Eger - hetilap, 1883

1883-09-20 / 38. szám

367

TI

Az elméleti állam vizsgálatokról.

17. §. Két elméleti államvizsgálat tartatik: u. m. .a jogtudományi és államtudományi, mely államvizsgálatok az 1883. évi

I. t.-cz.-ben megállapított minősítő jelleggel bírnak.

18. §. A jogtudományi államvizsgálatnak tárgyai:

a) magyar magánjog, kapcsolatban az osztrák joggal, ameny- nyiben a magyar birodalom területén gyakorlati jelentőséggel bir és tekintettel a házasság kánonjogi elveire;

b) a büntetőjog és eljárás ;

c) a kereskedelmi és váltójog;

d) a polgári törvénykezés;

e) a magyar közigazgatási jog.

19. §. Az államtudományi államvizsgálatnak tárgyai:

a) alkotmányi és kormányzati politika;

b) magyar közigazgatási jog, tekintettel a perenkivüli eljárásra. azonban a telekkönyvi eljárás mellőzésével és a büntetőjognak a kihágásokról szóló része s az arra vonatkozó eljárás;

c) a magyar pénzügyi jog elvei és főbb intézményei, kiterjeszkedve a jövedéki kihágásokra is;

d) az egyházjog, mint az egyházak alkotmány-, és közigazgatási joga;

e) a magyar állam statisztikájából a népességi, közmivelő- dési és közgazdasági rész, tekintettel Ausztriára.

20. §. Az államvizsgálat a tanfolyamnak az egyetemen vagy jogakadémián befejezése és a végbizonyítvány kivétele után tehető,- és pedig a jogakademiai hallgatókra nézve csak azon jogakadémián, a hol a végbizonyítvány kjérdemeltetett.

21. §, Az alapvizsgálatokról szóló 8., 9., 10., 11.. 12., 13., 14., 15. és 16-ik pentok az állam vizsgálatok tekintetében is irányadók, következő eltérésekkel:

a) az államvizsgálat iránti kérvényhez csatolandó az index és a végbizonyítvány, melynek kelte és száma az indexbe vezetendő, és a lefizetett vizsgálati díjról szóló nyugta;

b) az államvizsgálatról való indokolatlan elmaradás esetében, a mit a bizottság Ítél meg és jelent be a dékánnak, az elmaradó három hónap előtt uj határidőt nem nyerhet és a befizetett vizsgálati dijakat elveszti;

c) az államvizsgái átoknál ugyanazon egy vizsgáló-bizottság előtt a vizsgálat egyszerre legfeljebb három jelölttel folyhat. Minden egyes jelöltre másfél óra engedhető;

d) egynél több tárgyból az állam-vizsgálatnál nincs helye pótvizsgálatnak. Pótvizsgálat nem tehető a felfüggesztést követő 6 hét előtt, mely határidő megtartása czéljából a pót- vizsgálatra utasitó eredeti bizonyítvány a kérvényhez csatolandó. A pótvizsgálat egyszer ismételhető. Ha a pótvizsgálat másodízben sem sikerül, vagy ha az a teljes vizsgálat napjától számítandó hat hó alatt sikerrel le nem tétetik, a jelölt csak az egész vizsgálat ismétlésére bocsátható;

e) visszautasítás esetében a jelölt két hónap előtt ismétlésre n e m bocsátható;

f) államvizsgálatoknál az eredményről a bizottság által aláirt bizonyítvány adatik ki, melynek kelte és száma a végbizonyítványra is rávezettetik;

g) a nem képesítést vagy felfüggesztést tartalmazó bizonyítvány, mely az uj vizsgálati határidő kimérése czéljából a kérvényhez csatolandó, a sikeresen kiállott vizsgálatról szóló bizonyítvány átadásakor elnökileg megsemmisítendő;

h) az államvizsgálati dij 20 forint, a pótvizsgálati dij 10 f o r i n t.

Díjmentességnek nincs helye.

III.

Vizsgálati bizottságok.

22. §. A két alapvizsgára a bizottságot maga a jog- és államtudományi kar éveukint alakítja — a rendes, a rendkívüli, a jogosított és azon ténylegesen működő magántanárok közül, kik az abban képviselt valamelyik tantárgyat előadják, vagy az előző félévben előadták. Az egyes vizsgálati esetekre kirendelendő külön bizottság három tagból áll, kik közül az első alapvizsgán csak ketten vizsgálnak. A vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli és jogosított tímárain kívül a karnak egyéb nyilvános (rendes és rendkívüli) tanárai csak szükség esetében s csak kisegitőkép vehetők be a vizsgálóbizottságokba, úgy hogy ezek addig, míg a vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli s bár előadást nem is tartó jogosított tanárai és a tényleg előadó tanáraiból a szükséges szám

kikerül, az egyes vizsgálati bizottságokba vizsgálókul ki nem rendelhetők.

23. § A két államvizsgálatra a bizottság szintén évenkint alakul a rendes, rendkívüli, jogosított tanárok és azon tényleg működő magántanárokból, kik az abban képviselt valamelyik szakot tanították vagy tanítják, meg azon szakférfiakból, kik a tanártestület javaslatára a vizsgálói biztosság egy-egy tanévre való elvállalására a közoktatásügyi magy. kir. miniszter által felkéretnek, mi iránt a tanév előtt a miniszterhez felterjesztés intézendő.

Ezen külső tagok az államtudományi államvizsgálathoz lehetőleg az állami közigazgatási tisztviselők, a jogtudományihoz pedig a bírói és ügyvédi kar jelesbjei közül szemelendők ki.

Az állam vizsgálat öt tagú bizottság előtt tétetik, mely öt tagú vizsgáló bizottság akkép alakítandó, hogy az elnök és két tag az egyetem köréből, kettő pediga kültagokkö- zül vétessék..

Az egyetem köréből vett tagokra nézve szabály, hogy a súlypont lehetői eg a szaktanárokra fektett.es- sék. A .vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli s bár előadást nem is tartó jogosított tanárain kívül nyilvános (rendes, vagy rendkívüli) tanárok itt is úgy, mint az alapvizsgálatoknál, csak szükség esetén oszthatók be s hívhatók meg vizsgálókul.

24. §. Minden bizottságban van egy elnök és alelnök. A tanév múltával ez utóbbi lép az előbbinek helyébe, a másodelnökség pedig a seniumban a következő rendes tanárt illeti, ki azon vizsgálat tárgyai egyikének szaktanára — vagy ki azok valamelyikéből abban az évben jogosítvány alapján legalább egy féléven át tandíjfizetéssel járó kollégiumot tart.

25. §. Az elnökség és alelnökség senium szerinti évről évre való váltakozása mind a négy vizsgálati bizottságra akként alkalmazandó, hogy senki egy időben elnökséget két bizottságban nem vihet, minél fogva, ha senium szerint valamely tanárt két bizottságban illetne meg az elnökség vagy alelnökség, csak egyiket vállalhatja el; továbbá: senki, a ki már egy turnusban elnökséget vagy alelnökséget viselt, azt ugyanabban a turnusban nem viselheti addig, mig azon bizottságnak, melyben az elnöklés sorrend szerint reá következnék, van .oly rendes szaktanár tagja, a ki még azon turnusban sehol sem elnökölt. Á már eddig megkezdett turnus a jelen szabályzatnak megfelelően tovább foly- tattatik.

26. §. A vizsgálati bizottság két-két (A. B.) bizottságra osztva működik, az elnök és az alelnök vezetése alatt, ha a vizsgálandók száma egy-egy héten háro mnál több. A jelöltek a két bizottság közt egyenlően osztandó k meg.

27. §. Minden tanév vége felé a vizsgálati bizottságok ösz- szes tagjai a jogkari dékán által értekezletre hivandók össze, hogy a vizsgálatok folyama alatt szerzett tapasztalatok és azok folytán felmerülő kívánalmak iránt eszmecsere indittassék.

Ezen értekezlet megállapodásait a kar legkésőbb a következő tanév elején tárgyalás alá veszi, s ha a maga részéről is helyeseknek találja, saját véleménye és javaslatai kíséretében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti.

IV.

Általános határozatok.

28. §. A félév beszámithatására megkivántatik, miszerint hetenkint legalább 20 óra kimutattassék.

Ezen hetenkinti 20 órába az élőnyelveken kívül bármely tanulmányi szakban hallgatott leczkék betudandók, a más karban választott ingyenes órák kizárásával.

Óraátszámitásnak csak egymásra közvetlenül következő félévek között van helye.

Az óraátszá’mitás külön engedély nélkül történik, ha azon félévben, melyre az átszámítás eszközlendő, legalább 15 beszámítható óra van.

Öt óránál többre terjedő óraátszámitást csak a kar engedélyezhet.

29. §. Hogy valaki pályavégzett joghallgatónak tekintethessék, és az államvizsgálatok- vagy szigorlatokhoz megkivántató végbizonyitványnyal elláttathassék, nyolcz teljesen beszámítható félévet kell kimutatnia, melynél döntő az, hogy. az alapvizsgálatokat a maga idején letette, s a 8 félévet a kiszabott óraszám hallgatásával fejezte bé, úgy, hogy mindazon tantárgyakból, melyek a két alapvizsgán, a két államvizsgálaton és a szigorlatokon mint vizsgálati tárgyak követeltetnek, legalább egy-egy félévi fő kollégiumot hallgatott legyen.

Megjegyeztetik, hogy a törvénykezési főkollégium után a pe*