Eger - hetilap, 1883

1883-07-12 / 28. szám

276

hagyta a ministerium azt: akarnak-e a 3-ik évről a tanév végén vizsgát tenni, vagy nem?

3) A folyó évi májusban oly ministeri intézkedés történt, hogy az egyetemi hallgatóknak a tanfolyam 3-ik évéről nemcsak nem kell vizsgát tenniök, mielőtt negyedéves jogászokká lennének, de nem is szabad tenniök a 3-ik évről vizsgát előbb, mint a

4-ik tanév elvégzése után; ellenben ajogakademiákon továbbra is megengedte a minister, hogy a 3-ik évről mindjárt a 3-ik év végén tehessenek vizsgát.

y.

Most tervben van, a tisztviselők minősítéséről szólló 1883. évi 1-ső törvényczikkel összhangzólag módosítani a jogtanodákon a tanulmányi s a vizsgálati rendszert.

Legyen szabad remélnünk, hogy ezen tervezett reform az egyetemek jogi karaira s a jogakademiákra nézve egyöntetű intézkedéseket fog tartalmazni.

A tisza-eszlári ügy nyilvános tárgyalása a nyíregyházi kir. törvényszék előtt.

m.

A hulla-csempészet ügyében sem sikerült a tényállást földeríteni. A tanúk nagy része máskép vallott, mint az elővizsgálat alatt; ezen ellenmondó nyilatkozatok miatt több tanú meg sem eskettetett, hanem egyszerűen elbocsáttatott.

A fiatal Scharf Móricz szemeit a szakértők megvizsgálták s az eredmény az, hogy szinvakságnak nincs nyoma. Jobb szeme gyönge ugyan, úgy hogy személyeket négy méteren túl nem igen képes fölismerni; de balszeme teljesen ép, úgy, hogy negyven méternyire is jól lát.

A magyar bortermelők országos szövetkezetének alapszabályai.

(Folytatás és vége.)

IV. Közgyűlés.

15. §. Mindazon jogokat, melyek a szövetkezet tagjait a szövetkezet ügye tekintetében illetik — a tagok összesége a közgyűlésen gyakorolja.

16. §. A közgyűlések rendesek és rendkívüliek.

A közgyűlés székhelye: Budapest.

17. §. Rendes közgyűlés minden év május havában tartatik. Fontos esetekben az igazgatóság határozata, vagy a felügyelő bizottság kivánata (32. §.), vagy az összes üzletrészek egy negyedrészét képviselő tagok indokolt javaslata folytán, melyben az ok és czél tüzetesen kijelölvék, rendkívüli közgyűlés hivatik egybe a szövetkezet elnöke által.

18. §. A közgyűlésen részvételre jogosult tagok legalább tíz (10) nappal a közgyűlésre kitűzött határnap előtt hirdetményileg (35. §.) és külön meghívó jegyekkel hivatnak meg. A hirdetményben és a meghívón a közgyűlés tárgyai is kiteendők.

19. §. A közgyűlés tárgyai:

a) az elnök, alelnök, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása, elmozdítása és felmentése;

b) az igazgatóság által felvett szövetkezeti tagok megerősítése és a fel nem vettek vagy kizártak panaszainak elintézése;

c) határozathozatal a szövetkezet szervezetének megváltoztatása vagy módosítása iránt;

d) az alapszabályok megváltoztatása vagy módosítása;

e) az üzleti könyvek, számadások és mérleg megvizsgálása;

f) a számadások és mérleg fölötti határozat, a jutalékok, valamint az egyes üzletrészek után esendő osztalék megállapítása;

g) a szövetkezet feloszlása vagy időtartamának meghosz- szabbitása és előbbi esetben a felszámolók kirendelése;

n) a szövetkezet legalább tiz (10) tagja által írásban a közgyűlés egybehivása előtt nyolcz nappal az igazgatósághoz előterjesztett netáni indítványok.

20. §. Minden közgyűlésen jogérvényes határozathozatalra az összes üzletrészek és alapítványok egy ötödét képviselő legalább húsz (20) tag jelenléte és ezeknek általános szótöbbsége, a szövetkezet feloszlását illetőleg pedig az alapítványok és üzletrészek felét képviselő megjelent tagok két harmadának beleegyezése kívántatik.

Ha ennyi tag nem jelent volna meg a közgyűlésen, további (15) napra a közgyűlés elhalasztatik, a midőn a beadott szavazatok többsége jogérvényesen határoz, de csak azon tárgyak felett, melyek az előbbi közgyűlés napirendjére kitüzettek.

21. §. A közgyűlésen minden tag annyi szavazattal bir, a hány üzletrészt jegyzett. Alapitó tagok alapítványaik arányában bírnak szavazattal.

22. §. A szavazati jog személyesen vagy megbízott, által gyakorolható. A megbízott, azonban, csak egy üzletrészes vagy alapitó tagot képviselhet. Nőknek férjeik vagy más megbízottaik által, gyámság vagy gondnokság alatt állóknak pedig az illető gyám vagy gondnok által kell képviseltetniük.

23. §. A szavazás rendszerint nyilvánosan, a választásokhoz adott szavazás ellenben a szavazati jegyeknek az elnök által e czélra kijelölt szavazatszedő bizottság kezéhez átadása által megy végbe. Távollevő tagok szavazatukat az elnökséghez Írásban is beküldhetik.

Választás esetében, ha nincs általános szótöbbség, a legtöbb szavazatot nyert két-két tag között, történik a szűkebb választás.

24. §. A közgyűlés tanácskozásairól jegyzőkönyv vezetendő, •melybe a jelenlévő tagok nevei és az általok képviselt üzletrészek és alapítványok száma, valamint a közgyűlés menete, tárgyai, és határozatai pontosan feljegyzendők. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző és a hitelesítésre megbízott két tag Írja alá.

V. Elnökség.

25. §. A szövetkezet élén az elnök áll. Elnököt a közgyűlés az általános szabályok szerint (23. §.) három évre választ. Az elnököt akadályoztatása esetében, az alelnök helyettesíti.

VI. Igazgatóság.

26. §. Az igazgatóság tagjai: a szövetkezet alelnöke, továbbá négy (4) tag, kik a közgyűlésen az általános szabályok szerint (23. §.) hat évre fizetés nélkül választatnak. Ez által nincs kizárva oly igazgatósági tag díjazása, kit ebbeli minőségén felül az igazgatóság más megbízásban is részesít.

Az igazgatósági tagok számát a közgyűlés a szükséghez képest bármikor is felemelheti. Az első évben választott tagok fele, minden három év végével sorshúzás utján kilép, azonban újra választható.

27. §. A közgyűlés által választott alelnök egyszersmind az igazgatóság elnöke, kit akadályoztatása esetében az igazgatóság által saját kebeléből választott tag helyettesit.

Kötelessége: a szövetkezet ügyeire felügyelni és az ügymenetről biztos tudomást szerezni; e végből legalább egyszer havonként egy melléje vett igazgatósági tag kíséretében, előleges értesítés nélkül a szövetkezet összes helyiségeit, a pénztárt, könyveket és készleteket pontosan megvizsgálni, a netáni észrevételeket az e czélra vezetendő könyvbe iktatni s az ebbeli hiányok rögtöni orvoslásáról gondoskodni.

28. §. Igazgatósági ülés rendszerint minden hóban egyszer tartatik. az elnök azonban a körülményekhez képest bármikor hívhat egybe ülést. A határozat érvényességéhez az elnökön felül legalább két igazgatósági tag jelenléte szükséges. Minden határozat általános szótöbbséggel hozatik. Ha a szavazatok egyenlően vannak megosztva: az elnök szavazata dönt.

29. §. A szövetkezetei hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli. Az igazgatóság feladata: a szövetkezet ügyeit intézni, a munkatervet elkészíteni és keresztülvinni, a készleteket, számadásokat és könyvvezetést folytonosan szemmel tartani, úgyszintén arra ügyelni, hogy a borok kellőleg kezeltessenek és értékesíttessenek.

Az igazgatóság a szövetkezet ügyeinek szabályszerű kezeléséért egyetemleges felelősséggel tartozik.

30. §. A szövetkezet czégjegyzését az igazgatóság eszközli. Erre a czímbélyeg előnyomása mellett két igazgatósági tag sajátkezű aláírása kívántatik. A szövetkezet képviseltetésére és az igazgatóság jogkörére nézve, a kereskedelmi törvény illető határozatai (241—243. §.) irányadók.

VII. Felügyelő bizottság.

31. §. A felügyelő bizottság három (3) tagból áll, kiket a közgyűlés az általános szabályok szerint (23. §.) és pedig az alakulási évben egy, azontúl három évre fizetés nélkül választ.

32. §. A felügyelő bizottság ellenőrzi a szövetkezeti ügyvezetést minden ágaiban ; e végből a szövetkezeti ügyek menetéről tudomást szerezni, a szövetkezet helyiségeit, könyveit, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni és erről a közgyűlésnek éven- kint jelentést tenni tartozik. E jelentés nélkül a közgyűlés a nyereség felosztása iránt érvényesen nem határozhat.

Ha a felügyelő bizottság hivatalos működésében a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedéseket vagy a szövet-