Eger - hetilap, 1883

1883-09-20 / 38. szám

XXII. év-folyam. 38. szám. 1883. szeptember 20-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 in — kr Félévre. . . 2 . 50 . Negyed évre . 1 _ 30 . Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — 13 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden X hasábo/.ott petit torhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. nyílttérien egy peti.i- sorhelyén 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A horvát kérdés alakulása. I. A horvát kérdésben Tisza Kálmán magyar miniszterelnök, határozottan tisztázni kívánja a helyzetet s e czélból mindenol­dalú informatiókat törekszik szerezni. Legközelebb több horvát notabilitást tanácskozásra hivott meg Budapestre. E bizalmas tanácskozásról a következő hírek szivárogtak ki: A horvátok a magyar felirásos czimerek mielőbbi eltávolítá­sát és a királyibiztosság megszüntetését sürgették. Tisza Kál­mán ezt határozottan megtagadta s a magyar országgyűlés egy- begyüléseig nem hajlandó a dolgok mai állapotán változtatni. — A horvát képviselők a magyar országgyűlésen mindenesetre meg­jelennek, de későbbi megállapodásaiktól és a kifejlendő körülmé­nyektől, jelesen a magyar képviselőházi pártok magatartásától függ, vájjon nem fognak-e tiltakozásuk kifejezése után eltávozni. Ha ez az eshetőség áll be, akkor kétségtelen, hogy a horvát kép­viselők közt szakadás történik, s a volt unionisták és talán a szlavóniai képviselők nem hagyják el tüntetőleg a magyar ország- gyűlést. Tisza miniszterelnök felhívta a jelen volt horvát képvi­selőket. hogy ne igyekezzenek a fennálló ellentéteket élesíteni; mire azok kijelentették, hogy a nemzeti párt még magánjellegű értekezletre sem fog egybegyülni a magyar országgyűlés uj ülés­szakának megnyílta előtt. Némely horvát politikusok — nyilván az exbán első sorban — panaszkodtak a magyar sajtó ellenszen­ves magatartása miatt; e panasszal szemben a miniszterelnöknek elég volt a Magyarországon uralkodó sajtószabadságra utalni. II. A magyar országgyűlés horvátországi tagjai — írja a fél- hivatalos „Búd. Corr.“ — már folyó hó 16-án Budapestre érkez­tek. hogy a helyzet és a képviselőházban követendő eljárás iránt tanácskozzanak. Maga a czimerfeliratok kérdése az ügy jelenlegi stádiumában nem szolgáltathat továbbra semminemű okot rekri- minácziókra és komoly határozati tervezetekre. Az iránt most már a horvát képviselőknek tisztában kell lenniük, hogy a tör­vény világos szava szerint a magyar kormány vagy mondjuk a pénzügyminiszter feltétlen joggal birt 18 hó előtt elrendelni, hogy ott, ahol uj czimereket kell elhelyezni, ezen czimerek nemcsak horvát, hanem magyar felirattal is láttassanak el, nehogy Horvát­országban azon látszat mutatkozhassék, mintha a magyar korona egész területén, melynek czimere ott van a czimerpajzson, kizá­rólagosan a horvát volna a hivatalos nyelv. Kényszerítve a pénz­ügyminiszter nem volt ugyan ilyen rendeletre, törvénytelen azon­ban eljárása semmiesetre sem volt, s határozottan meg is vagyunk győződve, hogy az országgyűlés - - ha az ügy határozathozatal vagy interpretáczió végett elébe kerül — a kormány eljárását törvényszerűnek fogja minősíteni. Nem fog ellenben az országgyű­lés előreláthatólag elzárkózni azon tény tekintetbevételétől, hogy Horvátországban 15 év óta a czimerek magyar feliratok nélkül voltak kitűzve, s hogy ennek következtében Horvátországban jó- hiszeműleg abban a véleményben lehettek, miszerint az egyszerre alkalmazott magyar felirat törvénytelen. Az országgyűlés a ma­gyar állam méltóságán azért még egy irányban sem fogna csor­bát ejteni, ha figyelembe véve ezen tényt, kimondaná, hogy jövő­ben a törvény, mely feliratról sehol sem szól, szigorúan követ- tessék olymódon, hogy Horvátországban és Szlavóniában a jelen­legi czimerek helyett a magyar állam jelvényeit feltüntető czime­rek helyeztessenek el minden felirat nélkül; a hivatal horvát nyelvű jelzése minden hatóságnál megtörténhetik más alkalmas helyen. Ezzel nézetünk szerint a horvát képviselőktől meg lenne vonva minden további indok arra nézve is, hogy ebben az ügy­ben elkülönített állást foglaljanak. — Egészen más kérdés ellen­ben az, hogy a horvát pártférfiak meg akarják-e alkotni a lehe­tőséget arra, hogy Horvátországban mielőbb alkotmányos kor­mány léphessen működésbe, s a rend és nyugalom helyreállítása után az ország ismét élvezhesse az önkormányzat nagy és sok ol­dalról irigyelt jogait. El sem képzelhető, hogy a horvát hazafiak egy része ne táplálja önmaga is ezen óhajt és ne kövessen el mindent arra, hogy egy a horvát nyelvet biró és az ottani viszo­nyokat behatóan ismerő bán kinevezését lehetővé tegye. Erre azonban első sorban szükséges, hogy a horvát tartománygyülésen biztos többség alkottassék. mely egyetért a magyar kormánynyal, a melytől egyedül függ a bán kinevezése. Ezen alapföltétel nél­kül alkotmányos tartományi kormány abszolúte nem működhetik s a végső esetben maga a kinevezendő bán fogja megkísérlem, hogy megszerezze magának Horvátországban a szükséges többsé­get. A horvát képviselők küszöbön álló tanácskozásaikban két­ségtelenül behatóan figyelembe veendik ezeket a kérdéseket s azt hiszszük, hogy még a nemzeti pártban bekövetkezhető szakadás veszélyének eshetőségével szemben is fog számos horvát képvi­selő akadni, kik hazájuk érdekében mindent el fognak követni, hogy egyetértés jöhessen létre, s alkotmányos horvátkormány váljék lehetővé. III. A czimerkérdés elintézésének imént említett módja helyett, a ..Pester Lloyd“ szerint az országgyűléstől nem törvénymagyará­zat vagy érdemleges határozat fog kivántatni, hanem felhatalma­zás a kormány részére, hogy belátása szerint esetleg az eddigi gyakorlatot tarthassa érvényességben. A horvátországi állapotok. VI. A félhivatalos „Budapesten Correspondenz“ jelenti: Amint lapunknak Zágrábból beavatott oldalról jelentik, a határszéli za­vargások felöl szóló legújabb hírek hivatalos tudósítások szerint jóval túlzottak. Miután nagyobb katonai erő vétetett alkalmazás­ba: valószínű, hogy a nyugalom nemsokára helyre is lesz állítva. Számos határozott jel kimutatta, hogy a mozgalmak sok helyen Horvátországban is magyarellenes külső befolyások által támasz­tattak és tápláltattak. Horvátországban ugyanis az utóbbi időben külföldi emisszáriusok kísérleteket tettek a népet felizgatni. Két­ségtelen, hogy ezen urak űzelmeinek véget fognak vetni és csak az a sajnos, hogy a belföldi izgatókhoz sokkal nehezebben lehet hozzáférni, mint a külföldiekhez. Zágráb, szept. 15. A zavargások a volt határőrvidéken folyton tartanak ugyan és némileg növekednek is, azonban a ka­tonaság megjelenésével rendszerint elnyomatnak, a mi jobbára a főkolomposok megöletésével vagy súlyos megsebesülésével vég­ződik. A báni határvidéken észlelhető zavargásoknak indoka tisz­tán politikai és a támadások csak is olyanok ellen irányulnak, kik az utolsó követválasztásnál kormánypárti jelöltre szavaztak és ennélfogva magyar érzelmiteknek tartatnak. A mozgalom itt mindenütt a leghevesebben nyilatkozik. így Jabukováczban, hol a legsűrűbb néptömeg közé kellett lőni. Ez eset áldozatai 15—20 halott, sok súlyosan sebesült, és számtalan könnyen megsérült. Az áldozatok száma nagyobb, mint amennyiről az első túlzottak­nak tartott hírek szólották.

Next

/
Thumbnails
Contents