Eger - hetilap, 1883
1883-07-12 / 28. szám
277 kezet érdekeit sértő mulasztásokat avagy visszaéléseket tapasztal : a közgyűlést az elnök által azonnal összehivatni tartozik. 33. §. A felügyelő bizottság tagjai, a mennyiben az előbbi szakaszban megállapított kötelezettségeik teljesítését elmulasztják, egyetemleges kártérítéssel tartoznak. VIII. Hivatalos s z e m é 1 y z et. 34. §. Az igazgatóság nevezi ki a vezérigazgatót, ennek ja- vaslására pedig a többi hivatalnokokat a szükségnek megfelelő számban. E hivatalnokok ügyköre az igazgatóság által kidolgozandó külön utasításban foglaltatik. IX. A szövetkezet közlönye. 35. §. Mindennemű hirdetmények, valameddig a, szövetkezet saját közlönynyel nem bir, a „Budapesti Közlöny“ czimü hivatalos lapban s az igazgatóság határozatához képest a Budapesten megjelenő „Magyar Föld“ czimü gazdasági napilapban tétetnek közzé. X. Évi mérleg. 36. §. Az igazgatóság teendője az évi mérleget elkészíteni, a felügyelő bizottság által megvizsgáltatni, a közgyűlést nyolcz nappal megelőzőleg közzétenni és a közgyűlésnek előterjeszteni. Az évi mérleg felállításánál a keresk. törv. 199. §-nak határozatai irányadók. Az üzleti év augusztus hó végével záratik be. A borkészletek az ezen időben veendő próba alapján az akkoron fenálló eladási árak szerint részletesen hektoliterenként sorolandók fel. XI. Üzleti viszonyok. 37. §. A mérlegből mutatkozó tiszta nyereségből első évben húsz (20), a következő években tíz (10) százalék mindenekelőtt a tartalékalap képzésére fordittatik, mely a netáni veszteség fedezésére szolgál. E tartalékalap külön kezelendő és kimutatandó. Ha a tartaléktőke 500,000 írtra szaporodott, az évi osztalék megszűnik és csak saját kamatai csatoltatnak hozzá. 38. §. Az alapitó tagok részére az előbbi szakaszban említett levonás után mutatkozó tiszta jövedelemből öt (5) százalék fizettetik az alapítványok után. Ily tagok semminemű más osztalékban nem részesülnek. 39. §. A mi a tartalékalap ellátása és az alapítványok kamatainak levonása után fenmaradt: arról a közgyűlés szabadon rendelkezik akképen, hogy meghatározza először is az igazgatóság által javaslatba hozott jutalékokat; továbbá az ezután fenma- radó tiszta jövedslemből minden üzletrész után tíz (10) frtot visz- szatarthat a czélból, hogy ezen összeg a szövetkezet kezelése alatt maradván, az egyes üzletrészek hátralékainak (8. §.) lerovására fordittassék. Ez esetben az üzletrészre külön befizetés nem történik. A maradék az egyes üzletrészekre, vagy azoknak beszolgáltatott hányadaira felosztatik s a közgyűlési határozat szerint az üzletrészes tagoknak kifizettetik. A netáni üzleti veszteséget, a mennyiben a tartalékalapból nem fedezhető, a befizetett illetőleg kötelezett üzletrészek a 10. §. korlátái közt viselik. XII. A szövetkezet tartania és feloszlása. 40. §. A szövetkezet tíz (10) évre alakul, és működését megkezdi, mihelyt húsz tag legalább 500 üzletrészszel aláírva és a czég törvényszékileg bejegyezve leend. A kilenczedik és folyton tartandó közgyűlés az összes tagok kétharmad szótöbbségével a szövetkezet további fenállását határozhatja el. 41. §. A kilencz éven belül a szövetkezet feloszlása a közgyűlés által kimondható a 20 §. szabályai szerint, ha azt a közgyűlés fontos okból szükségesnek találja. 42. §. Ha a közgyűlés a szövetkezet feloszlását határozná el, hét tagból álló felszámoló bizottságot választ, mely a kereskedelmi törvény szabályai értelmében fog eljárni. Budapesten, 1883. április hó 12-én. Kerkápoly Károly s. k. Gróf Keglevich István s. k. Kopély Géza, s. k. 20612/883. Ezen alapszabályok a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszéknél a kereskedelmi társas czégek jegyzékének VI. kötet 93. lapján az erre vonatkozó „Magyar bortermelők országos szövetkezete“ czéggel együtt bejegyeztettek. Budapesten, 1883. május 11-én. Újhelyi, K. s. k. h. elnök. Mikinszky s. k. jegyző. Politikai heti szemle. Az angol külügyminiszter már közölte az érdekelt hatalmakkal a hozzá intézett román jegyzéket. Minthogy a hatalmaknak szeptember elején úgy is össze kell jönniük a londoni szerződés ratifikálása végett, akkor fogják tárgyalás alá venni a román jegyzéket. Párisi sürgöny szerint a nyugoti hatalmak a lehetőség határain belül hajlandók némely román követeléseket teljesíteni, mint pl. hogy Románia minden dunai kérdésben oda bocsáttassák az európai koncertbe. A mi a románok másik kívánságát illeti, hogy Ausztria-Magyarország a vegyes bizottságba ne mint parti állam, hanem európai mandátum alapján lépjen be, azt hiszik, sikerülni fog középutat lelni, mely mindegyik félt kielégitendi s magát a szerződés szövegét sem lesz szükséges megváltoztatni. B u k a r e s t b ő 1 jelentik : A román kormány bécsi képviselőjét egy nyilatkozat megtételére utasította, mely Gradisteanu beszédjének irridenta jellege ellen van irányozva. A nyilatkozatot az itteni (bukaresti) osztrák-magyar követ közbejöttével állapították meg. A viszály befejezettnek tekinthető. A Wiener Abendpost (a hivatalos lap esti kiadása) közzéteszi a román kormány megkövető jegyzékét a Gradisteano- ügyben. A jegyzék előbb említi a késedelem okát, hogy t. i. a király és Sturdza külügyminiszter nem voltak Bukarestben. Most tehát, hogy értesültek a kellemetlen benyomásról, melyet Auszt- ria-Magyarországban Gradisteano szavai keltettek, mindketten sietnek kijelenteni, hogy a román kormány soha sem táplált ellenséges érzületet Ausztria-Magyarország iránt s valamint elitéi és kárhoztat minden törvénytelen izgatást a szomszéd monarchia ellen, úgy mit sem fog tűrni, a mi a jó szomszédi viszonyokat zavarhatná. — A W. Abendpost megjegyzi, hogy e nyilatkozat kielégité a külügyi kormányt s ezzel az egész ügy el van intézve. A fölkelő albánok élelem- és lőszerhiány miatt szenvedtek, mi arra indította őket, hogy Hafiz pasával meghódolás iránt kezdtek alkudozni. Assim pasa kormányzó Konstantinápolyból oly utasítást kapott, hogy a feltétlen meghódolás fejében biztosítson az albánoknak teljes amnestiát, szabadalmaik épségben hagyását s vagyonúkban szenvedett veszteségeikért kártalanítást. Assim pasa ezt tudatni a fólkelők területére ment. Az eddig semleges magatartásit törzsektől hűséget Ígérő nyilatkozatok érkeznek Skutariba. Fürdői levél. Bártfa, 1883. julius hó. Tisztelt Szerkesztő úr! A jelen fürdői idény kezdetével egyik tekintélyes fővárosi lap hazafias szellemtől áthatva, igyekezett feltüntetni honi fürdőink előnyeit, a mennyiben azok a külföldiekkel egy színvonalra emelhetők, kedvező klimatikus fekvésük, kitűnő gyógyhatásúk és comfort tekintetéből. Az első kettővel méltán dicsekedhetünk, van elég kitűnő gyógyfürdőnk, de a comfort követelményeit nem nagyon segíti elő édss semmittevésünk. Itt van pl. Bártfa, Magyar- ország felvidékének egyik legszebb pontja; gyönyörű fekvése, mérsékelt légköre, párját ritkító pompás és kiterjedt fenyves erdeje, dús tenyészetével, kies erdei sétányaival, csörgedező patakok ne- felejts-szegélylyel, kristály tiszta vizű édes forrásai, mind meg annyi pazar szépségét tárja elénk a természetnek. Gyógyforrásainak kitűnő hatása ismeretes, habár nem reklámok által; pedig hát, t. fürdő igazgatóság! ez is a korral járó valami! Lakás és élelmezési viszonyok más fürdőkhez képest elég kedvezők és jutányosaknak mondhatók — különösen —- a szép hegyvidéket kiválóan kedvelő nem-beteg látogatók részére. De igen érezhető hiány, hogy a betegek gyógymódjával megegyező konyha, tulajdonképen nincsen. A lakások bútorzata kevés kényelmet nyújtó. Ezen hiány pótlására jó akaratulag kíván befolyni maga Bártfa városa, a mennyiben egy földszintes szállót építtetett, 18 szobával, — de nem látta el a kor és ízlés igényeinek megfelelő kényelemmel. Miért nem adja át a város ezen szállóját, ahhoz értő jóravaló bérlőnek, ki a fürdőt látogató közönségnek érdekeit, helyesen szem előtt tartani képes. A szálló előtti poros országutat öntöztetni kellene, a folyosót ellátni futó szőnyeggel stb. Uj fürdő-háza is *