Eger - hetilap, 1883

1883-09-20 / 38. szám

369

Rustsuk, szept. 15. Már megjelent a bolgár fejedelem kiáltványa, mely az uj alkotmány behozatalára vonatkozik. Ebben tudatja a fejedelem, hogy bizottság dolgozik saját elnöklete alatt az új alkotmány tervezetén, mely ha elkészül, a nagy nemzetgyűlés elé fog terjesztetni.

Páris, szept. 15. Tonkingból érkező hivatalos sürgönyök megerősítik a legutóbbi ütközet hírét, jelentve, hogy az a fran- cziák győzelmével végződött.

A spanyol király utazásának politikai céljáról Írják: Spanyolország már a Therapiában tartott egyiptomi konferenczia alkalmából lépéseket tett, hogy mint hatalmi tényező megkérdez- tessék és meghallgattassék; kísérlete azonban akkor hajótörést szenvedett. A madridi kormány azóta folytonosan rajta van, hogy Spanyolország visszaszerezhesse azt az állást az európai államok között, melyet fóképen a folytonos belső forrongások miatt veszített el. Most közel áll ezen kívánságának teljesüléséhez és a király épen azért jár Bécsben, Berlinben és Párisban, hogy befejezze miniszterei müvét és befejezett ténynyé emelje Spanyolország fölvételét az európai konczertbe. Spanyolország fóképen Ausztria-Magyarországra és Németországra fog támaszkodni, de formális szerződésről szó sincsen.

Páris, szept. 14. Az „Union,“ mely Chambord gróf félhivatalos lapja volt, kijelenti, hogy többé nem fog megjelenni. A szerkesztőség kijelenti, hogy a mai napig tiszteletteljes hűséggel közvetítette Chambord gróf eszméit, támogatta politikáját, regisztrálta a szeretett fejedelem halála utáni ünnepélyes nyilatkozatokat, üdvözölte a párisi grófot mint a franczia uralkodóház fejét, üdvözölte azon óhajjal, vajha sikerülne neki helyreállítani a keresztény és hagyományos monarchiát. Feladata ma be van fejezve.

Páris, szept. 15. A „France“ berlini levelezője leír egy társalgást, mely szerinte Bratiano és Bismarck herceg közt folyt az antiszemitizmusról. Bismarck erélyesen tiltakozott az ellen, hogy őt a zsidóellenes mozgalom kezdeményezőjének tekintsék; azt azonban kijelentette, hogy ő még ma is ellenzi a zsidók kinevezését bírói állásokra. Bratiano szerencsét kívánt Bismarcknak e nézethez; de Bismarck erre igen élénken azt telelte, hogy az ő felfogása igen távol áll az antiszemitákétól, a kik, ha engednék őket tovább gazdálkodni, a zsidók kiűzését és lemészárlását igyekeznének előidézni. Bratiano ezután a magyar- és oroszországi zsidóellenes zavargásokra utalva, azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a mozgalom kiterjedhetne egész Európára. Bismarck erre következőleg felelt: „Ami Németországot illeti, ott a zsidók addig, amig a poroszoké lesz a hegemónia és a Hohenzollerek fognak uralkodni, nem fognak üldöztetni, sőt meg fogják tartani minden alkotmányos jogukat. Szeretném, ha e jogokat nem kapták volna meg, de ha már megkapták, azokat tőlük senki sem veheti el. Egyébiránt excellenciád pesszimizmusát a zsidók tekintetében én nem osztom.“

Vilmos német császár augusztus 25-kén kelt kabineti rendelettel megbizta a trónörököst, hogy őt képviselje a Luther- ünnepen. E rendeletében a császár többi között azt mondja, hogy személyesen nem jelenhetett meg az ünnepen, de mint evangélikus keresztény és az egyházi igazgatás legfőbb őre, élénk részvétet érez az ilynemű ünnep iránt, melyen az evangélikus hitvallás gyöngitetlen kifejezést nyer. Teljesen méltányolja azt a gazdag áldást, mely az evangélikus egyházra háramolhat, ha tagjai mindenütt emlékeztetnek a reformáczió nemes javaira. A császári rendelet azzal a kívánsággal végződik, hogy a Luther-ünnepek hassanak az evangélikus ajtatosság serkentésére, a jó erkölcs fen- tartására és az evangélikus egyház megörökítésére.

Wittenberg, szept. 13. A német trónörökös és Albrecht hg. ma délelőtt ide érkeztek a Luther-ünnepre. A herczegek a kastély templomába mentek, a hol a trónörökös egy babérkoszorút tett Luther sírjára. A Luther-csarnok megnyitásánál a trónörökös beszédet tartott, melyben többi között ezt monda: „Legyen ez az ünnep nekünk szent intés arra, hogy a reformáczió nagy javait ugyanazzal a bátorsággal tartsuk fenn, mint a milyennel kivívtuk. Különösen erősítsen meg bennünket ez az ünnep abban az elhatározásban, hogy mindenkor sikra szálljunk az evangélikus hitvallás és ezzel a lelkiismereti szabadság és a türelmes- ség mellett. A protesztantizmus ereje és lényege nem a betűben, a hideg formában áll. hanem a keresztény igazság ismerete után való törekvésben. Vajha a Luther-ünnepek megerősitnék a protestáns öntudatot, megóvnák a német evangélikus egyházat a viszálytól és megállapítanák állandóan számára a békét.“

— Érsek Ur Ő Excellentiája e hó 14-én a legjobb egészségben székvárosába — Egerbe — visszatért.

— Városunk ezévi utolsó s leghíresebb búcsújára, az úgynevezett servita-búcsúra, közel s távoi községekből 10 ezernél több idegen jött be. Már két-három nappal a búcsú előtt, az ajta- toskodók hosszú sorai tölték meg az útczákat. A körmenet napján a servita-templomtól a piaczig s várig, beláthatlan embertömeg hullámzott. A körmenetet nsgos és főt. Zsendovics József kanonok ur vezette. A Szűz-Mária-képek száma 22 volt; hát még a töméntelen sok feszület s lobogó! Igen jellemző s örvendetes körülmény, hogy a falusiak oly roppant száma mellett sem fordúlt elő semmi olyas, a mi a közrendet s városunk nyugalmát megzavarta volna.

— Aranymise. Ludányi Antal apát, egri kanonok-plébános úr augusztushó 24-én tölté be áldozárságának félszázadát. Aranymiséjét, egész csendben, Pőstyénben végezé, a hol nevezett napon gyógyulás végett időzött. Ez alkalomból a távolban is számosán fölkeresték üdvözletükkel; többi közt üdvözölte Egerváros tanácsa és róm. katk. tanítótestülete.

— Műkedvelő előadás. Folyó hó 16-án egri ifjú polgárok és polgárnők által, az országos munkás betegsegélyző és rokkantak pénztára előhelye javára, a törzs-casinó nagy termében táncz- czal egybekötött szinielőadás tartatott; a darab czime „Rózsa Sándor“ — valami Tnrcsányi Gyula nevű Írótól. Magára az előadásra nézve, annál is inkább, minthogy műkedvelőkre a szigorú kritika mértéke nem alkalmazható, csak annyit jegyzünk meg, hogy Bartók Endre (Kis Pista) routinnal s a drámaibb részek iránti élénk érzékkel játszott, s a többi szereplők is, erejükhöz képest igyekeztek az estét élvezetessé tenni; de annál inkább hangsúlyozandónak tartjuk azt, hogy főleg a műkedvelők jobban megválaszthatnák a darabot; s e paprikás-jancsi féle, helyzeteiben együgyű, lélektanilag indokolatlan, izetlen lövöldözések és sarkantyús csizmákból álló „Rózsa“ Sándor helyett, adhatnák az elismert, régi jó népszínműveket, melyekben olyan szinészi tehetség is, mint Bartók Endre úr, jobban érvényesíthetné magát. A tánczmulatság kedélyesen folyt le, mig csak a Lojzi húrjában tartott.

— A király köszöneté. A hivatalos lap a következő királyi kéziratot közli: Kedves Tisza! Azon szerencsés családi esemény alkalmából, hogy menyem, a koronaherczegnő, Házamat egy leány- gyermek szülése által boldogitá, magyar koronám országaiból is siettek hatóságok, testületek és egyesek, részvétteljes örömöt tanúsító szerencsekivánataikat kifejezni. Hű Magyarországom népei hagyományos ragaszkodásának ezen újabbi nagybecsű bizonyítéka legbensőbb visszhangra talált szivemben s különös örömömre szolgál ezért saját, valamint a Királyné s a koronaherczegi pár nevében is, legmelegebb köszönetemet kijelenteni, utasítván Önt, hogy ezt magyar koronám „országai egész területén, haladék nélkül közhírré tegye. — Ő felsége hasonló kéziratot intézett az osztrák miniszterelnökhöz is.

— Személyzeti hírek. Kineveztettek: Koncz Menyhért szulio- gyi lelkész jászberényi ielkészszé, Terstyánszky Dezső jászberényi ideigl. lelkészhelyettes szendrői Ielkészszé s helyettes alesperessé, Florek József árokszállási káplán szuhogyi ideigl. lelkészhelyettessé. Kápláni , minőségben áthelyeztettek: Kovács Mátyás jákó- halmi káplán Árokszállásra, Németh Gyula bodonyi káplán Jákó- halmára, Truszka István geszterédi káplán Bodonyba, Dobóczky Gábor kaáli káplán Geszterédre, Pamlényi Lajos Kaálba.

— Folyó hó 17-én délután a lyceum előtt egy kis iskolás fiúcskát elgázolt egy rohanó szekér. Rendőrségünk figyelmét felhívjuk az ily súlyos visszaélésre, mert ha a kocsisok vigyázatlanok. sehol sem történhetik több szerencsétlenség nr'nt éppen a lyceum előtt, hol a kapuig a gyalogút a szekérúton megy keresztül, s ahol annyi apróság jár-kel ide-oda.-- Katholikus gyűlés. Ft. Lőnhardt Ferencz erdélyi püspök ur ő exclja az erdélyi kath.-status-gyülést f. évi október hó 10-ére hívta össze.

— Elhalasztott zarándok-ut. A „Magyar Állam“ tudatja olvasóival, hogy a tavaszról őszre halasztott római zarándok-utat ismét el kellett halasztani, mert a zarándokúira csak körülbelül 30—40-en válalkoztak.

— A hevesmegyei gazdasági egyesület választmánya szept. 9-én gyűlést tartott Dr. Vezekényi István elnöklete alatt, s a következő ügyeket intézte el. — A kecskeméti állami szőlőtelep részére vásárolt szőlővesszők beszerzési és csomagolási költsége fejében felszámított összeg végett sürgető feliratot intéz a szakminisz-