Eger - hetilap, 1883

1883-08-02 / 31. szám

XXII. év-folyam.

31. szám.

1883. augusztus 2-án.

Előfizetési díj:

Egész évre . 5 in — Ki- Félévre. . .2 . 5(i.

Negyed évre. 1 . 50 . Egy hónapra. — 45 .

Egyes szára . — 12 ,

EGER.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Hirdetésekért

miiiiien 5 nasaho/.ott petit sörnély mán ti. béhegado iejeben iimi.ieii iimielustől 40. nyiliien.eii egy peiit- •oriielyeri 15 kr Ii/etend5

Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Városi ügyek.

Eger város részéről folyó év Julius 29-én tartott képv. ülésről.

A város utczáinak mikénti, s mily sorrendbeni burkoltatá- sára vonatkozó bizottsági vélemény alapján határoztatok:

Tekintve, hogy e testület a folyó évi julius 1-én tartott ülés 4345. számú határozatával, úgy czélszerüségi, mint pénzügyi szempontból a macadam-burkolatot fogadta el, s ugyan ez alkalommal elrendelte, hogy ezen burkolat első sorban a Szent-János és Ca- sinó utczáknál alkalmaztassák, melyek részint rossz karban lételük, részint a közlekedés nagysága miatt első sorban készítendők meg:

Ennél fogva, a helyett hogy a benyújtott javaslat további tárgyalásába e testület ez úttal belebocsátkoznék, bevárja a most jelzett utczák burkolatára vonatkozólag a városi mérnök által készítendő költségvetést, melyből kifog tűnni, a burkolathoz felhasználandó anyagok minő- s mennyisége; a szükséglendő pénzösszeg, valamint a két oldalt alkalmazandó gyalogjárdák méretei.

Miért is, a városi mérnök a folyó évi 4345 számú képviselő testületi, s 4837. számú tanácsi végzések kapcsán felhivatik, hogy említett két utczára vonatkozólag bekivánt költségvetést mielőbb elkészítve e testülethez további intézkedés végett bemutatni ne késsék.

Egyidejűleg azonban a „Kacsa-part“ is felvétetni rendeltetett azon utczák sorozatába, melyek a bizottsági vélemény szerint kijavításra ajánltatnak.

A tisza-eszlári ügy nyilvános tárgyalása a nyíregyházi kir. törvényszék előtt.

ív.

A tanú-vallatások után a vádlók (a főügyészi helyettes Szeyífert mint közvádló, és Szalay Károly mint az öreg Solymosy- né nevében magánvádló), továbbá a védők, többé-kevésbbé hosz- szú szónoklattal adták elő véleményeiket.

A közvádló azon indítványt terjesztette a törvényszék elé, hogy ez meptse föl a vádlottakat : egy részről a gyilkossággal, másrészről a hullausztatásával vádlottakat.

Heumann Ignácz védőügyvédnek védbeszédében mondott ama szavai miatt, hogy a közigazgatás hivatalnokai hamfis tanukat szereztek, Szikszay Pál főügyész, alispáni rendelet folytán, rágalmazásért port indít Heumann ellen, amit az elnök be is jelentett.

Egri érseki joglyceum.

Jelentés az l882/3 tanévi irodalmi pályaverseny eredményéről.

Az 188% tanévben hét-rendbeli pályakérdés volt a kar által kitűzve, melyek közül egjrre a lyceumi liittanhallgató uraknak is szabadságukban állott pályázni.

A hét kérdés közül egy meddő maradt; a többi hatra pedig a kitűzött, illetőleg junius 1-ig meghosszabbított pályázati záros határidő alatt érkezett összesen 10 pályadolgozat, melyek beérkezésük sorrendje szerint római számokkal jelöltettek meg, egytiil-egyig versenyképeseknek találtatván, bírálatra kiadattak, nevetrejtő jeligés levélkéik sértetlen állapotban a jelen ünnepélyes alkalomig kari jegyző őrizetére bizatván.

A döntő határozat a pályadolgozatok sorsa fölött a bírálói véleményes jelentések alapján a f. hó 13-iki kari értekezleten hozatott meg. Az eredmény a következő.

I. Az első pályakérdés ez vala: ,,Fejtessék ki a concor- datum jogitermészete és egyházjogforrási jelentősége.“

Erre egyetlen dolgozat pályázott, a VII. római számú, ezen jelige alatt: „Audiatur et altera pars.“ 8 folió-ivnyi terjedelmű. Szerző nemzetközi-szerű szerződésnek tartja a concordátumot, s ezen helyes álláspontjáról czáfolja egyrészt — s pedig általában érdekesen és nem egy helyen csattanósan — az ellenvéleménye két, s fejtegeti másrészt a concordatum sajátságait, különös kiemelésével a római curia felfogásának, melyről kútfőadatokkal kimutatja, hogy szinte a nemzetközi-szerű szerződési elmélet mellett foglal állást. Különösen sikerült polémiája azon vélemény ellen, mely a concordátumot pápai privilégium- és concessionak nézi az állam javára. Szerző latin, német, franczia s hazai kútfőkre támaszkodott; de tárgyszeretetből s benső meggyőződésből fakadó élénk érvelése önálló gondolkozásra is mutat. Csak az kár, hogy a szorosan jogi kérdésben a jogászi gondolkozásmódot nem tudta szerző megőrizni. Olyat, hogy „a különböző felekezetek egyenjogúsítása nem más mint a tévely és igazság egyenjogúsítása“ — jogász nem mondhat, és nem mond. Az Istennek Ábrahámmal kötött frigye, s az ahhoz fűzött sen- tentia: „Ne legyünk szigorúbbak Istennél“ — juristical érvelésnek teljesen értéktelen. Ezek és eíféle soloecismusoktól eltekintve azonban szerző szorgalma és tehetsége teljes elismerést érdemlő, s méltónak találtatott, hogy a pályadijjal megjutal- maztassék. Ez tehát a névrejtő levél felbontásával kitűnendő szerzőnek ezennel ki fog adatni.

Pályanyertesül kitűnt : Boldizsár Ferencz hittanhallgató.

II. A második kérdés így hangzott: „Fejtessenek ki a magyar király alkotmányos jogai.11 E kérdésre két dolgozat versenyzett: a VIII. számú, ezen jeligével: „A legelső magyar ember a király,“ és a IX. számú ezen jeligével: „Vitám et san- guinem.“ — A VIII. számú 8 folio-iv terjedelmű. A munka beható tanulmányról tanúskodik, irálya, nehány incorrect kifejezés leszámításával, eléggé szabatos; a tartalom tekintetéből azonban jelentékeny árnyoldalakban szenved. A feldolgozott bő anyag nincs benne határozott rendszerbe öntve; az egyes önálló részek nincsenek benne elkülönítetten tárgyalva, hanem az egész egy összefolyó anyaghalmazt képez, s ugyanazért a tárgyalt kérdésre nézve tiszta áttekintést nem nyújt. E mellett a részletek körül több jelentékeny hibába esik. A választással vegyes trónörökösödésről például azt állítja, hogy irányadó volt 1867-ig ; a hitlevélre nézve lényeges kelléknek mondja azt, hogy benne az örökösödést tárgyaló törvény egész terjedelmében benfoglaltassék: állítja, hogy a királyi hitlevél és eskü azonnal a koronázás után az ország törvényei közé igtattatik; — hogy arany bullánk hét évvel előzte meg az angolok „magna chartáját ;“ — hogy az alaptörvényeket a törvénymagyarázat alól kiveszi az 1715: III. és 1741: VIII. tcz. És még több efféle hibás vagy hiányos felfogást tanúsító passusokat is lehetne belőle felsorolni. — Szerencsésebb a IX. sz. dolgozat. Ez ugyan rövidebb az előbbinél, mert csak 5 folio-ivre terjed, de a mellett hogy irálya szabatosabb; a benne feldolgozott anyag is több alczim szerint osztályozva, határozott rendszerbe vau öntve; s e mű a részletekben is kevesebb hibába esik, semmint versenytársa. Nagy árnyoldala ugyan ennek is, hogy mielőtt a kitűzött kérdést tárgyalná, fölösleges fenék-keritéssel az államformákról értekezik, s a királyi jogok fejtegetése körül is sok szükségtelen kitérést enged meg magának, melyek nem is olya-