Eger - hetilap, 1883

1883-01-25 / 4. szám

30

Védő testvéreink Ínségét lehetőségig enyhíteni — számtalanszor kitüntetett áldozatkészségükben vetett bizalommal felkéri tagjait és Eger lelkes közönségét, hogy kegyes adományaikkal honfitársaink nyomorát enyhíteni méltóztassanak.

Az adományok, mellyeket vagy az elnökséghez küldeni, vagy az aláírási ivet vivő egyleti eljárónak átadatni kérünk, haladéktalanul rendeltetésük helyére küldetnek és nyilvánosan hírlap utján nyugtáztatnak.

Eger, 1882. január 21-én.

Az elnökség nevében : Nánásy Gyula, alelnök.

Politikai heti szemle.

Frajicziaországban forrada 1 mi mozgalmak előjelei mutatkoznak. Napoleon Jeromos herczeg, — az imperialista trónkövetelő — a köztársaság ellen kiáltványt bocsátott ki s azt Páris utczáin kiragasztatta; e miatt a herczeg befogatott. A royalisták pedig állítólag fölkelésre készülnek. A képviselőházban Floquet képviselő indítványozta, hogy a Napoleonidák s a Bourbonok és Orleansok száműzessenek az országból. A kormány e helyett szelidebb indítványt terjesztett elő, oly értelemben, hogy e három dynastiának csak főnökeire, mint trónkövetelőkre, mondassák ki a számkivetés.

Lyon, jan. 19. A törvényszék Ítéletében kimondta, hogy anarchista szövetség létezik, s összeköttetésben áll az internatio- naleval, s czélja a munkabeszüntetések előidézése és a haza, a család, a vagyon és a vallás eltörlése. Ennélfogva a törvényszék Gauthier, Bemard, Bordát és Krapotkiu herczeg vádlottakat egyenkint 5 évi fogságra. 20.000 frank pénzbírságra, 10 évi rendőri felügyeletre és polgári jogaiknak 5 évre való felfüggesztésére ítélte. A többi vádlott 6 hótól 5 évig terjedő fogságra Ítéltetett, öten pedig felmentettek. Az Ítélet felolvasása után tolongás támadt, mert a nők elitéit férjeikre akartak borulni, mit a katonák megakadályoztak.

A franczia kormány tiltakozott az egyiptomi pénzügyi ellenőrzés megszüntetése ellen Kairóban. Tiltakozó jegyzéke, ingerült hangú. Gyakorlati következménye a tiltakozásnak egyelőre alig lesz, de Konstantinápolyban valószínűleg megindul ismét az agitáczió Anglia ellen; a mire annál inkább kilátás lehet, mert úgyis a porta is tiltakozni készül Anglia eljárása ellen. A Standard erre vonatkozó jelentése szerint a.török válasz Granville utolsó jegyzékére követelni fogja, hogy a porta elöleares jóváhagyása nélkül semminő közigazgatási, bírósági avagy politikai változtatás ne történjék, a szuezi csatorna kérdésére nézve pedig a porta európai kouferenczía egybehivását fogja kérni. A mi a többi hatalmakat illeti, az idézett forrás szerint, Ausztria-Magyarország. Német- és Olaszország válaszai Granville jegyzékére egészben eltérők lesznek a török választól és a franczia befolyás Pétervárott is alig lesz elég erős hatékony oppozicziót hozni létre Anglia politikája ellen. Kapcsolatban ezzel a Daily News Konstantinápolyból azt közli, hogy hivatalos török körök nézete szerint az angol jegyzékben foglalt javaslatoknak nincs kilátásuk az elfogadtatásra s ugyané körök Egyiptomot elveszettnek tartják a szultánra nézve, ha Törökországot Angliával szemben más hatalmak nem támogatják. A porta ezért mindent elkövet, hogy maga részére Franczia- és Németország támogatását megnyerje.

London, jan. 21. Lord Hartington Blackburnben beszédet tartott, melyben oda nyilatkozott, hogy a kormány elhatározta, hogy Egyiptomból kivonja az angol csapatokat, mihelyt ott egy állandó és népszerű kormány megalakul.

London, jan. 20. A Duna-értekezlet nem 4-én, hanem 5-én ül össze. Minden czáfolat daczára Oroszország fel fogja vetni a Kilia-kérdést.

Pét er vár, jan. 20. A görög királyi pár április végén ideérkezik a császári udvar látogatására. Összeköttetésbe hozzák ezt azzal a hírrel, hogy a czár koronázása máj. 6-ra véglegesen ki- tüzetett.

Országgyűlés.

i.

A képviselőházban e hó 16-án Tisza Kálmán miniszterelnök válaszolt Istóczy Győző interpellácziójára a Wimpffen-ügy- ben, kijelentvén, hogy a „Deutsches Tagblatt “-ban megjelent levél apokryph. A választ úgy az interpelláló, mint a ház tudomásul vette.

Másnap a képviselőház a fogyasztási adó-törvényjavaslatot

elfogadta. Aztán a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék jövédelmei- nek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgya]tatott. A szavazás névszerinti felhívás mellett ejtetvéu meg, a javaslat 144 szavazattal 100 ellenében elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául.

E hó 18-án a képviselőhöz megkezdte és be is lejezte a takarékpénztári betét, k megadóztatásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását, melynek folyamán a ház a történt felszólalásokkal és Lázár Adám. meg Ferenczy Miklós módosításaival szemben változatlanul elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután szintén változatlanul elfogadtatott a biztosítási szerződések után fizetendő illetékekről szóló törvényjavaslat. — Nagyobb vitát keltett a hadmentességi dij módosítását tárgy azó törvényjavaslat. A szélső baloldal részéről Szederkényi Nándor, Halász Bálint és Földes Gyula támadták meg a javaslatot. Az utóbbi hosszas indokolás után, melyben a hadmentességi dij kivetése és beszedése körül elkövetett számos visszaélést sorolt fel, — határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy a törvényjavaslat mellőzésével a kormány újabb törvényjavaslatnak még ezen ülésszak alatt leendő előterjesztésére utasittassék. Németh Albert azt indítványozza, hogy tekintettel a tárgy fontosságára, a határozati javaslat ki- nyomassék és a tárgyalás hétfőig elnapoltassék. Ezt az indítványt Szederkényi Nándor és Győrfy Emil támogatták, a ház azonban Hegedűs Sándor felszólalása után a halasztási indítványt mellőzte és azután a törvényjavaslatot Földes Gyula határozati javaslatával szemben átalánosságban elfogadta a részletes vita alapjául.

Az ülés elején egy mentelmi ügy merült föl. Ugrón Gábor ugyanis bejelentette, iiogy a nagyajtai szolgabiró Incze József képviselőt 100 frt pénzbírságra, eshetóleg szabadságvesztés-büntetésre ítélte, a nélkül hogy előzőleg mentelmi jogának felfüggesztését kérte volna. Az elnök erre kijelentette, hogy a belügyminiszter utján az Ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránt intézkedni fog.

E hó 19-én a képviselőház ülésének legnagyobb részét a hadmentességi díjról szóló törvényjavaslat tárgyalása vette igénybe. A legélénkebb vita a 2. §. körül folyt, mely a hadmentességi dij különböző fokozatait állapítja meg. Leskó István módositványt nyújt be az iránt, hogy a szakasz azon rendelkezése, mely szerint azok, a kik 1 —10 frt adóval vannak megróva, hadmentességi dij fejében 3 irtot fizetnek, — két felé osztassék és azok, kiknek adója meg nem haladja az 5 frtot, csak 1 frt 50 kr. hadmentességi dijat fizessenek. Földes Gyula a fokozatos megadóztatás helyett a hadmentességi dijat az adó 6%-ban kívánja megállapit- tatni. Gaál Jenő és Ernnszt Kelemen pártolják Leskó módosit- ványát. Szederkényi Nándor kihagyatni indítványozza a szakasz utolsó bekezdését, mely szerint a közös háztartásban élő fiúnak hadmentességi dija a családfő adója után rovatik ki, ha ez nagyobb a fin által fizetett adónál. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter és Hegedűs Sándor előadó a szakasz változatlan megtartása mellett emelnek szót,.

A szavazás a beadott módositványok felett rendkívüli érdeklődést keltett, mert a pártok számaránya igen csekély különbséget mutatott. így Leskó módositványa, melyre nézve névszerinti szavazás kéretett, csak 9 főnyi többséggel bukott meg, a menynyiben ellene szavazott 122, mellette 113 képviselő. Földes Gyula indítványa ellenében pedig, — melyre nézve a szavazás a képviselők megszámlálásával ejtetett meg — csakis három szavazattal győzött a kormány. Ellene 109-en, mellette 106-an szavaztak.

Még a 3-ik §-nál keletkezett nagyobb vita, főleg a házszabályok szempontjából. Szederkényi Nándor ugyanis határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy a kormány a törvényjavaslatnak több irányban leendő módosítására utasittassék. Az elnök már föltette a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a határozati javaslatot. midőn Apponyi Albert gr. szóval, Madarász József pedig Írásban indítványozta, hogy a határozati javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Tisza miniszterelnök figyelmeztette a házat, hogy a házszabályok értelmében szavazás közben újabb indítványt tenni nem lehet. Az elnök azonban praecedensekre hivatkozva, szavazás alá bocsátotta Madarász indítványát. A ház úgy az indítványt, mint Szederkényi határozati javaslatát elvetette.

Ezután a napszámosok adómentesítéséről szóló törvényjavaslat került tárgyalás alá. Csanády Sándor határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy azon adózók, kiknek 1000 írtnál kisebb jövedelmük van, a mostaninál nagyobb adóval ne sujtassanak, hanem ha az állam érdekei az adóemelést elkerülhetleniil szükségessé tennék, csak azok adója emeltessék progresszív módon, kiknek 1000 írtnál nagyobb jövedelmük van. Ezen határozati javas