jonin urat, hogy figyelő magatartásra szorítkozzék és békítő szellemben hasson a bulgáriai pártokra. P á r i s, okt. 1. Alfonz spanyol király azon barátságtalan fogadtatás miatt, melyet Párisba érkezése alkalmával tapasztalt, azonnal el akart utazni, de e szándéktól Grévy nyomatékos rábe­szélésére elállóit. Pár is, okt. 1. A walesi herczeg Kopenhágába utazik, hogy előkészítse Vilmos császár és a czár találkozását. A czár ennek következtében megváltoztatta utazásának programmját. Pár is, okt. 1. Alfonz spanyol király ma délelőtt 8/4 9 óra­kor elutazott. Rendzavarás nem fordult elő. Szófia, okt. 1. A fejedelem az alkotmány módosítását illetőleg kívánja az általános szavazatjog megszüntetését, második kamara alakítását és a képviselők számának csökkentését. Madrid, okt. 1. A párisi események ügyében miniszterta­nács tartatik. A hírlapok egyhangúlag mély felháborodásuknak adnak kifejezést a történtek miatt és azzal vádolják a franczia hatóságokat, hogy nem tettek kellő rendőri intézkedéseket. A „Correspondencia“ azt hiszi, hogy Spanyolország tiltakozó jegyzé­ket fog Francziaországhoz intézni, a vétkesek megbüntetését kö­vetelve. — Az itteni franczia nagykövetségi épületet csendőrség őrzi, hogy az ellentüntetés megakadályoztassék. Országgyűlés. Szept, 27-én az országgyűlés mindegyik háza illésre jött össze. Ez alkalommal előbb a képviselőházban s aztán a főren­deknél, a következő királyi leirat olvastatott fel: „Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai csá­szár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Mi Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi s világi főrendéinek és képviselőinek, kik az általunk 1881. évi szeptember hó 24-ik napjára Budapest fővárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket! Kedvelt híveink! Midőn az általunk 1881. évi szeptember hó 28-án megnyitott országgyűlés második ülésszakát ezennel be- rekesztjiik, egyszeismind a harmadik ülésszakot a folyó év szep­tember havának 27-ik napjára összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel állan­dóan hajlandók maradunk. Kelt Schőnbrunban, ezernyolczszáz nyolczvankarmadik évi május hó huszonhatodikén, Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. A képviselőház hétfőn megválasztotta tisztikarát. Alelnökök: b. Kemény János és Szontag Pál; háznagy Kovách László; jegy­zők: Berzeviczy Albert, Duka Ferencz, Fenyvessy Ferencz, gr. Pejácsevics Tivadar, Rakovszky István, Tibád Antal és Zsilinszky Mihály. Azután a képviselők sorsolás utján kilencz osztályba osz­tattak be. *

Next

/
Thumbnails
Contents