Eger - hetilap, 1883
1883-08-02 / 31. szám
305 Bük-Sebe rom. kath. árva-alapitvány. A boldog emlékű özvegy Bük Zsigmondné, született Sebe Tévézi a úrnő által tett, s az egri főkáptalan kezelése alatt levő úgynevezett „B ü k-S ebe r. kath. árvaalapit- v ány“ f. 1883. évi szeptember 1-ső napján életbe lép, tiz árvafiúnak s tíz árva-leánynak egyenkint 300 frtos évi segélyezésével, — melynek elnyeréséért az illetők nyolcz éves kortól kezdve tizennégy évesig folyamodhatnak. E segélyben leendő részesüléshez a bold. eml. alapitónő végrendelete 10-ik pontjában a következő feltételeket kapcsolta: „a.) hogy a folyamodó Borsod-megyei (s ha ilyenek nem lennének elegendő számmal, az egri főegyházmegyének mostani területén) törvényes házasságból született s szüleitől már megfosztott vagyontalan árva legyen. Ha azonban az élő szülők elmeháborodottak vagy egészen keresetképtelenek. úgy veendő, mintha nem élnének, b. ) Ezen nevelési segély csak római katholikus vallásé fiú- és leány-gyermekeknek adható. c. ) Különösen vétessenek figyelembe a vegyes házasságból származott katholikus gyermekek.“ A folyamodók illető plébánosaik által aláirt folyamodásaikat — a kérelmező árvának 1.) keresztlevelével. 2.) szüleinek el huny tát, vagy fónebb a.) szerinti elmebaját, teljes keresetképtelenségét s vagyontalanságát igazoló okmánynyal, 3.) tanulási képességéről s erkölcsi viseletéről tanúskodó iskolai bizonyítvány n y al, — fölszerelve folyó J 883-ik évi augusztus hó 15-ik napjáig Egerbe küldjék a Bük-Sebe r. kath. árva-alapitvány főkáptalani gondnokához, Tarkanyi Béla József, apát-kanonokhoz. A magyar bortermelők országos szövetkezetének igazgatósága: e szövetkezet czéljáról. *) (Folytatás és vége.) A vidéki egyleteket két csoportra lehet osztani: I. Szüretelő-egyletek, legalább 100, legfeljebb 1000 hold területtel; 100 holdon alúl a befektetés, elkönyvelés stb. túlságos költséget rónának a? egyleti tagokra; 100 holdon felül, tehát a legkedvezőtlenebb viszonyok közt 500 hektoliter termésnél már kifizeti magát a szüretelő- és erjesztő-helyiség berendezése és felszerelése, egy ügyvezető fizetése, a központi pinczemester napdija és utazási költsége, a ki első Ízben az alakulás és berendezéskor az egylet székhelyére eljön, esetleg még egyszer az első szüret alkalmával azt személyesen intézi és az egylet üzletvezetőjét betanítja. II. Pincze-egyletek. 1000 holdon felül. Ezek állandó pincze- mestert tarthatnak, a ki a szövetkezet utasításai alapján és annak ellenőrzése mellett az összes borkezelést intézi és az egylet központjához lehető közelségben létesítendő mintaszőlőit is kezeli, melyben a vidék szőlőmüvelői az észszerű bortermelés minden mozzanatait a kivitelben tanulmányozhatják. Valamint a szüretelő-egyleteknél a területi kiterjedésnek megvan a czélszerüségi maximuma, mely azoknál 1000 holdra állapíttatott meg, úgy a pincze-egyleteknél is létezik egy oly terjedelmi maximum, a melyen túl a kezelés nehézkessé és aránylag túlságosan költségessé válnék; ha tehát ezen maximum túlhaladva lesz. vagyis ha annál jóval nagyobb területet kíván együttesen kezelni és értékesíteni, akkor czélszerübbnek fog mutatkozni, inkább két kisebb egyletet alakítani, mintsem egy olyat túlságosan kiterjedt hatáskörrel. Ezen maximális számot azonban ma és általánosságban precizirozni lehetetlen, azt csak a tapasztalat fogja mutatni, a személyi és helyi viszonyokhoz képest. — Általánosságban azonban két szempont lesz irányadónak elfogadható: 1. egy egyletben csak egyféle jellegű bornak termelői vegyenek részt, nehogy az anyag kiegyenlítése túlságosan meg nehezítessék és az annak értéke feletti véleményeltérés érdekösszeütközésre szolgáltasson alkalmat; 2. mennél gyorsabban, mennél több egylet léttesittessék, mindegyik legalább 100 hold területtel; ne ambi- czionáltassék annyira nagy terjedelmű egyletek létesítése, hanem a mint 100 hold birtokosai (legyenek 3-an, vagy 100-an) magukat az egyesülésre elhatározták, nyomban léptessék életbe az egyletet és álljanak be a szövetkezetbe; a megfelelő terül e tifej *) A magyar bortermelők országos szövetkezetének alapszabályait, lapunk folyó évi 27-ik és 28-ik számában közöltük. Most az emlitett szövetkezet ezeljára vonatkozó igazgatósági nyilatkozatot teszszük itt közzé. Szerk. lődés és tagszámnak szaporodása magától fog bekövetkezni és fejlesztethetni, a czélszerüség mérvében. A mint valamely borvidék termelői részéről az egyesülési hajlam velünk közöltetik, feladatunknak tartamijuk vezérigazgatónkat, esetleg főpinczemes- terünket oda kiküldeni, a végleges alakulás, a szövetkezetteli egyezkedés és az egyletnek berendezése- és felszerelésének tervezése czéljából; ezen megállapodások után az egylet tagjai belépnek a szövetkezetbe, nyilatkozatot Írnak alá és teljesítik a befizetéseket. Első ízben csak egy ideiglenes aláirásiiv lesz nekünk beküldendő, melyben egy hegység termelői magukat kötelezik azon esetben, ha az egylet létesül, abba szőlőbirtokukkal belépni és terményüket 5—10 éven át az együttes kezelés és értékesítés czéljából az egyletnek beszolgáltatni. Két nehézséget tartunk e helyen még felemlitendőnek, melyek az egyletek létesülését nehezíthetnék, a melyek megoldásának ismertetése ennélfogva kívánatos. Az első a beszolgáltatandó szőlőnek becslése; minthogy a szövetkezet a kész bort veszi át becsű alapján az egylettől, kell, hogy az egyleti tagok érdemarányának megállapítása végett a szőlőnek értéke-, fekvés-, fajok- és súly szerint, évenkint megha- tároztassék; ezen becslést maga az egylet teljesiti, a szövetkezet ebbe nem elegyedhetik, kivéve mint tanácsadó, akkor, ha az fel- hivatik; az egyleti tagok közösen, esetleg egy bizottság utján megállapítják a tarifát, melyben minden egyleti tagnak szőlője és termése, a szőlők fekvése, az abban tartalmazott fajoknak arányszámokbaui elősorolása és azok kilogrammonkénti értéke ki- mondatik, egyszersmind megállapíthatván az érték-apadás vagy növekvés kulcsa, melyet az évjárás befolyása előidézhet; ezen évenkint ismétlődő becslést, azon az általános tarifának alkalmazását az évi termésre, a szövetkezet közege javaslata alapján ismét az egylet által kiküldött becslő bizottság teljesítheti. Ha egyjellegű termény szerint alakíttatnak az egyletek, akkor nem kell attól tartani, hogy nehézségek fognának felmerülni a becslési eljárásnál; igaz, hogy egyesek finomabb és jobb fajból származó terményükért magasabb árt fognak követelni, de ezek meg is érdemlik, mert az ő kontigensük javítja az összes bort és fokozza annak értékét ; igaz, hogy az egyes fajból eredő szőlők csak nagyon csekély áron vagy épen nem fognak elfogadtatni az egyletek közös kezelésbe, de ez helyes is lesz, mert ama fajok a becsesebb terményt elrontani, árát apasztani, esetleg a borvidék hírnevét veszélyeztetni volnának képesek. Az értékben egymáshoz közel álló terménynek csekélyebb, vagy emelkedettebb egységárát megállapítani a becslők dolga lesz, a kiknek kétségtelenül igen fontos szerep jut. Azoknak pedig, a kiknek terménye rendkívül jó, vagy nagyon is silány, még sem keilend félniük a becslési eljárástól; mert az elsők, kik kiváló bort termelnek és rend szerint már most is jól tudják azt érté- kesiteni, azoknak borai, ha oly nagy mennyiségben termelik, hogy önálló kereskedelmi czikket képezhessenek, akkor az egylet által is külön fognak kezeltetni és értékesíttetni, csakhogy a kezelés tökéletesebb is, olcsóbb is lesz, mint eddig, az értékesítési ár pedig annyival magasabb az eddiginél, a mennyit az eddigi közvetítők nyertek. Ha pedig ezen kiválóbb termelők nem bírnak oly mennyiségeket előállitani, melyeknek külön való kezelése magát kifizetné, akkor az ő boruk a nagy bortömeg javítására használtatván fel, szívesen fog nemcsak drágábban fizettetni a többinél, hanem gyakran a valódi értékén túl is. A silány borok termelői pedig, habár nem oly magas áron, mint szomszédjaik, de mindenesetre az eddigieknél kedvezőbb áron fogják eladni terményüket és a mi a legfontosabb, állandóan és biztosan, holott eddig, böter- rnésű években épen nem bírták értékesíteni. Ezen becslési eljárás mellett minden egyes szőlöfajnak értéke fog latoitatni, tekintettel a neki megfelelő éghajlati és talajviszonyokra is; és egy nagyfontosságú következménye ezen becslési eljárás húzamosabb alkalmazásának az lesz, hogy senki sem fogja többé a csekélyebb áron kelő fajokat szaporítani, hanem mindegyikünk a legnagyobb erővel az értékesebbek terjesztésére fog iparkodni és ez utón kevés év lefolyta után a bortermelés minősége és annak megfelelőleg értéke tetemesen fog emelkedni. Egy második nehézség, melylyel az egyletek alakításánál gyakran meg keilend küzdeni, abban rejlik, hogy számos szőlő- birtokos hajlandó volna ugyan azon bor- vagy szőlőmennyiséget a közös kezelésbe beadni, a melyet különben is értékesített volna, a saját használatára kellő bort azonban maga akarja készíteni, a saját fogyasztására kellő szőlőgyümölcsöt is visszatartani óhajtja és ezen okoknál fogva szőlőjének csak egy részével hajlandó belépni az egyletbe, a mi az egyesülést véghetleniil nehezítené. *