Eger - hetilap, 1883
1883-09-20 / 38. szám
368 renkivüli eljárásból és a büntetőjogi főkollégium után a kihágásokról szóló részből külön kollégium nem kívántatik. 30. §. Főkollégiumnak csak az tekinthető, mely hetenkinti 5 órában tartatik, kivétetvén a római jog, a melyből 8, a pénzügy tan, k ö zi gazg a tá si j og, pénzügyi jog, statisztika, melyből4—4, és anemzetközijog, a melyből 3 órás a fő-kollegium. A tanárok nagyobb vagy kissebb óraszámú kollégiumokat is hirdethetnek, de minden tárgyból éven kint egy félévi fő- kollegium az itt megjelölt óraszámban tartandó. Magától értetik, hogy a jelen §-ban megállapítottnál magasabb óraszámban hallgatott kollégiumok, a hallgatóra nézve a szabályszerű főkollégiumok érvényével bírnak. 31. §. Azonkívül minden joghallgató, a ki az 1882—3. tanévvel kezdte tanfolyamát, köteles tanpályája alatt két félévi kollégiumot hallgatni a történelemből, melyek közül legalább az egyiknek az egyetemes történelem legujabbkori részéből kell vétetnie; továbbá köteles egy bölcsészeti k oll égi um ot is hallgatni a bölcsészeti karnál, ügy a történeti, mint a bölcsészeti kollégium hetenkinti 4 órából álló legyen. A köteles tantárgyakon kívül hallgatásra ajánltatik: az ál- 1 am szám vitel tan, bányajog, törvényszéki orvos tan, közegészségtan és nemzetközi magánjog. V. Átmeneti intézkedések. 32. §. A második alapvizsgálat az 1883/4. tanév szeptemberi terminusán és a pótvizsgálat az 1883/4. tanév novemberi határidején az eddigi tárgysorozat szerint teendő; az 1 88 4-ik év januártól kéz dve azonban, már csak a jelen rendtartás szerint tehető. A pénzügytani főkollégiumnak a második évben való hallgatása a második alapvizsgálatra bocsáttatás kellékét nem képezi azoknál, a kik 1883/4. előtt négy beszámítható félévet befejeztek. 33. §. Az államvizsgálatok az 1883. évi május 18-án 11630. sz. a. k. rendelet kihirdetésével megszűnnek jövőre a szigorlatok és a félév-beszámitások előfeltételei lenni. A nevezett naptól, illetőleg ezen szabályzat kihirdetésétől fogva az áll am vizsgálatok csakis a 18. és 19. §-okban megjelölt tárgysorozat szerint tehetők és azokra csak azok bocsa tliitók, kik nyolcz félévet szabályszerűen végeztek s végbizonyítványt mutatnak fel. 34. §. A kik az államvizsgálatot az eddigi rendszer értelmében az egyetemen a hatodik félév után vagy később kiállották: azoknak az úgy számit, mint ha a jelen szabályzat szerint tették volna le, s kapcsolatban a jogvégzettséggel, az 1883. I. t.- cz.-ben megszabott minősítő jelleggel bír. 35. §. Azon joghallgatóknak, a kik az 1882/3 tanév végéig tényleg nyolcz félévet hallgattak, habár az előirt államvizsgálatok valamelyikét nem a rendes időben vagy egyátalán nem is tették le, a jogi végbizonyítvány kiszolgáltatik. 36. §. Azok, a kik az 1882/3. tanév végéig tényleg hallgatott 8 félévük alapján nyertek végbizonyítványt, de államtudományi államvizsgálatot nem tettek, valamint azok is, kik az 1883. évi szeptemberi terminusban a II. alapvizsgálatot az eddigi tárgy- sorozat szerint tették le, ha államtudományi államvizsgálatra bocsáttatnak, a pénzügytanból is vizsgálandók, — mig azok, kik már államtudományi vizsgálati bizonyítványt nyertek és jogtudományi államvizsgálatot is óhajtanak tenni, ez alkalommal a közigazgatási jogból nem kérdezendők. Felhívás a hazai gyümölcstermelőkhöz. Az országos m. gazdasági egyesület már az elmúlt évben egy gyümölcs-mintacsarnokot létesített azon czélból, hogy eladásra szánt gyümölcs-mutatványok kiállítása által a nemes gyümölcsöt a budapesti és más fogyasztó közönséggel megösmertesse, s ez által a termelő és fogyasztó között közvetlen összeköttetést létre hozzon. Ma, midőn az országnak bő gyümölcstermése van. a gyü- mölcs-minta-csarnok intézménye kétszeresen szükséges, mert tudvalévő körülmény az, hogy Budapest nemes gyümölcs szükségletét eddígelé nagy részben a külföld fedezte, s jelen évi bő termésünkkel végre meg kell tennünk a kísérletet arra, hogy az ország fővárosában a hazai gyümölcscsel az idegent kiszorítsuk. Hogy azonban ezt sikerrel tehessiik, figyelmeztetnünk kell hazai termelőinket két körülményre: 1-ször a kellő csomagolásra, 2-szor és különösen arra, hogy csakis a mutatványnak megfelelő árut küldjenek be. A fővárosi gyümölcskereskedők azért fordultak főleg a külföldhöz, mert onnan jól csomagolva és a mutatványnak mindig megfelelő árut kaptak, ellenben telve vannak panaszokkal a magyar termelők ellen, kik sem csomagolásra nem ügyelnek kellően, sem arra, hogy a mutatónak megfelelő gyümölcsöt küldjék. Hogy tehát a fővárosi gyümölcskereskedők e méltányos panasza a jövőben alappal ne bírjon, szükségesnek tartjuk a termelő közönséget 1-ször a csomagolásra nézve figyelmeztetni, és felhivni figyelmét arra, hogy sértetlenül az alma, körte és más gyümölcsfélék kosarakban (ez előnyösebb) vagy ládákban úgy szállíthatók, hogy ha a gyümölcs lehető szorosan rakatik egymás mellé úgy hogy az utón rázás által helyéből ne mozdulhasson. Akár papirosba (sokan ezt tartják legjobbnak), akár finom sarjuba vagy polvába történjék e csomagolás, ezen elvet soha sem szabad szem elől téveszteni. Egy másik fontos követelmény a szállításnál még az is, hogy a gyümölcs folyton cirkuláló levegővel birjon, s azért is ha a szállítás ládákban történik, oldalai több helyen kiszúrandók, hogy az igy támadt nyílásokon a levegő szabadon járhassa át a gyümölcsöt. Egy másik fontos körülmény az, hogy a mutatványnak megfelelő gyümölcs küldessék be. Erre nézve szükséges volt a gyü- mölcs-mintacsarnok szabályzatát azzal pótolni ki, — hogy az eladott gyümölcs átvételénél a vevő a mintacsarnok kezelőségét igénybe veheti, s ha ez a szállított árut nem találja mutatvány- szerűnek, az esetben az árú visszautasittatik. S hogy ennek érvénye legyen, még az is felvétetett a szabályzatba, hogy minden kistermelő, ki a gyümölcs-mintacsarnok utján árusítja el terményét, köteles magát alávetni a mintacsarnok szabályzatának. A téli gyiimöcs-évad nemsokára kezdetét vevén, a mintacsarnok is elkezdendi működését s azért a szabályzatból fölemlítjük a következő pontokat: Az eladásra szánt gyümölcsből 1—1 és fél kilogramnyi mutatvány küldendő be az országos gazdasági egyesülethez. A termelés helye, a vasuttóli távolságának, ugyszinte az eladásra szánt mennyiség megnevezésével. A beküldő tartozik a darabonkénti egy métermázsánkénti árat megnevezni úgy az eladás helyén, mint loco Budapest. Ha azonban az árra nézve tájékozva nincsen, akkor a mintacsarnok kezelősége részéről az esetleg történt kínálatok az eladóval közöltetni fognak. Az országos gazd. egyesület elnöksége. Politikai heti szemle. Berlin, szept. 13. A Nordd. Alig. Zeitung félhivatalos czikket közöl, mely Németország. Ausztria-Magyarország és Olaszország békés szándokait hangsúlyozza Oroszországgal szemben. London, szept. 13. A Times azt hiszi, hogy a háború Khinával csak úgy lesz elkerülhető, ha Francziaország nem egész hadsereget, hanem csak a legszükségesebb erősítéseket küldi Tonkingba. Berlin, szept. 15. A Hamb. Nachr. kopenhágai hire szerint Sándor czár és a német császár e hó 27-én Tilsitben találkoznak. Jóllehet ez időponttal a rajnamelléki hadgyakorlatok s a niederwaldi Germania-szobor leleplezése esnek össze: a hír itt mégis nagy figyelmet kelt. London, szept. 14. A franczia csapatok és fekete zászlósok közt Tonkingban nyolcz óráig tartó csata folyt, melyben a francziák 50, a fekete zászlósok 600 (?) embert vesztettek. Bécs, szept. 14. A Pol. Corr. sugalmazott párisi levele szerint, Francziaország hajlandó Klímának az Anam feletti tiszteletbeli védnökség és hübéradó tekintetében nagy engedményeket tenni, feltétlenül ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a folyam-rendőrség a vörösfolyón egész Yünnanig kizárólag ot illesse, a bandák kiirtása végett. Berlin. A kantoni zavargások legtöbb kárt a német alattvalóknak okoztak; több németnek a házát szétrombolták ; miért is hír szerint a német pánczélos hajóraj oda küldetett. Berlin, szept. 15. A Nordd. Alig. Zeitung azzal vádolja a Timest, hogy a viszály magvát hinti el Német- és Francziaország közt, s megjegyzi, hogy Francziaországnak, ha megmarad a fen- álló szerződések alapján, nem is lehet jobb szomszédja Németországnál. London, szept. 15. A Daily News arról értesít Konstantinápolyból, hogy Wettendorf nemsokára elmegy Gasteinba, Berlinbe, Bécsbe és Rómába, előkészítendő Törökország csatlakozását a hármas szövetséghez. Pétervár, szept. 15. A Journal de St. Peterb. azt Írja, hogy ha a bolgár fejedelem feladata nem sikerül, úgy Bulgária léte és vele a béke lesz veszélyeztetve.
