Eger - hetilap, 1883
1883-08-02 / 31. szám
306 Csakis ott képzelhető a kivitelben ennek praktikus foganatosítása, a hol a szőlő több egymással össze nem függő parczel- lában van; egy tagban levő szőlőparczellánál azonban egyátalán el nem fogadható, minthogy véghetlen sok visszaélést idézne elő és folytonos gyanúsításra és veszekedésre szolgáltatna alkalmat. A termelők ezen óhaja tehát csak úgy teljesíthető, ha megengedtetik hogy az, a ki több egymással össze nem függő parezel- lával beléphet az egyletbe, a másikkal nem; továbbá úgy, hogy bizonyos, a borkészítésre kevésbé vagy épen nem alkalmatos fajoknak a szüretkor különválasztott gyümölcse a birtokosnak rendelkezésére bocsáttatik, ki abból készítheti a saját szükségletére kellő bort. Ezen nehézség különben el fog enyészni azon mérvben, a mint a termelők be fogják látni azt, hogy az egyleti kezelés jobb is, olcsóbb is, mint a magányosé és hogy azon bort, melyet az egylet készíttet és a melyben az ő termésük is benne van, majdan jobb minőségben is, de olcsóbban is fogják vásárolhatni az egylettől, mint a minő volt és a mennyibe került az nekik előbb, saját kezelésük mellett. Ezek azon vezérelvek, melyeket további működésűnkben és nevezetesen annak legfontosabb részében, a vidéki-egyletek létesítésénél alkalmazandóknak tartjuk. A legmelegebben ajánljuk ezen eszméket tagjaink figyelmébe és kérjük fel őket azoknak terjesztésére, minthogy a vidéki egyleteknek gyors és helyes fejlődésétől függ szövetkezetünk jövője. Felkérjük végre tagjainkat, hogy az észlelt nézetek és óhajtásokról, esetleg elért eredményről minket értesíteni szíveskedjenek (a szövetkezet vezérigazgatójához: Keglevich István, Budapest, „Angol királyné“ szálloda czimezve.) Politikai heti szemle. Béig rád, jul. 26-án. A kormány elrendelte a moszkvai szerb kolostor bezárását, mivel a moszkvai orosz egyházihatóság eltiltotta, hogy a zárda templomában elmondott imádságokban a belgrádi uj metropolita neve emlittessék — és ezáltal szerb bel- ügyekbe avatkozott. London jul. 25. A Reuter-ügynökség jelenti D’ Urbanból: Cetevayo hir szerint megöletett. Zágráb, jul. 27. A „Narodne Novine“ mai száma figyelemreméltó czikket közöl egy tartomány gyűlési képviselő tollából. A czikk czime : „Kölcsönös vádaskodások“ — czikkiró oda nyilatkozik, hogy a magyar hírlapok azt hiszik, hogy a horvát ellenzéki közlönyökben a nép hangulata nyer kifejezést. A Horvátországban uralkodó hangulatot és érzületet azonban sem az egyik, sem a másik ellenzéki párt, hanem egyedül a nemzeti párt képviseli, mely a tartománygyülésen túlnyomó többségben van. Hogy azonban a magyar-ellenes elemek Horvátországban ne szaporodjanak, nemcsak a kormánytól és a nemzeti párttól, hanem attól is függ, hogy a magyar-kormány és magyar országgyűlés az eddiginél nagyobb mértékben lesz-e hajlandó segédkezet nyújtani Horvátországnak. Egy szükséges vasút kiépítése által a magyar állameszme több tisztelőre fog szert tenni Horvátországban, mint a mennyit száz hirlapi czikk és a tartománygyülés többségének még oly bőbeszédűsége előidézni képes volna. P á r i s, julius 27. A kamara elfogadta ma Rousseau törvényjavaslatát, melynek értelmében minden képviselő, aki valamely vasúti-társaság igazgatóságában vállalt hivatalt, állását mint képviselő elveszti, s uj választás alá esik. Berlin jul. 27. Bismark herczeg ma Kissingenbe érkezett. Egészsége az utóbbi napokban jelentékenyen javult. Cattaró jul. 29. Csetinjei hirek szerint Nikita fejedelem a Ramazán-ünnep után látogatást tesz a szultánnál. Egy török hajó fog érte jönni ide, s őt Konstantinápolyim szállítja. T^ECZÜ. Mordvin dal. *) — Apám, apám, édes apám, tedd meg ahogy mondom: Yégy énnekem szántóföldet fényes, napos dombon, Zöld ligetét, selyem gyepét dalos madár járja, Kinek széles hét határon ne akadjon párja. *1 A mordvin nyelv, mely az ugor nyelvcsalád déli ágához tartozik, rokon a magyarral. E dalt jeles utazónknak, Begulinak, a Nyelvtudományi Közleményekben megjelent eredeti szövegéből fordítottam. Cs. M. „Fiam, fiam, édes fiam, ne beszélj bolondot, Zöld ligetre, selyem gyepre soh’se legyen gondod, Gödrös földén a kis madár mit is énekeljen ? Az legyen az ékessége, hogy búzát teremjen!“ — Apám, apám, édes apám, az az én kérésem: Daru szőrű, hóka fejű paripát végy nékem, Szép paripát, kinek lába ékes tánczot járjon — Kinek párja ne akadjon széles hét határon. „Fiam, fiam, édes fiam, ne beszélj bolondot, Daruszőrre, hóka fejre soli’se legyen gondod; Ne tánczoljon, terhet hordjon, lassan lépve menjen, Az legyen az ékessége, hogy csikót neveljen.“ — Apám, apám, csak azt tedd meg, mit a szivem kívánt : Hadd vegyem eí feleségűi azt a szőke kis lányt, Akinek két bogárszeme csillag ragyogása, Kinek heted-hét országon sehol sincsen mása. „Fiam, fiam, édes fiam, ne beszélj bolondot, Csillagfényü szép szemekre soh’se legyen gondod; A feleség fiat szüljön, ringassa ölébe’: Az legyen az ö szépsége, meg az ékessége!“ *) Csillagfa Mór. K-y Á-d barátomhoz. — Egybekelése alkalmából. — — Eger, 1883 évi julius-hó 24-én. — Midőn még véled mezőn, berken, árkon Együtt űztük a lepkét, gondtalan .... Eszünkbe’ sem volt, hogy e földi létnek Olyan magasztos, szent kötelme van ! . . . . Emlékezel tán ? . . . . ott künn a majorban Röpült a lapda — s volt „czigány-kerek,“ S azt is tudod, hogy a többek között én, Én voltam a legpajkosabb gyerek. — Azóta évek, hosszú évek múltak — — Elérkezett a tetteknek kora .... Küzdöttünk .... mert hisz’ a világ azt nézi: Mit végeztél és rangod mekkora? ............. A zok közül, kik játszó-társak voltunk, — Legjobban vonzott a szivem feléd, S ő volt a másik — kinek ön-hunytával Enyhéd’ te is csak a könyben leléd. Engedj barátom ! bár szőrül a szívem, Nem mellőzhettem a boldogtalant . . . De béke véle, a kedves baráttal! — Hadd szenderegjen csöndes hant alatt . . . S bár sötét a kép, mit elédbe tártam, S tán elborúl a mámoros kebel, — Vigasztalódjál — hisz’ ott oldaladnál Fényt és derűt rád egy „Hajnal“ lehel. Küzdöttünk, mondám ! . . Te a czélhoz értél — Mások elbuktak sorompónk porán; S a míg reád egy fényes jövendő vár, Pályát veszítve, — éj borúit reám ............. D e éjelemnek volt egy édes álma . . . . — Tárgya te voltál, kedves jó barát! S most teljesülni látva édes álmom, Fogadd barátod üdvözlő szavát. Üdvözöllek, e nagy napon, a melynél Fényes’bet Isten nem küldhet reád, — Kebledre zárva a kit úgy szerettél: Szülő földemnek szép menyasszonyát............. S ha majd idővel megjönnek a gondok És elborúlna néha egy napod: Nemtőként ott lesz híven oldaladnál — S földeríti egy csókkal . . . . Hajnalod! Sávoly Vazul. *') A Kisfaludi-társaság juuiusi ülésén olvastak mordvin dalokat. Különös, hogy a fordító ezen szép szövegről megfeledkezett. Pedig, amaz ellentét, mely a realismus s az idealismus, a higgadt férfi és a heves ifjú gondolkozása közt e darabban nyilatkozik, e dalt általános érdekűvé teszi. S z e r k.
