Eger - hetilap, 1883
1883-09-20 / 38. szám
366 Mlinagoban a felkelők rátámadtak Reskovics nevű tanítóra, a mért nemcsak maga rászavazott a kormány jelöltjére, hanem még két parasztot is rábirt erre. A zavargók baltákkal és fütykösökkel felfegyverkezve az iskolaliázba törtek be, melyből a tanító, semmi jót sem sejtve, már a tömeg közeledtekor elmenekült, A tanitó elrémült feleségét vonták itt rkérdőre, hogy hova van eldugva a magyar korona és a zászló. És mikor az asszony e fslől nem tudott felvilágosítást adni, azt .kiabálták, hogy „üssétek agyon!“ Egyik vezető mellén ragadta meg, a másik torkát szorította -össze, és követelték az 500 frtot, melyet férje, állítólag szavazatáért kapott volna. A tanitó lakószobájában függött I. Fe- rencz-József császár és király és Rezső trónörökös arczképe. Az uralkodó arczképének szemeit kiszúrták; a trónörökös ábrázolatát azonban megkímélték, mert az szerintök a horvátok barátja, s megengedte nekik, hogy gyilkoljanak és fosztogassanak, anélkül, hogy a katonaságnak és csendőrségnek szabad volna rájok lőni. Zágráb, szept. 10. A határvidékről rósz hírek érkeznek. Virginmostban a nyugalom helyreállt, de Glina tájékán a felkelés majdnem általános. A Kraljevcani melletti összeütközésnél megsebesült egyének közül huszonhárom meghalt. A tengeriföldeken is találtak sebesülteket. Glinából a vadászok tegnap behoztak tizenhat parasztot, kik a klasnici elöljárót, és jegyzőt fogva tartották és annyira megverték, hogy felgyógyulásuk alig remélhető. A parasztok esténkint az erdőkbe gyűlnek és onnét kitörnek. A jog- és államtudományi karok új tanulmányi és vizsgálati rendszere. A.) A „Budapesti Közlöny“ a következő királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, a jog- és államtudómányi karoknál illetőleg az. egyetemeknél eddig fennállott alap- és államvizsgálatok illetőleg szigorlatokra vonatkozó módosított szabályzatokat jóváhagyom és megengedem, hogy azok azonnal életbe léptethessenek. Kelt Schönbrunnban, 1883. évi augusztus hó 20-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k B) - Szabályzat: a m. kir. tudomány-egyetemek és kir. jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjét illetőleg. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1883. évi 28.291. számú rendeletével.) I. Az alapvizsgálatokról. 1. §. Az első alapvizsgálat tárgyai: a római jog a pandekta- jog mellőzésével; b) az európai jogtörténet, különös tekintettel a magyar jogtörténetre. 2. §, Az első alapvizsgálat két félév igazolása alapján, a második félév végén tehető; de a rákövetkező 'azaz harmadik félév kezdetén okvetlenül leteendő, különben a harmadik félév s az ezentúl annak sikeres kiállása nélkül eltöltött tanidő, a rendes quadrienniumba be nem számítható. 3. §. A második alapvizsgálat tárgyai: a) a jogbölcsészet, a történelmi rész mellőzésével, b) a magyar közjog, c) a nemzetgazdaságtan a pénzügytannal. 4. §. A második alapvizsgálat a negyedik beszámítható félév végén tehető, de a következő,, vagyis ötödik félév kezdetén okvetlenül leteendő, minthogy különben az ötödik félév s az ezentúl a vizsgálat kiállása nélkül eltöltött tanidő, a rendes quadrienniumba be nem számítható. 5. §. Alapvizsgálati rendes határidő junius hónap első fele és szeptember hónap első fele. Kivételes határidő január 5—15 napja, mely kivételes határidőben azok vizsgáltathatnak, a kik január hóval kezdik tanfolyamuk harmadik, illetve ötödik beszámítható félévét; úgyszintén azok is, a kik külföldi egyetemről jőve, a szeptemberi terminuson iratkoztak be, továbbá a tényleg katonai szolgálatból őszszel kilépettek (§. 7.) végül azok kik a megelőző határidők valamelyikén az egészből vagy a pótvizsgálati tárgyból képesítetteknek nem találtatván, a vizsgálat ismétlésére utasittattak. 6 §. Pótvizsgálati határidő: azok. számára, a kik egy tárgyból júniusban függesztettek fel, szeptember 1—15.; azok számára, a kik szeptemberben függesztettek fel, november 1—15., azok számára pedig a kik januárhó 5—15. közt függesztettek fel, márczius 1 — 15. napjai közt tűzhető ki. Az e határidőben sikerrel letett pótvizsgálat a tanidő beszámítása tekintetében a felfüggesztés idejében teljes sikerrel kiállott vizsgálatéval egyenlő. A kik e határidőben nem képesítettnek ítéltetnek, a pót- viz-igálatot még egyszer ismételhetik a legközelebbi (azaz a novemberi, illetőleg januári vagy júniusi) vizsgálati határidőben. Ugyanezen határidőben tehetik a pótvizsgáiatot azok is, a kik az első rendes pótvizsgálati határidőt elmulasztották. Az ismételt vagy utólag letett pótvizsgálat azonban a tanidő beszámítása tekintetében nem hat vissza. A kik a pótvizsgálatot a felfüggesztést követő második határidőben sem állják ki sikerrel, már csak a teljes vizsgálat ismétlésére bocsáthatók. 7. §. Kik azon időben, midőn valamely alapvizsgálatot letenni kötelesek, beigazolt tényleges katonai szolgálatban valának, azok az e miatt elhalasztott vizsgálatot, illetve elhalasztott pót- vizsgálatot még a tartalékba helyeztetésöket követő legközelebbi határidőben a félévek beszámítása tekintetében oly hatálylyal tehetik le. mintha azt a rendes határidőben állották volna ki. Ha pedig az ekkor megkisérlett alapvizsgán egy tantárgyból pótvizsgára utasittatnának, ezen pótvizsgálatot a következő legközelebbi határidőben a tanidő számítása tekintetében szintén viszszaható hatálylyal tehetik le. Az első alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidőből azonban a rendes quadrienniumba több mint 3 félév, a második alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidó- ből pedig több mint 5 félév, ezeknek sem számítható be. Hasonló elbírálás alá esnek a külföldi egyetemről átlépők. 8. §. Az alapvizsgálatokra való bocsáthatás feltétele a félévek kellő számán felül, az, hogy a folyamodó minden a kérdéses vizsgálaton előforduló tárgyakból legalább egy félévi főkollégium hallgatását igazolja. 9. §. A vizsgálatra bocsáttatás iránti kérvény a kari dékánhoz intéztetik, ki az arra szükséges kellékeket megvizsgálja, s ha ezek rendben vannak, a jelentkezőt arról az illető bizottság elnökének megnevezése mellett végzésileg értesíti. Elutasító végzés ellen a karhoz lehet folyamodni, mely a vizsgálatra bocsátás kérdésében véglegesen határoz. Belföldi karok hallgatói azon tanintézetnél vizsgáznak, a hol a vizsgálatra jogosító félévek utóbbikát hallgatták. 10. §. A vizsgálatra bocsátottak névsorát a dékán a bizottság elnökével közli, a ki ez alapon a két bizottság közt a jelölteket egyenlően megosztja s a vizsgálati helyet, napot és órát kitűzi s a táblán kihirdeti. A vizsgálatról való indokolatlan elmaradás esetében, mit a bizottság Ítél meg és jelent be a dékánnak, az elmaradó ugyanazon félévben ama vizsgára nem bocsátható, és igy esetleg félévét veszti. 11. §. Ugyanazon egy vizsgáló-bizottság előtt egyszerre a vizsgálat nem folyhat többel, mint legfeljebb négygyei és annyi idő engedendő, hogy a jelölteknek minden egyes vizsgálati tárgyból való készültsége alaposan megítélhető legyen; a vizsgálat azonban egy tárgyból e gy j e 1 ö It t e 1, egy negyed óránál tovább ne tartson. 12. §. A vizsgálati eredmény felett a bizottsági tagok szótöbbséggel vagy egyhangúlag határoznak. 13. §. Elfogadás esetén a jelölt képesítettnek Ítéltetik, készültségéhez képest, szótöbbséggel vagy egyhangúlag; sőt ha a jelölt a vizsgálat minden tárgyából kitűnő eredményt tanúsított, kitüntetéssel nyeri a képesittetést. 14. § Ha a jelölt feleletei csak egy tantárgyból nem ütik meg a mértéket, abból lehetőleg ugyanazon bizottság előtt teendő pótvizsgálatra utasítható, és annak sikerétől függeszthető fel az egész vizsgálatnak eredménye ; efféle pótvizsgálat a két alapvizsgálatra nézve a 6. §. szerinti időben s hatálylyal tehető. 15. §. Visszautasítás esetében a két alapvizsgálatnál ismétlésnek az 5. §. által kijelölt időben s hatálylyal van helye. 16. §. A vizsgálati eredmény a két alapvizsgálatnál a jelöltnek leczkekönyvébe jegyeztetik be, a jelölt nevének kitételével és a vizsgálati jegyzőkönyvre való utalással. Az alapvizsgálati dijt (8 frt 40 kr) nem fizetik, a kik késedelem nélkül vizsgáznak, ha tandíj mentességet élveznek azon félévben, melynek végén a vizsgát tenni kötelesek. Ezen elvnek megfelelőleg a tandíj felétől felmentettek, a vizsgadij felétől is mentesek. Ezen kedvezménytől elesnek, a kik a vizsgálati határidőt meg nem tartják, még ha tandíjmentesek volnának is a késedelmezve tett vizsgálatnak idején.
